Újra szeretni
Egy újabb vasárnap versgyöngyszemmel kedveskedünk!
Újra szeretni
Őszi ködös félhomályban,
Hosszú hangtalan utcák magányában
Fohászra kulcsolt ágakkal
Üzen a Teremtő hajlongó fűzfákkal.
Esőcseppet formál a némaság
S imájuk hozzám éppen elér
Míg a földig leér
Az utolsó megsárgult levél.
*
Tudni az elmúlással békét kötni
Éjsötétben napfényről álmodni
Rejtőző bábokra emberi arcokat rajzolni
A semmiről mindent tudni.
A mindenről lemondani.
Az életben halni és a halálban élni.
Földi törvényt tettekkel bontani
Megfeszülő kereszten: újra szeretni.
Hozzászólások
Kapcsolódó cikkek
Később
Rendhagyó most az időjárás: ezek a napok nemcsak forrók, hanem túlságosan is azok. Nem tudhatjuk, mi vár ránk. Ezért is érdemes elolvasni rendhagyó műfajú vasárnapi versünket.
2026.8.1.
Álomkatedrális
Vasárnapi versünk sokkal mélyebb üzenetet takar, mint első olvasatra gondolnánk. Fejtsük meg!
2024.7.20.
Tévelygő
Vasárnapi versünk, mert a világ egyre változik, és olyasmiket kavar fel az információáradat, amik mindenkit megdöbbentenek.
2024.3.16.
A rovat további cikkei
Melankólia
Játékosság, próbálkozás, kedvtelés, tollpróbálás, szigorúan nemköltészet. Mégis, vasárnapi versként talán üdítően szórakoztató lehet.
2024.12.14.
Advent
Ma gyújtjuk meg az adventi koszorún a második gyertyát. Ilyenkor van csak igazán ideje a költészetnek!
2024.12.7.
Márványarcú Bohóc
Egy fiatal versíró küldte számunkra az adventi időszak kezdetére vasárnapi versünket
2024.11.30.
Fuss!
Vasárnap a pihenés és a vers napja nálunk, ám a mai vers futásra biztat. Olvassuk el, miféle futásra!
2023.6.25.