Tudatos apák tréningje 1.

Vég Erzsébet  2007.6.16. 13:10

Milyen jó lenne, ha minden férj/apa "tudatos apa" is lenne egyben!

Egy véletlen folytán találkoztam a fenti címmel, pedig a rádióban is lehetett hallani a „a Tudatos Életért Egyesület” működéséről, a szervezésében zajló képzésről. (Az Egyesület, mint nevében is jelzi, elsősorban a magyar társadalom tudatosabb életviteléért, életmódjáért és életvezetéséért tevékenykedik.).

Hű, mi lehet ez? De jó, hogy valaki ilyesmire is gondol a mai világban! -- jutott eszembe elsőre. Hiszen sok esetben még mindig kicsit lesajnálóan kezelik azokat a férfiakat, akik esetleg otthon maradnak a babával, vagy akik ki akarják venni a részüket a gyereknevelésből. A magyar társadalomban még mindig sokan úgy gondolják, hogy a férfi keressen pénzt és tartsa el a családot (megjegyzem: ma már ez sem állja meg a helyét, mert általában a nőnek is munkába kell állni ahhoz, hogy megéljenek), a nő pedig nevelje a gyerekeket.

Úgy gondolom, hogy a gyerekvállaláshoz két felnőtt, felelősségteljes ember kell, akik folyamatosan megbeszélik a megoldandókat, akik értik és érzik egymás problémáit, valamint vállvetve járnak azon a bizonyos úton, amit szülőségnek hívnak. Továbbá azt is gondolom, hogy a gyereknek mindkét szülőre szüksége van. Akkor is, ha egyikük vagy netán mindegyik esendő, hibázik, bukdácsol emberként vagy éppen a saját szerepében. Ez utóbbit elkerülendő úgy gondoltam, beszélek a társammal erről.

Jómagam sokat küzdök, és nagyon elfáradok estére a két apróságommal. Nagyon jól esne, ha a párom többet tudna segíteni. A szokásos felállás van nálunk is: apa sokat, sokáig dolgozik, mellette iskolába is jár, ha hazajön éhes, fáradt, nyűgös. Nincs mindig kedve a gyerekekkel foglalkozni. Ugyanakkor mindkét csemete imádja az apját, és nagyon igénylik a társaságát. De olyan is előfordul, hogy szívesen elvállalja őket, aztán valahogy a tévé előtt kötnek ki. Ilyenkor kicsit dühös vagyok, hiszen tévét, mesét egyedül is tudnak nézni, az apa jelenléte pont azért lenne fontos, mert másképp és más játékokat játszik velük, mint én. Ráadásul velem ellentétben önfeledten, mert én általában azon görcsölök, hogy mennyi tennivalóm lenne még.

Szóval több okból is örültem, hogy valakinek nem csak eszébe jutott, de formába öntötte és kivitelezte az ötletet, ami – úgy tudom -- egy baráti beszélgetés alkalmával született meg. Tudják, amikor olyanok hangzanak el, hogy „miért félnek a férfiak a felelősségtől, a családalapítástól?” vagy hogy „egyáltalán félnek-e vagy inkább a kényelmi szempontok dominálnak”?, stb. Addig-addig csűrték-csavarták a szót, amíg arra jutottak, hogy szerveznek egy „továbbképzést” az érdeklődő apáknak és apajelölteknek.

Mint azt a szervezőktől megtudtam, szándékuk elsősorban az, hogy minden férfiban felébresszék a benne szunnyadó apát, ezután pedig segítsék a megváltozott élethelyzet megértését, megélését, plusz annak a munkával/karrierrel való összeegyeztetését – ami a mai világban valljuk be nem egyszerű feladat! Úgy gondolják, hogy a leghasznosabb, ha az erősségek-nehézségek azonosítására és a gyakorlati megoldásokra koncentrálnak, vagyis személyre szabott támogatást adnak az apaszerepre és a családalapításra vonatkozóan.

De miből áll a tréning?

(Folytatjuk)

Hozzászólások

@

Küldés