Léda

Huszár Katalin  2013.3.25. 5:39

Ady egyik leghíresebb múzsája volt. (A múzsákról szóló sorozatunk első része.)

Ha Ady Endre nevét halljuk, biztosan eszünkbe jut róla sok minden. Ő a modern magyar irodalom megteremtője, a szimbolizmus meghonosítója, a Nyugat című folyóirat szerkesztője. Verseiről már nem is beszélve: Góg és Magóg fia vagyok én, A magyar Ugaron, Párisban járt az Ősz... Közöttük biztosan akad néhány szerelmes vers is, a Léda-versek valamelyike.

Vajon ki volt az a nő, aki ilyen, a szerelem sokféleségét bemutató versekre ihlette a költőt? Vajon ki volt Ady Endre egyik, leghíresebb múzsája? Vajon ki volt Léda?

Brüll Adél egy nagyváradi gazdag zsidó család elsőszülöttjeként látta meg a napvilágot 1872-ben. Még két leánygyermek született ezután, az értelmi fogyatékos Margit, és a legfiatalabb Berta. A három testvér közül Adél kitűnt szépségével, okosságával és műveltségével. Mindig a társaság középpontja volt. Nem is bánta, sőt nagyon is tetszett neki. Boldogságának egy dolog vetett akadályt: édesapja a tőzsdén elvesztette vagyonuk egy részét, így a család elszegényedett, s Adél nem mehetett hozzá szerelméhez, Ordódy Pál főhadnagyhoz. Ehelyett érdekházasságot kötött 26 évesen, férje a gazdag Diósy Ödön, egy cégfestő kisiparos fia lett.

Nászútjuk után Szófiában költöztek, ahol azonban a férj gyanús ügyletekbe keveredett, és tönkrement. Annyira, hogy a városból szökve kellett menekülniük. Párizsban telepedtek le, ahol Ödön összeszedte magát, vállalkozásba kezdett és újból meggazdagodott. Később ebbe a városba, Párizsba hívta meg Léda Adyt is. Valószínűleg ekkortól, vagyis az 1904-es párizsi látogatástól tekinthetjük kapcsolatukat szerelmi viszonynak, mely közel tíz évig tartott, s mely tulajdonképpen egymásra találások és elválások sorozata volt. Tipikus se veled, se nélküled viszony, ami ráadásul botrányosnak is mondható, hiszen Léda idősebb volt, valamint zsidó származású. Mégis, ami a legbotrányosabbá tette kapcsolatukat az az volt, hogy nyíltan vállalták mindezt.

Ady és Léda sok időt töltött együtt, bejárták a világ különböző pontjait, Érmindszenttől Svájcon át a Riviéráig. Sőt részt vettek egy földközi-tengeri hajóúton is. A következő évben Lédának halott kislánya született, akit hivatalosan Diósy névre jegyeztek be, de valószínűleg Ady volt az apa. Minden bizonnyal ez a tény is megmérgezte kapcsolatukat, egyre többet veszekedtek, vitatkoztak.

Szenvedélyes és diszharmonikus viszonyukról ír Ady a Héja-nász az avaron című versben, melyben a szerelem küzdelemként jelenik meg. Ebből a versből még érződik, hogy szerelmesek egymásba, de már küzdenek egymás ellen. Ez a küzdelem pedig a halálba, az elmúlásba vezet. Ady úgy véli, minden szerelem elmúlik egyszer, és ez rájuk is vonatkozik.

A véglegesen megromlott kapcsolatot Ady a Nyugatban megjelenő Elbocsátó, szép üzenettel zárta le. Adélt a vers teljesen lesújtotta, s ezután már sohasem látták egymást viszont. Ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen a kegyetlenség, az önzőség és Ady mérhetetlen önimádata érezhető ebből a szakítóversből. A költő úgy érezte, ő Lédától semmit sem kapott, sőt Lédát egy kis jelentéktelen porszemnek tartotta, amely növekedését Adynak köszönhette. Nyilvánvalóan senki sem örülne egy ehhez hasonló szakítóversnek, ahol a férfi önmagát állítja minden dolog fölébe, ahol a férfi magát mutatja a leghatalmasabbnak, s ahol a férfi megtagad tíz év szerelmet. Adél egyedüli támasza férje volt, aki vigasztalta és ápolta őt.

Ebbe a szomorú, sötét lelkiállapotba taposott bele az első világháború, emiatt Adél férjével hazatért Magyarországra, ahol mindent elölről kezdtek. A háború után végül Gödöllőn vettek egy házat. Ady Endre múzsája itt élt férjével, testvéreivel és szeretett állataival, virágaival 1934-es haláláig.

Hozzászólások

@

Küldés