Férfias nők, nőies férfiak


Póda Erzsébet  2015.10.19. 4:18

Az utóbbi időben egyre többször válik vita tárgyává a férfiak nőiessége, és a nők férfiassága. (Tíz éve írtuk)

Változóban a világ, a nemi sztereotípiákhoz való ragaszkodás ma már idejétmúlt elvárás. Azon nemi sztereotípiák visszaállítási törekvése, amelyek még talán helyénvalóak voltak az elmúlt évtizedekben, a mai korban már nem állják meg a helyüket. Minden erre irányuló igyekezet csak a patriarchális társadalmi rendet próbálja kisebb-nagyobb vehemenciával, és egyre kevesebb eredménnyel konzerválni.


A mai nőnek nemcsak nőiesnek kell lennie, hanem – a többszörös teherviselés miatt -- férfiasan is helyt kell állnia. A férfiaknak viszont a gépesítés és a számítógépes irányítás miatt egyre kevésbé szükséges „nagyon erősnek” lenniük. A két nem tulajdonságai és jellemzői tehát közeledni látszanak egymáshoz. Ez pedig nem feltétlenül jelenti azt, hogy a nők férfiasak, a férfiak pedig nőiesek lesznek. Csupán megváltozott a világ körülöttünk, és az ember alkalmazkodóképes lény lévén követi a változásokat. Ma már nevetséges az elvárás, hogy a férfi legyen erős, kemény, harsány, agresszív, határozott. A nő pedig gyenge, csöndes, szerény, bizonytalan, elomló és határozatlan.

Az sem képezheti vita tárgyát, hogy az elégedettség alapja az egyensúly – és ezt kell kialakítani a nemek között is. Ehhez pedig elengedhetetlen az igazságosabb szerep- és munkamegosztás a közéletben és a magánéleti szférában is.
Az újságok címlapjain, a reklámokban, a médiában kétféle nő jelenik meg. Az egyik a szépséges, tökéletes testű, szexuálisan vonzó és csábító szupernő, aki mindig gondtalanul mosolyog, és alig vagy egyáltalán nem takarja ruha. A másik pedig a férj támasza, aki jó anya és jó feleség, gyerekeket nevel, és békés otthont teremt – s teszi mindezt erőfeszítések nélkül. Időnként tudomást szerezhetünk sikeres nőkről is, akik könnyedén és mosolyogva érték el sikereiket.

De milyenek a mai nők a valóságban? Egész biztosan sokfélék és sokrétűek. Modernek éppúgy, mint konzervatívak. A fiatalabb korosztály azonban már nem hagyja, hogy elvegyék tőle a szabadságát. A harmadik évezred nője tehát független, önálló, aki tudja, mit akar, sőt el is éri, amit akar. Az emancipáció minden eddigi vívmányát hasznosítja, és a legtöbbször a partnerkapcsolati problémáit is nyíltsággal kezeli. A nyak szerepe, mely a fejet mozgatja, és csak a háttérből manipulálhatja a családi eseményeket, már rég nem elégíti ki. Nem izgatja a portalan takarítás és tükörsimára vasalás fortélyainak elsajátítása sem. Helyette inkább műveli magát, törődik a testével-lelkével, fontos számára a karrier, és érdeklődve figyeli a közéleti eseményeket is.


Napjainkban elég sokat foglalkoznak a nők helyzetével, problémáival, a családban és a társadalomban elfoglalt helyével, esélyegyenlőségükkel és a jogaikkal. A nők tehát lassan, de biztosan elfoglalják méltó helyüket az élet valamennyi területén. Aki igazán lépést tud tartani a változásokkal az tudja, hogy nem is történhet másképpen – hiába kritizálnak, vagy gúnyolódnak egyesek a nők törekvései és szabadulása láttán.

A hagyományos férfi korszaka éppúgy hanyatlásnak indult, mint a hagyományos nőé. A párkapcsolatok is nagy változásokon mennek keresztül. Az egyetlen és legfőbb szerep, a családfő szerepe már korántsem annyira komor és merev feladat. Itt az ideje, hogy a férfiak is új stílusra tegyenek szert, s alkalmazkodjanak az új kihívásokhoz.

