A magyar vadnyugat hősei

Sebők Zsófia  2013.5.2. 4:22

Nemrég jelent meg Urbánszki László Nemtelen nemesek című regénye.

2011-ben jött létre a Historium Kiadó, mely kizárólag történelemmel foglalkozó könyveket ad ki, illetve történelmi témájú rendezvényeket szervez – a minőségből pedig jottányit sem enged. Hogy a Historium mennyire nem kíván divathullámokat meglovagolni, és mennyire ragaszkodik saját elveihez, azt már első kiadványukkal is bebizonyították: fogták az akkor még teljesen ismeretlen Urbánszki Lászlót, és keménytáblás könyvbe gyűjtötték a szerző rendkívül egyedi hangulatú, érett történelmi elbeszéléseit. Ez volt az Odakint, a pusztában c. novelláskötet, mely egyszerre jelentett új hajtást a magyar irodalomban, és egyszerre hajtott fejet a nagy történelmi klasszikusok előtt.

Idén februárban jelent meg a kiadónál Urbánszki László második könyve, egyben első regénye, a beszédes című Nemtelen nemesek. A történet egyik főszereplője Ladányfi Bene, a léhűtő nemesivadék, aki fogadóról fogadóra sodródik az Anjou királyok Magyarországán. Becsületes, ám unalmas vagy épp fárasztó munka helyett kártyával szerzi meg a napi betevőt. Kedveli a könnyű életet, ágyába csábítja a lányokat, és délig alszik, ha lehet. A történet elején egy bűnbanda markából szabadítja ki az esztergomi piac árva csavargóját, Urlast, aki igyekszik felnőni „nemes barátjához” – tisztességben, csibészségben, mikor melyik esik jobban kézre. Sonkát csen a kamrából, mikor rossz a lapjárás, és tüzelő szukával járja a várost, ha elunta magát. Hozzájuk csapódik még Szabolcs, a székely-felvidéki vadorzó, aki rablógyilkosra vadászik fejpénzért, mikor fogytán a kenyere, de csetlő-botló baloggá válik, ha egy csinos lány hozzádörgölődzik. Kártyacsatát vívnak egy nadrágért a vadonmélyi rablótanyán, hóban verekednek a szilaj ridegpásztorokkal, és husánggal ütik agyon a farkasokat. Aranyhalmokért, gulyákért kártyáznak a marhakupecekkel, lándzsaharcot vívnak a rablógyilkosokkal, és egyáltalán nem biztos, hogy ők győznek.

Urbánszki László regénye Nagy Lajos és Toldi Miklós XIV. századába kalauzol el bennünket – csak éppen nála kard helyett bot, csatamén helyett szürkemarha, világmegváltó hősök helyett tenyeres-talpas bojtárok, hamiskártyások és szilajpásztorok szerepelnek. Hősei az egyszerű nép köréből keverednek ki, ízes magyar tájszólással beszélnek, és akkorát ütnek, hogy abba a fal is beleremeg – ugyanakkor a becsületességért vagy a bátorságért sem kell a szomszédba menniük.

A Nemtelen nemesekben esendő emberek indulnak neki a világnak, és keverednek torokszorítóan izgalmas kalandokba. Életművészek, szeretnivaló csibészek, buja fogadóslányok és veszett emberfarkasok élik világukat a virágzó középkor színes forgatagában, melyet maga a szerző nagyon találóan csak úgy hív: a magyar vadnyugat.

A cikk megjelent a BBC History magazinban is

Hozzászólások

@

Küldés