A sokoldalú jogtanácsos


Zana Anita  2021.8.16. 10:44

Interjú dr. Simon Gergellyel, aki látássérültként is teljes életet él.

Dr. Simon Gergely jogi pályára lépett, a programozásról sem tett le, fennmaradó idejében pedig verseket, novellákat ír. A Szolnoki Önkormányzat jogtanácsosa, törvényességi ügyintézője látássérültként is teljes életet él.



Mi vezetett jogi pályára?

Jó tanuló voltam és kezdetektől fogva érdekelt, hogy a vakoknak milyen lehetőségei vannak. Jobbára a kézműves szakmák közül lehetett választani, például kosárfonás vagy masszőri hivatás. A másik lehetőség pedig a programozói, tanári, jogászi pályák voltak. Már hatodikos-hetedikes koromban nyilvánvalóvá vált, hogy jók a képességeim, kevés időt is töltöttem tanulással. Az sem volt kérdés, hogy gimnáziumba megyek-e. Addigra három területre szűkült a lehetséges pályaválasztásom, köztük a jogra. Noha érdekelt a nyelvészet is, feltettem magamnak a kérdést, miből fogok megélni? Az informatikai pálya a Windows megjelenése, elterjedése miatt esett ki, mivel egyes elemeket csak látó grafikusok tudtak megtervezni, működtetni. A jogi egyetemet Szegeden kezdtem el 1998-ban.

Jogi tanulmányaiddal 2003-ban végeztél, majd munkába álltál. Milyen feladataid lettek?

Tanulmányaim befejezését követően dr. Mészáros Mátyás Zoltán ügyvéd mellett kezdtem el dolgozni. A szomszédom volt régebben, és betartotta azt az ígéretét, hogy az egyetem után alkalmaz. Ezt követően több helyen voltam jogtanácsos, köztük 2010-től folyamatosan a Szolnoki Önkormányzatnál, majd a Vakok és Gyengénlátók Jász-Nagykun-Szolnok megyei Egyesületénél lett másodállásom. Jogtanácsosi feladataim mellett törvényességi ügyintéző is vagyok, ami abból áll, ha a társosztályok előkészítenek valamit a közgyűlésre, a vonatkozó dokumentum tartalmára vonatkozóan mi teszünk javaslatokat. Az aktuális jogszabályok változásait a Magyar Közlönyből is követem. Szeretem a munkámat, tizennyolcadik éve vagyok a pályán.

Említetted az egyesületet is.

Az egyesülettel, pontosabban annak jogelődjével 1992 óta kapcsolatban állok, részt vettem az átalakulásban, a megyei egyesület alapító tagja vagyok. Az egyesületi feladataimat 2014 óta látom el, (előtte önkéntesként tevékenykedtem), ezen belül a jogi tanácsadás a legfőbb tevékenységem. Részt vettem a jelenlegi alapszabályzat kidolgozásában is.

Ezen felül az Elemi Rehabilitációs Központ kliense is vagy.

Egy látássérültnek mindig maradnak olyan hiányosságai, amit mindig jó, ha tovább tud fejleszteni. Hozzátartozik, hogy a mostani lakásomat 2011-ben sikerült megvenni családi segítséggel. Ezzel együtt arra volt szükségem, hogy a környéket megismerjem, a háztartásvezetést megtanuljam. Ezeket a készségeket fejlesztjük tovább, ezért veszem igénybe a szolgáltatást. Most a konyhai technikákat fejlesztjük tovább, de ha további példákat említek, tudok mosni, vasalni, levéve ezzel a családomról a terhet.


Milyen alapot adtak az életkezdéshez a gyerekkorodban tanultak?

