A szerelem nem elég

Bíró Szabolcs  2007.10.14. 19:10

Interjú Varga Bálinttal , az Agave kiadó ügyvezető igazgatójával.

Az Agave Könyvek kft. 2003-ban jött létre Magyarországon, tehát eléggé újnak számít a könyvpiacon. Ennek ellenére rohamosan nő vásárlóik tábora, s érdekes, kiadóktól eléggé szokatlan módon mondhatjuk, rajongótáboruk is van. Fiatalos lendületüket bármelyik híres kiadó megirigyelhetné, de pozitív jellemzőik közé tartozik például az élvezetes fordítás, a gyönyörű borítók és a változatos kiadások is. Négy és fél év alatt máig 81 könyvet adtak ki, és állandóan dolgoznak, csupa igényes könyvvel lepve meg az olvasókat. Kérdéseinkre a kiadó ügyvezető igazgatója, Varga Bálint válaszolt.

– Milyen megfontolásból jött létre a kiadó?

– Azt láttuk, hogy nagyon sok, általunk szeretett szerző egész egyszerűen nincs jelen a piacon, illetve ha mégis, akkor olyan külcsínnel és belbeccsel, ami nem méltó hozzájuk. Elkezdtünk gondolkodni, vajon mi lehet ennek az oka. Arra jutottunk, hogy a szórakoztató irodalmat – természetesen néhány kivételtől eltekintve – a legtöbben lenézik, és ezáltal az olvasót is. Ennek ellenére kiadták, csak éppen silány és méltatlan módon. Úgy gondoltuk, meg lehetne próbálni másképpen is. Megpróbáltuk, és a jelek szerint az olvasók nagy örömmel fogadták a könyveinket.

– Melyik könyv volt az Agave első kiadványa, és miért épp arra esett a választás?

– Philip K. Dick: Az ember a fellegvárban, 2003 tavaszán, és azért mert láttuk, hogy nagy rá az igény. Több Dick-regény is megjelent a 90-es években, de az olvasók nem voltak elégedettek sem a formával (borító, kötés), sem a tartalommal (fordítás, szerkesztés, korrektúra). Ráadásul úgy láttuk, hogy a kötetválasztás sem volt szerencsés, hiszen az életmű legfontosabb darabjai nem láttak napvilágot, csak a kevésbé fontos könyvek.

– Van bizonyos műfaji megkötés, vagy bármilyen témájú könyvet kiadnak?

– Igen is, meg nem is. Mondjuk azt, hogy az igényes szórakoztató irodalomra specializálódtunk. És rögtön cáfolom is magam, hisz vannak gyerekkönyveink (nem sok), és tényirodalmunk is (évi két cím). Egy a lényeg: szeressük a könyvet, a szerzőt – és persze lássunk benne üzleti fantáziát is. A szerelem önmagában nem elég.

– Ami rögtön elsőre szembetűnő, hogy szinte csak külföldi írók művei jelennek meg Önöknél. Mi a helyzet a magyar szerzőkkel, esetleg a kezdő írókkal?

– Vannak és lesznek is magyar szerzőink, csak éppen az igényes szórakoztató irodalom műfajában nagyon kevés olyan szintű kézirattal találkoztunk, ami elnyerte volna a tetszésünket. Folyamatosan keressük a magyar szerzőket, várjuk a kéziratokat is. Nem csak rajtunk múlik, hogy kevés magyar szerzővel büszkélkedhetünk.

– Bármely kiadványukat elnézve, azt hiszem kijelenthetem, hogy a magyar, de talán a nemzetközi piacon is ezek a borítók a legszebbek, legizgalmasabbak, és simán kenterbe verik a legtöbb kiadót. Ki készíti a borítókat?

– Kuszkó Rajmund és Sigmond Viki a bórítótervezőnk, de tervezett számunkra már Major Ákos (Valós halál) és Szabó Levente (A lámpás gyermekei-trilógia) is.

– A borítókon kívül a fordítás is mindig nagyszerű, rendkívül élvezetes munka. Kik a fordítók?

– Mindenkinek megvan a maga szerzője, sorozata, műfaja. Steven Saylor és Susanna Clarke műveit Heinisch Mónika gondozza, Philip K. Dick, Christopher Moore könyveit, illetve alapvetően a science-fictiont Pék Zoltán. Iain M. Banks „magyar hangja” Gálla Nóra, Laurell K. Hamilton Anita Blake-sorozatát Török Kriszta fordítja, a Merry Gentry-sorozatot pedig Hodász Eszter. Rengeten munkánk volt abban, hogy egy ilyen jó csapatot állítsunk össze, de megérte a fáradozás, mert kiváló gárda, őszinte öröm együtt dolgozni.

– Van esetleg személyes kedvenc írója és könyve az eddig kiadottak közül?

– Számomra Lawrence Block az abszolút kedvenc. És tőle is a Keller-regények.

– Mi a kiadó „legfőbb célja”?

– Kettő is van. Az egyik az, hogy olyan szerzőket is megismertessünk a magyar olvasókkal, akik eddig nem kaptak figyelmet. A másik pedig az, hogy minél jobb és szebb könyveket adjunk ki. Minden erőnkkel figyelünk a minőségre, és ez éppúgy vonatkozik a kiadandó művekre, mint a fordításokra, a szerkesztésre és a borítókra is.

– Rövidtávú tervek? Milyen könyveket várhatunk a közeljövőben?

– Még az idén lát napvilágot Lawrence Sutin Dickről írott életrajzi/elemző kötete. Aztán A Hollókirály szerzőnőjének, Susanna Clarke-nak jelenik meg a novelláskötete Búcsúbáj hölgyei címmel, és lesz még két könyvünk, amit nagyon várunk. A szlovákiai magyar történész, dr. Vajda Barnabás szerkesztésében lát napvilágot A XX. század magyar beszédei című kötet, amit A XX. század nagy beszédei „szellemében” állított össze a szerző. Reméljük, hogy ezzel sikerül hozzájárulnunk a magunk módján az elmúlt évszázad magyar történelmének megismeréséhez. Végezetül pedig egy ifjúsági regénnyel jelentkezünk karácsonyra Brian Williams és Roderick Gordon tollából. A sorozat címe A régésztanonc, az első köteté pedig Az alagutak rejtélye. Egy 14 éves fiúról szól, aki eltűnt, amatőr régész apja után kutatva egy titokzatos földalatti városra bukkan London alatt. Ugyan régen kutattam kincsek után lapáttal meg ásóval a kezemben, de roppantul élveztem az olvasását. Biztos vagyok benne, hogy nem lesz ezzel egyedül.

– Köszönöm a beszélgetést!

További információk a www.agavekonyvek.hu weboldalon

Foto: Nagy Balázs

Hozzászólások

@

Küldés