A postás kétszer csenget
Eseményszámba megy, ha olyan levelet kapok – amely nem számlával és befizetnivalóval kapcsolatos. Hát, még ha csomagot…!
A múltkoriban egy állatvédő szervezet keresett meg levélben, hogy én is tehetek a világ jobbításáért. Mentsem meg a bálnákat! Ejha! –gondoltam. – Ennek fele se tréfa! – úgyhogy tovább olvastam a küldeményt. De végül mégiscsak nevetnem kellett, mert óhatatlanul elképzeltem, amint búvárcuccban a japán halászhajók elé vetem magam a nyílt tengeren, és egy reklámcsíkot húzok magam után: „Ne egyetek bálnááát!”
Abszolút reálisnak éreztem, hogy harcolhatnék a bálnákért, sőt akkor már az őserdei gorillákért is, meg az ózonpajzs védelméért… De ekkor észhez térített a levél végén a sárga csekk. Mert ugye, ha most azonnal nem tudok útra kelni Japánba, akkor támogassam a többi lelkes aktivistát anyagilag, és mielőbb töltsem ki a csekket és küldjem is el! Ott telt be a pohár, hogy hibásan írták a nevemet, amin vérig sértődtem. Egy fityinget sem fizettem be, de nagyon bízom benne, hogy a bálnák sorsa nem az én zsebpénzemen múlik!
A legújabb „postai” élményem akkor történt, amikor péntek délután hazaérve egy értesítő várt a postaládában, hogy a postás hiába keresett délelőtt, nem vettem át a nekem szánt csomagot. Ó, csomagot nekem?! Hát ez már aztán nagy esemény! El is szaladtam a postára, nehogy meggondolják magukat, és mégsem kapom meg a könyvet, amit nekem szántak. Mert mint kiderült, egy könyvről volt szó.
A postán hosszasan keresgélték a csomagomat, aztán nagy sokára kibökték, hogy a postás majd újra kikézbesíti hétfő délelőtt, mivel péntek délelőtt nem voltam otthon, és a feladóval így állapodtak meg.
De hát munka- és iskolaidőben ki van otthon hétköznap délelőtt? Ráadásul hétfőtől péntekig kollégiumban lakom. Ott álltam a postán, kezemben az értesítővel meg a személyimmel, és nem vehettem át a csomagomat. Ki hallott már ilyet?!
Most ugraszthatom a szüleimet, hogy mivel úgysincs semmi dolguk – mint a felnőtt, dolgozó embereknek általában…, ugyan fussanak már el a könyvemért, és legyenek kedvesek hazacipelni helyettem. Ráadásul még egy hetet várnom kell, hogy megnézhessem, mit is kapok tulajdonképpen.
Nagyon remélem, hogy az a könyv megéri a sok macerát, és azt is, hogy megélem, amikor az ügyintézés végre logikus és egyszerű lesz.
Vajon miért bonyolítjuk túl, amit könnyen és gyorsan el lehetne intézni?
Hozzászólások
A rovat további cikkei
Önfeladás
Sokféle nézet létezik azzal kapcsolatban, milyen fejlődési fokon áll jelenleg az ember. Az egyik, hogy sosem látott lehetőségekkel rendelkezik, a másik, hogy az agyunk éppen leépülőben van.
2026.11.16.
Ékszerünk: a magyar nyelv
Már a legelső szívdobbanásunk az anyanyelvünk ritmusára történik. Születésünknél fogva bennünk él ez a lüktetés, amit nyelvünk különleges dallamossága okoz. November 13-án van a magyar nyelv napja.
2026.11.13.
Energiavámpírok
Korunk vámpírjai mindenhol ott vannak: nem a vérünket szívják, hanem az energiánkat.
2026.10.7. 14
Haragudj!
Mára odáig jutottunk, hogy a kisgyerektől kezdve az aggastyánig minden korosztálynak megvan a maga megmondóembere, akinek a videói, „tanácsai” alapján éli a (sajátjának hitt) életét.
2026.8.24.
Tücsök versus kabóca
A lágyan ciripelő tücskök megszépítették a nyári estéket, romantikussá tették az itteni éjszakákat.
2026.8.13.
Mai mese
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy város, ahol hosszú ideig minden héten nagy vásárt tartottak a főtéren.
2026.7.28.
Legyen más!
Nyári kánikula, forró levegő, szivárványünnep, másság, azonosság, szabadság és társai.
2026.6.28.
Kik a kisebb Istenek? 1.
A 21. század emberének jogai és kötelességei radikálisan megváltoztak. Viselkedése, gondolkodása, életmódja és szokásai is. A dolgokhoz, elődeihez és egymáshoz való viszonyáról nem is beszélve...
2026.6.24.
Ne féljünk a sétától!
Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.
2026.5.9. 2
Levél az Édesanyának
Mindig el akartam mondani Neked, mit érzek irántad, de olyan nehéz megszólalni és szavakba önteni az érzelmeimet, amikor mellettem vagy.
2026.5.2. 2 3
Mi közöm hozzá?
Emlékszem milyen izgatott voltam, amikor ellátogatott hozzánk Bohus Marika néni. Az alsótagozatos osztályfőnököm volt, és rendszerint szülői látogatásra jött, amit én gyerekként mindig kitüntetésnek éreztem.
2026.2.15.
