A holló évszázada

Nagy Erika  2014.2.20. 2:05

Egy kiváló novelláskötet a Hunyadiak koráról.

Vannak kezdő írók, akik a fióknak írnak, akiknek nincs önbizalmuk, akik nem hisznek abban, hogy jó az, amit művelnek. S vannak olyanok is, akik nagyon is tisztában vannak képességeikkel, mernek pályázni, mernek bemutatkozni. Vannak kiadók, akik nem vesztegetik energiájukat kezdőkre, s vannak, akik örömmel teszik azt. Az antológiák, melyekben a fiatalabb évjáratúak bontogatják szárnyaikat, több szempontból is fontosak. Az egyik például az utánpótlás biztosítása, amire mindig nagy szükség van.

Kicsivel több, mint egy éve olvashattam el a Sár, vér, levendula című novelláskötetet, ami a Historium Kiadó égisze alatt jelent meg. Akkor azt gondoltam: ez az, ez kell a tehetségeknek, és ezt gondoltam akkor is, amikor elolvastam az újabb pályázati felhívást, majd az újabb antológiát, a Hunyadiak korába repítő A holló évszázadát. A kötetben ismét tizenkét nagyszerű történet bizsergeti az olvasót és kelt feszültséget, amikor kezébe veszi a pályázatra beküldött, más-más összetételű novellákból, elbeszélésekből összeállt antológiát. Annak különösen örültem, hogy a szerzők között több ismerős nevet is felfedeztem. A szerzők komoly témát dolgoztak fel, bár nem mindig komoly hangnemben. S pontosan ez a jó benne. Aki azt gondolja, hogy hamar kiolvassa a kötetet, az téved. Vagyis megteheti, de ha ezt teszi, nem biztos, hogy mindent úgy ért meg, úgy él át, ahogy azt a szerzők szeretnék. A szerzők mindegyikének sikerült többé-kevésbé megismertetni a kort, amelyet ábrázolnak, és kitűnik, milyen forrásból dolgoztak, s hogy mennyi történelmi fantáziájuk van. Mert elengedhetetlen, hogy csakugyan a régmúlt valóságot elevenítsék meg hitelesen.

Az új antológia önmagában is tanúsítja, hogy a kiadó jó úton jár. Nem csak a szándék nemes, hanem a tehetségek is adottak. Ezzel az antológiával, amelyre érvényes a nyelvi kidolgozottság és az igényesség, nem kell szégyenkezni. Sőt! A kötetben olvasható írások minden tekintetben magukon viselik az ígéretes pályakezdés pozitív jegyeit. Hiszem, hogy a fiatalok közül páran, rövid időn belül megszűnnek fiatal írók lenni, legalább is engem erről győzött meg az antológia. Hiszem, hogy hamarosan önálló kötettel jelentkeznek, s hiszem azt is, hogy ha olyan sikeres tud lenni egy pályázati felhívás, hogy annak anyagából egy színvonalas antológia születhet, akkor igenis, nem szabad megállni.

Hozzászólások

@

Küldés