De Gerando Antonina


Cseh Gizella  2017.3.7. 4:28

Ha valakinek az édesapja Auguste de Gérando*, nagynénje Teleki Blanka, nagy-nagynénje pedig Brunszvik Teréz, milyen jövő és pálya várhat rá?

Bizonyos értelemben determinált; teljesen logikus, hogy alkotó, ezen túlmenően (kulturális értelemben) közvetítő jellegű, közéleti és pedagógiai vetületű egyaránt. Azoknak a nyomába lép, hiteles példákat kapván, akik a valaha megélt legerőteljesebb hatást gyakorolták rá.

De Gerando Antonina (1845−1914) esetében egyértelműen édesapjáéról, Teleki Blankáéról és Brunszvik Terézéről egyaránt lehet szó. Másodsorban pedig – bár félig franciának született és Franciaországban nevelődött – már édesapja, Auguste de Gérando tiszteletbeli magyarrá lett De Gerando Ágost néven. Édesanyjától, nagynénjétől pedig az eszmék és értékek tiszteletét kapta örökül. De Gerando Antonina pedig ezeket együttesen képviselte, közvetítette és adta tovább. Előbb Pesten, majd későbbi állandó élő- és munkahelyén, Kolozsvárott egyaránt.

De Gerando Antonina tehát Auguste de Gérando és gróf Teleki Emma (Teleki Blanka nővére) házasságából született Párizsban 1845-ben. Tanulmányait ugyanitt végezte; 1861-ben tanítónői, 1864-ben pedig tanárnői képesítést szerzett. 1865-ben és 1867-ben rövid időre Magyarországra látogatott, majd 1872-ben végképp itt telepedett meg. Előbb Budapesten a Veres Pálné-féle Nőegylet intézetében tanított, majd 1876-tól magántanfolyamokat tartott. 1880-ban Kolozsvár városa meghívta az újonnan alapított ottani felsőbb leányiskola igazgatójának. Huszonöt éven át vezette az intézményt, mellette tankönyveket és pedagógiai értekezéseket írt, számos művet fordított. Sírja a házsongárdi temetőben található.

De Gerando Ágost és leánya, De Gerando Antonina életpályájukkal, szakmai és közéleti tevékenységükkel nagyban hozzájárultak a francia-magyar kapcsolatok és kultúra közeledéséhez.


* Auguste de Gérando (1819-1849) francia esszéíró, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Felesége, gróf Teleki Emma hatására kezdett foglalkozni a magyar történelemmel, illetve politikával, és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc során igyekezett a diplomácia és publicisztika eszközeivel szolgálni a magyar ügyet.



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Nők az 1848-as szabadságharcban

Száz Ildikó

Nők varrták és tűzték ki az első nemzeti színű kokárdát a 19. század forradalmi eseményeiben.

2017.3.15.    40


Kossuth Zsuzsanna

Cseh Gizella

Kossuth Lajos húga, az 1848−49-es szabadságharc idején a tábori kórházak kinevezett főápolója.

2017.3.14.    41


Bányai Júlia

Cseh Gizella

Bányai Júlia az 1848−49-es szabadságharc legismertebb női katonáinak sorába tartozik.

2017.3.7.    10


Pfiffner Paulina

Cseh Gizella

Honleány, színész, katona...

2017.3.1.    7

A rovat további cikkei

Márkus Emília

Cseh Gizella

A 19. század második és a 20. század első felének jeles színésznője volt.

2014.7.8.   


Pulszky Polixéna

Cseh Gizella

Életében nagy hangsúlyt fektetett a női nevelésre, munkaképesítésre és a tanítónők ügyére

2014.6.17.   


Zsolnay Júlia

Cseh Gizella

A porcelánjáról híres pécsi gyár tette elsősorban ismertté a Zsolnay nevet.

2014.5.20.   


Czóbel Minka

Cseh Gizella

Magyar költőnő, a szimbolizmus első magyar nyelvű képviselője.

2014.4.23.    9


Zsolnay Teréz

Cseh Gizella

A porcelánjáról híres pécsi gyár tette elsősorban ismertté a Zsolnay nevet.

2014.3.18.    4


Hunyady Margit

Cseh Gizella

Drámai színésznő, Hunyady Sándor író édesanyja.

2014.2.25.    9


Jászai Mari

Cseh Gizella

Színésznő–tragika, a magyar színjátszás kiemelkedő egyénisége.

2014.2.11.    5


Hugonnay Vilma

Cseh Gizella

Az első magyar orvosnő.

2014.1.21.