Természetesen panaszra nincs annyi okuk, mint a nőknek, hiszen a politikai, a menedzseri és a vezetői posztokat még mindig ők uralják. Az irányítás még mindig az ő kezükben van, a családon belül azonban lényegeset változott a helyzetük. Még akkor is, ha a hagyományos családmodellhez mindenáron ragaszkodók ezt letagadják, és ragaszkodnak az elavult mintához. A tiszteletet ma már nem azzal harcolja ki magának az ember, hogy férfi. És nem az az ideális férfi, aki pénzt keres, és el tudja tartani a családot. Mert ez önmagában rég nem elég.

A nők nem alélnak el attól a férfitól, aki saját erejéből ki tud irtani egy egész erdőt, le tud kaszálni egy egész domboldalnyi rétet, fel tudja fúrni a falra a könyvespolcot, vagy meg tudja szerelni az autót. Hiszen a mai nő már képes jól keresni, vállalkozást vezetni, defektes kereket cserélni, ért a szereléshez, sőt az építkezéshez is, ha pedig mégsem, akkor fogja a mobiltelefonját, és szakembert hív. Ő legalább – a férjjel ellentétben -- nem nyavalyog órákon vagy napokon át, mielőtt nekifogna a javításnak, és nem igényli, hogy a nő mellette álljon és adogassa neki a szerszámokat, vagy végezze helyette a munkát. A férfiúi erőnek tehát ma már nincs akkora jelentősége, mint mondjuk száz évvel ezelőtt volt. A férfiak ma olyanok, mint a vadász, aki elől egyszeriben eltűnt az erdő, és most nem tudja, mihez kezdjen önmagával, meg az erdei felszerelésével.


Kicsit elveszettnek érzik magukat, keresik a megoldást, de nem igazán értik mit várnak el tőlük. A szabad és anyagilag is független nők ugyanis nagyon igényesek. Az öntudatos nő nem szolgálja ki, nem kényezteti a férfit, hanem egyenrangú partnerre vágyik. Elvárja, hogy a férfi elbeszélgessen vele, érzelmileg is ki tudja fejezni magát, megbeszéljék, és közösen oldják meg a problémás kérdéseket. A modern társadalom elvárásai közt amúgy is egyre nagyobb szerepet kapnak az olyan kifejezetten női képességek, mint amilyen például a vitatkozás vagy a hatékony kommunikáció.

Szegény férfiak, bizony értetlenül állnak a helyzet előtt, de éppúgy, mint a nőknek, nekik is fel kell venniük a kesztyűt – haladniuk kell a korral, alkalmazkodniuk kell a változásokhoz. Vannak például, akik nagyon sokat foglalkoznak önmagukkal: a külsejükkel, a saját stílusuk kialakításával, otthonuk berendezésével. Ez általában csak a külsőségekre korlátozódik: kozmetikushoz, fodrászhoz, manikűrre járnak, belül azonban megmaradtak igazi macsóknak. Sok férfikövetőjük van, sokan azonban kinevetik őket.

Velük ellentétben kialakult a férfiak olyan csoportja is, akikben szorongást vált ki a nők függetlensége, önállósága és szabadsága. Az igényes nőktől való félelem egy újfajta macsó magatartás kialakulásához vezetett. Ezek a férfiak foggal-körömmel igyekeznek, hogy mindenáron fenntartsák a hagyományos női és férfiszerepeket. Mindenfajta női önállóságot elítélnek: a munkahelyükön, családjukban, baráti körükben. Szerintük a nőknek egyetlen feladatuk van, mégpedig az elkötelezett anyaság.

A mai nőnek végülis van választási lehetősége, és dönthet a saját sorsa felől. Többnyire azonban nem akar lemondani sem a karrierépítésről, sem a gyerekvállalásról. S hogy lehet mindkettőt jól csinálni? Természetesen a férfival közösen. Így nem marad más hátra, mint hogy a férfiaknak is „emancipálódniuk” kell. Mivel a favágás, kaszálás, vadászás már nem kimondottan igényli a férfierőt, nyugodtan kivehetik a részüket a háztartási munkákból és a gyereknevelési feladatokból.