Édesanyám Szegeden végezte az orvosi egyetemet, és ott kapott állást, én a Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, Készségfejlesztő Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Kollégiuma és Gyermekotthona (röviden: „Vakoda”) tanulója és lakója voltam, az Ajtósi Dürer útra jártam általános iskolába, kollégiumban laktam. Túlságosan zsúfoltnak, ridegnek, komornak éreztem. A zuglói rész, ahová hangoskönyvtárba is jártam, viszonylag nyugodt volt. Próbáltak minket önállósítani, ha előbb elkezdjük a fehér botos közlekedést, talán bátrabbak vagyunk. Ezzel együtt egy jó alapot kaptam, nagyon hasznos volt a Braille-írás, valamint a gépírás megtanulása. Nehéz ugyanakkor a hibákat javítani. A felolvasó és diktálóprogram nagyban megkönnyíti a munkát, de ha azt nézzük, nektek sem mindegy hogy van a monitor beállítva. Vannak nagyon jó törekvések ugyan, de ezen a téren mindig van még mit fejlődni, fejleszteni. De a mindennapokban is igaz ez, mert amíg az élelmiszert (a járványnak köszönhetően) online megrendelhetjük, addig a boltban nem mindig akad segítő. Érdemes tehát a Braille és a gépírást is megtanulni.

Mi az, amivel teljesebbé válna az életed?

Szeretnék, szerettem volna családot. Nagyon fontos a távolság egy látássérült esetében a későbbi összeköltözés szempontjából, egy látóval pedig teljesen mások a kihívások: nem érti meg, hogy egy vak nem tud autót vezetni vagy nem látja, hogy hová szaladt el a gyerek. Meg tudja-e hozni azt az áldozatot, és mit kap érte cserébe – ezt mindenképpen át kell gondolnia. A gitározást is szeretném folytatni. Régóta használok számítógépeket, felhasználói gyakorlatommal a nyílt forráskódú szoftverek fejlesztéséhez járulnék hozzá, ezen belül Linux operációs rendszerrel is foglalkozom. Érdekel a tudomány és a technika. Néhanapján verset is szoktam mondani, és novellákat is írok. Egy nagyregényt már befejeztem, a hozzáértők változtatásaira természetesen nyitott vagyok. Az írás számomra örömforrás, elvisz egy teremtett világba. Egyszóval ami a terveket, mindennapokat illeti: nem unatkozom, de már vágyom családra.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Élvezek minden zenei stílust

Virág Csenge

Tarján Zsófi szereti a kihívásokat, hiszen már többféle zenei műfajban is kipróbálta magát.

2021.9.2.   


Ausztrál szemmel magyarul

Póda Erzsébet

Azokat a külföldieket szeretném megszólítani, akik talán jobban is ismerik a magyar nyelvet, mint néhányan közülünk. Ezúttal Ausztrál Tom, azaz Tom Champion az interjúalanyom.

2021.8.10.   


Indiai szemmel magyarul

Póda Erzsébet

Egyre gyakrabban fordul elő, hogy magyar anyanyelvünket, ezt az őseinktől kapott, felbecsülhetetlen értékű élő kincset, helytelenül használjuk. Interjú az indiai Manish Tanwarral.

2021.7.17.   


A sport rendben tart

Zana Anita

Beszélgetés a látássérült Nemes Andrással.

2021.6.29.   


Énekkel egy életen át

Zana Anita

Beszélgetés a látássérült D. Nagy Erikával.

2021.6.15.   


Mindenkinek más a stílusa

Virág Csenge

Beszélgetés a bogyaréti Ilcsik Henriettával (21), aki tolmács-fordító szakon tanul, mellette pedig tetovál.

2021.5.17.   


Isten útjai kifürkészhetetlenek

Virág Csenge

Interjú Bodó Máriával, a Duna Televízió vallási főszerkesztőségének munkatársával.

2021.4.28.   


Család, munka és színház

Zana Anita

Interjú a Vakok és Gyengénlátók Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Egyesületének egyik tagjával, Zajcsek Zsiga Szilviával.

2021.4.7.   


Mit rejt Vidu ötlettára?

Noszek Barbara

Bepillantunk az érsekújvári Vidu, azaz Szalma Nikoletta kreatív műhelyébe.

2021.3.16.   


Látássérültként, emberként

Zana Anita

Beszélgetés a látássérült Vargáné Décsei Eszter Judittal.

2021.3.10.   


„Hiszek a természet erejében”

Póda Erzsébet

A vásárúti Kovács Máriával beszélgettünk boltalapításról, egészségről, életmódról.

2020.11.22.   


Kortalanul élni

Póda Erzsébet

A kor csak egy szám: mindenki annyi éves, amennyinek érzi magát. Közhelynek tűnő megállapítás, de igaz. Beszélgetés Bazsó Rozáliával.

2020.10.26.