Titok és valóság
Az élet nem romantikus lányregény – ugye, hányszor, de hányszor hallottuk már!
Annak idején anyánk, nagyanyánk előrelátó, megfontolt józansággal intett minket.
– Légy észnél! – hallottuk tőlük, miközben magasra emelték mutatóujjukat. Mi persze romantikus kislányként, őrült, szenvedélyekkel teli fiatal kamaszlányként meg se hallottuk, oda se figyeltünk.
– Persze, persze – legfeljebb ezt válaszoltuk.
Aztán megmutattuk, mit tudunk mi. Jött a szerelem. Kérés nélkül, beleegyezésünk nélkül. A romantikus képzelgéseivel, rózsaszín álomfellegeivel, jött valahonnan, s hozott egy fiút. A szürke hétköznapokat színes, virágos órák gazdagították. A romantika tekintetében minden nő telhetetlen. A fiú, a mesebeli herceg nem lassan lopakodott be az életünkbe, egészen a hálószobáig – és azon túl. Hanem egy szemvillantás alatt termett ott, mint amikor a sötét éjszakában hirtelen felvillan a gyertya fénye. Két idegen ember találkozásának villanásszerű élménye. Szerelem első látásra. Romantikus tűzijátékokkal teli szórakoztató műsor. Érzékek felvillanó szalmalángja. A való világ. Pontosabban: való világtalan, a vak szerelem. Minél többet akartunk egymásból megtapasztalni, megismerni, titkon remélve: ez a romantikus mese örökké virágozni fog.
Aztán férjhez mentünk. Az első szerelem egyenesen az oltárig vezetett, örök hűséget ígérve.
Közben eltelt húsz év...
- Anya, ideadnád az autókulcsot, Zolival megyek hétvégére - kiált türelmetlenül lányunk a szomszédos szobából.
A lányunk szakasztott anyja. Magas, vékony, vagy alacsony, szőke lány. Göndör vagy sima fürtjei gyönyörűen keretezik be angyali babaarcát. Szemei ékkövek, vidáman, szerelemittasan mosolyognak.
– Lányom, az élet nem romantikus lányregény! – hányszor, de hányszor hallotta már anyjától – tőlünk!
- Persze, anya, persze - így a válasz.
S ekkor mi megállunk egy pillanatra. Eszünkbe jutnak anyánk intelmei. De a virágnak megtiltani nem lehet... Mert a folyótól pedig ne akarj mást, csak hogy folyó legyen, a hegytől, pedig, hogy hegy.
Az anyák már tudják ezt. És azt is, hogy kell az élettapasztalat. Az egyedüli hasznos tananyag. Mert az életet megélni kell. Egy sokéves kapcsolat nem egy romantikus műfaj. Titok, hogy a szerelem miért nem kérdez senkit, soha. Titok, hogyan lehet egy életet megosztani egyetlen társsal. Titok, mélységesen mély.
Hozzászólások
Kapcsolódó cikkek
Romantika és értelem
Vannak helyek, helyzetek, mikor mást sem hallani, csak azt, hogy a nők (kizárólag) érzelmi lények.
2014.10.28. 12
Romantikára fel!
Mi nők szinte mindannyian vágyunk a romantikára. Arra, hogy megkülönböztetett figyelemben részesüljünk.
2014.10.21. 11
Legyünk romantikusak!
A férfiak nem romantikusak, tartja a népítélet. Tévedés! Minden tévhit ellenére a férfiak igenis azok!
2014.10.16. 7
Romantikamentes övezet
Hol vannak azok a csudálatos idők, mikor még mosolyogva köszöntem meg egy szál virágot a férfitól?
2014.10.13. 27
Romantikus férfiak nyomában
Az a szörnyű hír járja, hogy a romantikus férfiak kihalófélben vannak. Szerintem ez finoman fogalmazva is hatalmas túlzás.
2014.10.6. 22
Kínos romantika?
Manapság már csak a filmekben lehet látni gyertyafényes, romantikus vacsorát
2014.9.30. 10
A rovat további cikkei
Feleségül mentem a pincérhez
A romantikára vágyó európai nők egyre többször és egyre többen utaznak a távol-keleti országokba.
2014.10.19. 4
Vajon romantikus lehet?
Sokan azt gondolják, hogy a férfi mindig másként látja az érzelmekkel kapcsolatos témákat. Pedig nincs ez így. A romantikával sem.
2014.9.19. 2
Romantika: álom vagy rémálom?
A romantika az irodalom és a filmművészet nyelve a szerelemre, egy elmélet, teória, hogy milyennek is kéne látnunk azt.
2014.9.15.