Karácsonyi gondolatok
Manchesterben élő munkatársunk a karácsonyról elmélkedik.
-- Tudod-e hol van Pozsony? -- hallottam a kérdést a munkahelyemen, a paravánnal elválasztott szomszéd íróasztal mellől.
-- Szlovákia fővárosa -- adtam választ a nem nekem szánt kérdésre. Erre az egyik kolléganőm odajött és felolvasta, mit írt az angol újság a különböző karácsonyi szokásokról. „A Mikulás édességgel tömi meg a gyerekek kifényesített cipőit. Karácsonykor élő halat vesznek, amely sok esetben – míg az ünnepi vacsora el nem készül belőle -- a kádban úszkál.” Nagy sikoltás: -- Tényleg? De hát ki pucolja meg? „Szentestén káposztalevest és hal kerül az asztalra.” -- Ó, én hálás vagyok azért, hogy nálunk pulyka van! -- hangzik a következő kommentár.
Mindenhol mások a karácsonyi szokások, és mindenki a sajátját tartja a legértékesebbnek.
Mára valahogy megváltozott a karácsony. Már novembertől karácsonyi akciókkal bombáznak bennünket: karácsonyi kirándulások, karácsonyi vacsoraajánlatok, karácsonyi ruhák. Minden csillog, minden illatozik és mi legszívesebben mindent megvásárolnánk. Holott a legértékesebb ajándékért, a szeretetért nem kell a boltba menni, mégis örök értékű és megfizethetetlen.
Hisz olyan szép a karácsony -- legszebb ünnepünk! A hőmérséklet fagypont alá esik, a tájat beborítja a vakítóan fehér hó, és mi a jó meleg otthonunkban a családdal töltjük el az ünnep idejét. Amikor átvágjuk az ajándék szalagját, mosolyt látunk a gyermekünk arcán, megcsillan a fény egy karácsonyi díszen, érezzük a fa illatát, és az ünnepi vacsora is mindjárt elkészül.
A karácsony minden egyes mozzanata értékes számomra. Amikor meggyújtjuk az első gyertyát az adventi koszorún, a lelkünkben is fény gyúl. Szeretteinkre gondolunk: kit mivel lephetnénk meg. Ahogyan fogynak a gyertyák, úgy erősödik a vágyunk az ünnepi élmények után.
Mindenki máshogy éli meg a karácsonyt. Nekem a családot jelenti, szeretetet, ölelést és azokat az értékes napokat, amelyeket velük tölthetek. Egy kellemes vacsorát, fényes gyertyát az asztalon, éjféli misét, karácsonyi égőket a fán. Karácsonykor mindenkit szeretünk, és a szívünk is könnyebben megbocsát. Nem az ajándék értéke a fontos, hanem az a szeretet, amellyel átnyújtjuk.
Minden karácsony különleges, és megismételhetetlen. Minden karácsonyra egy évet várunk, és sok titokzatossággal készülünk rá. A szerény karácsony is lehet szép és emlékekben gazdag. Egy ajándék vacsora is lehet meglepetés. Egy szép vers is szívhez szóló ajándék. Egy lemezjátszó, mellyel kellemes muzsikát hallgathatunk. Egy nyakkendő, amelyet a szürke munkanapokon viselhetünk. Egy könyv, amely mellett hosszú perceket töltünk majd, egy sapka, amelyben nem fogunk fázni. Egy tárgy, amelyet talán minden nap használni fogunk a következő évben.
Hiszen minden ajándék szép, amit szeretettel adunk. Minden szép, mert karácsony van.
Hozzászólások
A rovat további cikkei
Önfeladás
Sokféle nézet létezik azzal kapcsolatban, milyen fejlődési fokon áll jelenleg az ember. Az egyik, hogy sosem látott lehetőségekkel rendelkezik, a másik, hogy az agyunk éppen leépülőben van.
2026.11.16.
Ékszerünk: a magyar nyelv
Már a legelső szívdobbanásunk az anyanyelvünk ritmusára történik. Születésünknél fogva bennünk él ez a lüktetés, amit nyelvünk különleges dallamossága okoz. November 13-án van a magyar nyelv napja.
2026.11.13.
Energiavámpírok
Korunk vámpírjai mindenhol ott vannak: nem a vérünket szívják, hanem az energiánkat.
2026.10.7. 14
Haragudj!
Mára odáig jutottunk, hogy a kisgyerektől kezdve az aggastyánig minden korosztálynak megvan a maga megmondóembere, akinek a videói, „tanácsai” alapján éli a (sajátjának hitt) életét.
2026.8.24.
Tücsök versus kabóca
A lágyan ciripelő tücskök megszépítették a nyári estéket, romantikussá tették az itteni éjszakákat.
2026.8.13.
Mai mese
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy város, ahol hosszú ideig minden héten nagy vásárt tartottak a főtéren.
2026.7.28.
Legyen más!
Nyári kánikula, forró levegő, szivárványünnep, másság, azonosság, szabadság és társai.
2026.6.28.
Kik a kisebb Istenek? 1.
A 21. század emberének jogai és kötelességei radikálisan megváltoztak. Viselkedése, gondolkodása, életmódja és szokásai is. A dolgokhoz, elődeihez és egymáshoz való viszonyáról nem is beszélve...
2026.6.24.
Ne féljünk a sétától!
Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.
2026.5.9. 2
Levél az Édesanyának
Mindig el akartam mondani Neked, mit érzek irántad, de olyan nehéz megszólalni és szavakba önteni az érzelmeimet, amikor mellettem vagy.
2026.5.2. 2 3
Mi közöm hozzá?
Emlékszem milyen izgatott voltam, amikor ellátogatott hozzánk Bohus Marika néni. Az alsótagozatos osztályfőnököm volt, és rendszerint szülői látogatásra jött, amit én gyerekként mindig kitüntetésnek éreztem.
2026.2.15.
