P.Howard

Cseh Gizella  2010.10.20. 3:23

Százöt évvel született a második legolvasottabb írónk: Rejtő Jenő (1905–1943).

Százöt évvel ezelőtt, 1905. március 29-én született Rejtő Jenő, a Vanek úr Párizsban, A láthatatlan légió, A tizennégy karátos autó vagy a Piszkos Fred, a kapitány szerzője. Kevesen tudják, de Jókai után ő a legolvasottabb prózaírónk.

A P. Howard néven ismertté vált életművész író Reich Jenő néven jött a világra. Rákosi Szidi színiiskolájának elvégzése után statisztált, majd tanulmányait Max Reinhardtnál folytatta Berlinben. Ezt követően bejárta Európát: élt Németországban, Svédországban, Olaszországban, Svájcban, Franciaországban. Volt dokkmunkás és illatszerárus, heringhalász és építőmunkás, gobelinkereskedő és sztepptáncos, sőt cirkuszban is dolgozott. Kalandozásai során eljutott Afrikába is, ahol a helyi kocsmákban idegenlégiósokkal is megismerkedett. Mindeközben riportokat írt a Pesti Napló részére.

Hazatérve nyelveket tanított, majd írni kezdett. Az 1930-as évek derekán részben regényeket alkotott, majd színpadi művekkel próbálkozott. Aki mer, az nyer című zenés darabjának főszereplője Honthy Hanna volt, Úrilány szobát keres című színművéből pedig 1937-ben film készült. Százhúsz jelenete maradt fenn, ezeket Tévedésből jelentik címmel adták ki 1988-ban. Novellái Az utolsó szó jogán címmel 1957-ben jelentek meg.

Nagy sikerű könyveit eleinte G. Lavery, később kiadója javaslatára az angol P. Howard álnéven írta. Legnépszerűbb könyvei: Vanek úr Párizsban, A csontbrigád, Az elveszett cirkáló, A szőke ciklon, A láthatatlan légió, A tizennégy karátos autó, Az előretolt helyőrség, Vesztegzár a Grand Hotelben és a Piszkos Fred, a kapitány. Regényeinek fordulatai az irodalomban mintát teremtettek, kiszólásai évtizedek óta közszájon forognak.

Ő az egyetlen ponyvaíró, akit a kultúrtörténet is elismer. Saját korában alig említették, bár Karinthy Frigyes és Heltai Jenő nagyra értékelte. Az ukrajnai Jevdokovóban fagyott meg munkaszolgálatosként 1943. január 1-jén.

A háború után csak 1956-ban adtak ki Rejtő-könyvet, A láthatatlan légiót. Művei a hatvanas évektől jelentek meg folyamatosan. Alkotásaiból több film is készült: A fehér foltból Zsurzs Éva rendezte 1963-ban a Férjhez menni tilost, 1996-ban készült el A három testőr Afrikában, Bujtor István rendezésében. Rejtő Jenő emlékét őrzi Budapesten, a VII. kerületben a Szövetség utca egyik szakasza, amely 2001-től viseli az író nevét.

Kultúrtörténeti tény, hogy az egy évszázada született szerző életműve ma is páratlanul népszerű. Az elhangzottak egyértelműen jelzik, hogy „P. Howard” munkássága immár a magyar művelődéstörténet halhatatlan része.

Hozzászólások

@

Küldés