A megoldás tehát a családon belüli munkamegosztás átszervezésében rejlik. Ez az, ami eddig másként működött: a nő őrizte a tűzhelyet, a férfi pedig „vadászott”, vagy nehéz fizikai munkával kereste a kenyérre valót. Mivel azonban az erdőt kivágták, a gyárat gépiesítették, a nők pedig dolgozni mentek, más alapokra kell helyezni a családi életet. Hadd építsék a nők a karrierjüket, és hadd vegyék ki a gyereknevelésből a részüket a férfiak is! Az északi államokban ez a modell már egész jól működik, a jó példát pedig nem szégyen követni. Semmiképp sem kell attól tartani, hogy a világ egyneművé változik. Az ember továbbra is kétnemű marad, csak lehetősége nyílik arra, hogy új szerepeket sajátítson el.

Mégpedig olyanokat, amelyek eddig csak az egyik vagy a másik nem gyakorolhatott. A nők belekóstolnak a férfias dolgokba, a férfiak pedig a nőiesekbe. S lassan eljutunk az igazi egyenrangúsághoz. Az egyenrangúság pedig egyáltalán nem azt jelenti, hogy egyformák leszünk.

Hiszen mit sem érne a nők világa férfiak nélkül, és a férfiak világa nők nélkül.


Idén ünnepeljük 10. születésnapunkat! Ebből az alkalomból (egészen az év végéig) időnként megjelentetünk egy-egy írást, amely a 2005-ös esztendőben (és az azonos hónapban és napon) jelent meg webmagazinunkban.
A fenti cikk 2005.10.19-én jelent meg először a neten.



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Tíz idézet nőkről – nőktől

Póda Csenge

Tíz idézetes sorozatunk következő része.

2017.3.8.    34


Szülők és gyerekek

Kalocsay Ildikó

Iskoláskorú gyerekünk már leviheti a szemetet, elmosogathat, felporszívózhat -- egyszóval segíthet a ház vagy háztartás körüli teendőkben. (Tíz éve írtuk)

2015.12.16.    4


Karácsonyi előkészületek

Kabók Zita

A karácsonyi pánik elkerülése érdekében nem árt, ha listát készítünk a karácsony előtti tennivalóinkról. (Tíz éve írtuk)

2015.11.29.    9


Kiskorú férfiak

Póda Erzsébet

Nagyon ritka az olyan házasság, amely két toleráns, alkalmazkodóképes ember kapcsolatáról szól. (Tíz éve írtuk)

2015.9.21.    6


Tíz idézet férfiakról – nőktől

Póda Csenge

Tíz idézetes sorozatunk következő része.

2015.8.19.    12


Házasság? Köszönöm, nem?

Kabók Zita

A házasság fogalma évszázadokon át pusztán gazdasági érdekeket szolgált. Érzelmek nélkül kötődött, a szülők választása alapján. (Tíz éve írtuk)

2015.8.4.    9

A rovat további cikkei

9 tipp az anyagi stabilitásra

Faar Ida

Pénz. Mindennek az alfája és ómegája, a világ mozgatórugója – hiánya (állítólag a sokszoros megléte is) sok-sok gond és aggodalom forrása.

2018.4.13.    5


A nők közötti barátság

Póda Erzsébet

A női barátságok különleges kapcsolatok: áthatja őket a jellegzetes női gyengédség. Nem is csoda, hiszen számukra fontosak az érzelmek.

2018.2.4.    24


7 tipp a stresszmentes reggelekért

Faar Ida

Vannak napok, amikor arra ébredünk, hogy azt sem tudjuk, a hét melyik napja köszöntött ránk.

2018.1.9.    7


Jobb formában

Jády Mónika

Kicsit nehéz a dolgunk, így, ünnepek után... Viszont mindenképpen jó, ha odafigyelünk az életmódunkra.

2018.1.7.    16


Takarítási mánia

Faar Ida

Már két teljes órája nála ülök, de nem jutottunk semmire.

2017.11.6.  1    12


Hogyan adjuk el gyorsan lakásunkat?

Nem mindegy, hogyan látunk hozzá lakásunk eladásának, hogy az vonzó legyen az érdeklődők számára.

2017.9.22.    4