Az igazi britek

Kabók Zita  2009.11.6. 5:28

Miről ismerhető fel az igazi, tősgyökeres brit? Nos, ezt egyértelmű jelek mutatják.

A britek azt állítják, hogy az országukat azért hívják „Nagyszerű” Britanniának (Great Britain), mert ez az ország a világon a legjobb. Egy igazi brit soha nem költözne más államba, és soha nem használna más fizetési eszközt, mint az angol fontot. Szerinte enélkül elvesztenék az egyéniségüket. Büszkék a gazdag, győzedelmes történelmükre, a meseszerű vidékre, a mindig változó időjárásra és nem utolsósorban a kiemelkedő sport eredményeikre: fociban és krikettben.

Áhítattal szeretik a királynőjüket és a királyságukat, mely évente több millió turistát vonz a szigetországba. Ezért nem is bánják, hogy a befizetett adójuk nagy része a királynő kasszájába landol. Az igazi britet soha nem idegesítik a turisták, és a nyelvi nehézség (mert ugyebár egy angol nem beszél idegen nyelveket!), soha nem akadály számukra, hogy útba igazítást adjanak. Annak ellenére, hogy a britekre azt mondják: hidegek, ők Európa egyik legkedvesebb nemzete: rendkívül udvariasak és toleránsak. A humoruk sem hagy kivetnivalót maga után, bárkivel leállnak viccelődni, egyszerűen mindent fel tudnak fogni humorosan.

Egy angol ember pár láb és hüvely magas, egy pár stone-t és font-ot nyom a mérlegen. A benzint gallonban méri, és a tej is pintben érkezik a házához a tejesembertől. Persze mindezért fontban jár a fizetség. Számára a háza egy kastély, ahol mindent maga próbál felszerelni, és abban reménykedik, hogy a kölcsönt tudja majd törleszteni. Ja és ne hagyjuk ki, hogy a brit az út bal oldalán közlekedik autójával, a gyalogos meg jobbról figyeli a forgalmat.

A britek rendkívüli módon elismerik és tolerálják a másságot. Érdekelik őket más kultúrák, nemzetiségi szokások, élvezik Nagy-Britannia kozmopolita jellegét. Nem utolsósorban, élvezik a helyi éttermek kínálta világkonyhák ízeit, mivel saját maguk nem rendelkeznek hazai ínycsiklandozó ételekkel. Egy angol étterem sem kínál eredeti angol ételt az étlapján, mert ilyen nem is igazán létezik. A brit étel csupán mítosz. Az angolt soha nem érdekli, hogy a másik mit gondol róla, az öltözködéséről, az ízléséről vagy a családi szokásairól.

Az igazi brit vasárnap későn ébred, és miközben a kutyáját sétáltatja, megáll az újságos boltnál, hogy megvegye a pint tejét a reggeli teájához, majd hóna alá csapja a Sunday Timest, tesz egy kört a házak körül meleg pulcsiban, gumicsizmában és rövidnadrágban. Közben minden járókelőnek Jó reggelt! köszönt.

Végül, de nem utolsósorban, egy brit soha nem mond nemet egy italmeghívásra. Péntekenként öltönyös üzletemberek tódulnak be az elegánsabb bárokba egy sörre. Ugyanígy a helyi falvakban a gazdák lazábban felöltözve, kutyájuk kíséretében indulnak sörözni. Az angolok folyton az italozásról beszélnek, sokszor még arról is álmodnak. A szlengben nagyon sok kifejezés található a berúgott személy megnevezésére.

S kedves hölgyek, ha Anglia vidékein járnak, ne lepődjenek meg, ha a kopasz építőmunkások vagy kerteszek önö után kiabálnak: All right love? (Jól vagy édes?)

A magyar férfiaknak azonban, sajnos, meg kell elégedniük a többnyire túlsúlyos, önérzetes és öntudatos angol lányokkal. De velük legalább lehet versenysörözni, nem igaz?

Hozzászólások

@

Küldés