Kréta szigetén

Halász Kata  2009.9.12. 8:38

Városlátogatás előtt tanácsos egy kicsit elmélyedni a krétai kultúrában és átböngészni az interneten található információkat.

Sajnos itthon elég szegényes a választék a krétai útikönyveket illetően, amik vagy irreálisan drágák vagy igénytelenül kevés hasznos és érdekes adatot tartalmaznak. A legjobb megoldás az idegenvezető annak ellenére, hogy korábban nem kedveltem a csoportos kirándulásokat. Azonban most egy ismerősöm révén megtaláltam az idegenvezetők gyöngyét, Kareszt, aki nemcsak tájékozott, de tapasztalt is, le tudja kötni a különböző korosztályok figyelmét, egyben tartja a csoportot és nagyon segítőkész (sikerült autót szereznie nekünk, ami a Nagyboldogasszony ünnepe előtt szinte egyenlő a nullával).

Nem szeretnék belemenni a nevezetességek részletes ismertetésébe, hiszen mindenki mást tart érdemesnek arra, hogy megnézze, azonban van pár dolog, amit jó tudni. Igyekeztem úgy beosztani az egy hetemet, hogy kielégítsem a mehetnékemet, de strandoljak is.

A „szigetlakók” büszke emberek, Krétát az ókorban önálló földrésznek vélték. A lakosok még ma is azt mondják, ha átkompoznak Athénba, hogy Európába utaznak. Földrészünk legelső palotái éppen itt, szülőföldjükön épültek, illetve a görög kultúra alapjai a minószi hagyományokban gyökereznek. Érdekes, hogy a görögök ezt igyekeztek elfelejteni, noha az elődök minden vívmányát átvették. Ha Krétán járunk kötelező program legalább egy palota meglátogatása. Szerencsére van belőlük pár a szigeten, ezért kedvünkre válogathatunk, én Knósszoszban jártam. Mivel nem vagyok régész, ezért idegenvezető nélkül a palota számomra egy nagy halom kő lett volna. Sajnos a görögök (bocsánat, krétaiak) nem fordítanak különösebb gondot a turisták tájékoztatására, sehol egy rövid ismertető, amiből megtudhatnák, hogy éppen mi előtt állunk. Persze a pénztáraknál lehet vásárolni különféle nyelvű útikönyveket (magyar nyelvűt sehol nem láttam), de azért az mégsem ugyanaz. A knósszoszi palota felépítése a minószi kultúra magas színvonaláról árulkodik. Olyan fejlett szellőző- és csatornarendszereket használtak, amiket ma is megirigyelhetnénk. Mindenfelé kövezett utakat építettek, és létrehoztak egy fejlett társadalomhoz szükséges infrastruktúrát. Kár, hogy egy természeti katasztrófa, amire a mai napig csak következtetni tudnak a kutatók (valószínűleg vulkánkitörés), lerombolt mindent.

Krétának gyönyörű strandjai vannak. A délen fekvő Matala a sziklába vájt barlangjairól híres, amit a rómaiak temetőként használtak, a hippik pedig lakhelyként. A sziget dél-nyugati csücskében található Elafonissi, ami valójában egy a part közelében fekvő sziget, ahova a térdig érő vízben könnyedén átgázolhatunk. A kagylóhéjak által rózsaszínűre festett homok és az átlátszó, csodálatos színű víz trópusi tengerpart érzetét kelti. Igaz, hogy az út kalandos volt, keskeny szerpentineken vezetett, ahol néha le kellett húzódni, hogy a szembejövők elférjenek, de megérte. Itt kell megemlítenem, hogy a GPS-t Krétán elfelejthetjük. A térképek sem jelentenek nagyobb segítséget, ugyanis ahány térkép, annyiféle úthálózat. Sok helyről hiányoznak a városjelző táblák. Útban a reptér felé sikerült eltévednünk, mert egy helyi mókamester 90 fokkal elfordította a táblát, egy másik alkalommal pedig olyan útra akartak minket terelni, ami még nem készült el. Az ösztöneinkre kell tehát hagyatkoznunk, mert azok legalább nem csapnak be, valamint jó, ha a célváros nevének ismerjük a görög betűs változatát.

Ugyancsak idegenvezetővel érdemes meglátogatni Spinalonga szigetét. A hajó Agios Nikolaos kikötőjéből indul, ami Kréta egyik legszebb városa a 64 méter mély tavával. A Voulismeni-tó a legendák szerint számtalan titkot rejt, és úgy tartják, hogy itt fürdött Britomartisz és Athéné. Az eredetileg édesvizű feneketlen tavat egy csatorna köti össze a tengerrel, melyet az 1870-es években a törökök építettek. Spinalonga a 20. század elején vált híressé, amikor a bevehetetlen parti erőddel védett szigetre a krétai kormány leprakolóniát telepített. A betegek hamarosan virágzó közösséggé fejlesztették városukat. Saját kórházzal, templommal rendelkeztek sőt, még mozijuk is volt. Az utolsó beteg 1957-ben hagyta el a szigetet. Azóta a közelben fekvő Elounda lakói furcsa zajokat és fényeket látnak Spinalongán. Egy helyi rémtörténet szerint két amerikai fogadásból eltöltött egy éjszakát a szigeten. Reggelre teljesen megőszültek és annyira megzavarodtak, hogy már senki nem tudott segíteni rajtuk.

Krétán mindent megtalálhatunk, ami egy tökéletes nyaraláshoz feltétlenül szükséges: lélegzetelállító tengerpartokat, magas hegyeket, termékeny fennsíkokat. A krétaiak vendégszeretők és nagyon barátságosak. Szinte mindenki beszél angolul. Tetszik, ahogy az élethez hozzáállnak, hogy nem mérgelődnek minden kis apróságon, hagyják magukat sodortatni az árral. Sajnos mégis kissé rossz szájízzel érkeztem Budapestre a pink színű légitársaság Iraklionból a fővárosunkba tartó járatának 7 órás késése miatt. Még szerencse, hogy kaptunk száraz szendvicset és felvizezett üdítőt, mert a stewardess bocsánatkérésével nem tudtam mit kezdeni idegesen és kialvatlanul hajnalban.

Kréta az európai civilizáció szülőhelye. Ez elég motiváció kell, hogy legyen ahhoz, hogy legalább egyszer meglátogassa mindenki, aki teheti.

Hozzászólások

@

Küldés