Ausztrál szemmel magyarul


Póda Erzsébet  2021.8.10. 15:56

Azokat a külföldieket szeretném megszólítani, akik talán jobban is ismerik a magyar nyelvet, mint néhányan közülünk. Ezúttal Ausztrál Tom, azaz Tom Champion az interjúalanyom.

Hadd kezdjem mostani írásomat két idézettel, amelyek bizonyítják, hogy különleges kincsként kaptuk örökségül az anyanyelvünket! Az egyik az ír származású írótól, George Bernard Shaw-tól származik: „Ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit.” A másik pedig Sir Bowring John angol nyelvésztől: „A magyar nyelv a régmúltba vezet. Nagyon sajátos módon fejlődött és szerkezete ama távoli időkre nyúlik vissza, amikor a legtöbb ma beszélt európai nyelv még nem is létezett. Ez egy olyan nyelv, melynek logikája és matematikája a feszített húr erejének kezelhetőségével és rugalmasságával bír.”


Rövid sorozatomban olyan idegen nemzetiségű külföldieket mutatok be a kedves olvasóinknak, akik más földrészeken élnek, mégis szépen tudnak magyarul. Példaként szolgálhatnak számunkra, hiszen az ő teljesen más kultúrájukban és nyelvi közegükben magas szinten beszélik a mi csodálatos nyelvünket. Őket követve akár „újratanulhatnánk” játszani nyelvi eszközeinkkel, s talán inspirálnak arra, hogy beszédünket ápoljuk és választékossá tegyük.

A második részben a youtube-csatornájáról ismert Ausztrál Tomot, azaz valódi nevén Tom Championt (34) kérdeztem, aki Ausztrália legnagyobb városában, Sydney-ben él. Jelenleg vezetői tanácsadóként dolgozik, tanácsokat ad nagy cégeknek az ügyfelek stratégiájával kapcsolatban.

Ausztrál Tom frappáns, humoros, szép nyelvezetű youtube-videói nagyon népszerűek a fiatalabb és az idősebb követői körében is. Minden egyes rész jókedvre deríti a nézőket. A rengeteg hozzászólásból az is kitűnik, hogy a Tom által használt szófordulatokat és szókapcsolatok a magyar nézők gyakran tőle hallják először. És ennek fordítottja is: hogy ők ajánlanak neki új nyelvi megközelítéseket.


Nagyon fiatalon, több mint tíz évvel ezelőtt kezdted el a magyar nyelv elsajátítását. Egy ausztrál fiatalembernek, hogyan jut eszébe megtanulni a világ egyik legnehezebb nyelvét, a magyart? Rendelkezel magyar gyökerekkel?

Szerelemből tanulom a magyar nyelvet. Az idegen nyelvek, a lenyűgöző kultúrák és egy különleges magyar iránti szerelmem miatt. Nincsenek magyar gyökereim. Ausztráliában nőttem fel és a hátterem ír, német, angol meg svéd. Először az egyetemi éveim alatt találkoztam a magyarral, amikor egy Bondi Beachhez közeli nyelviskolában dolgoztam. Volt szerencsém megismerni sok érdekes magyart, és mindig felfigyeltem arra, amikor egymás között magyarul beszéltek. Minél többet tanultam a nyelvről és a kultúráról, az ételekről, a lenyűgöző történelemről, a szokásokról, annál jobban tetszett. Később, amikor Párizsban tanultam cserediákként, volt egy lehetőségem, hogy elutazzak Magyarországra is. Annak ellenére, hogy mindenki azt mondta, a magyar az egyik legnehezebb nyelv, megpróbáltam magyarul sajtos pogácsát kérni. Mondjuk, összekevertem a „két” és a „hét” szavakat, de sokan értékelték az erőfeszítéseimet, és ez elég motiváció volt arra, hogy folytassam a tanulást.

Milyen indíttatásból kezdted el a youtube-videók készítését? Számítottál ekkora sikerre?

Néhány hónapig Budapesten dolgoztam, és amikor visszatértem Ausztráliába, azon gondolkodtam, hogyan lehetne gyakorolni a magyart. Úgy éreztem, egy youtube-csatorna szórakoztató és érdekes módszer lehet arra, hogy kapcsolatban maradhassak Magyarországgal. Eleinte csak néhány tucat ember látta az első videókat, de most már több milliós a nézettsége.

Az első videóidban is úgy látni, tökéletesen ismered a nyelvet, és már szójátékokat is „bevetettél” ezekben a részekben. Ki tanított meg, esetleg milyen különleges (vagy egyszerű) módszert használtál a tanulásra?

Sokféle forrásból tanulok. Többek közt a közösségi médián keresztül folyton beszélgetek azokkal, akik megnézik a videóimat. Mindig észreveszem, amikor színes szófordulatokat vagy utalásokat használnak. Például, a minap megtanultam a „kerek perec” kifejezést meg a Domino Day jelenségét. Egy csomó ajánlást is kapok. Nemrég az egyik haverom, Balázs, megtanította a „rohedli” és „molyol” szavakat. Olyan sok kifejező „aranyrög” van a magyar nyelvben! Természetesen tanultam hagyományos módszerekkel is, például tankönyvekből, nyelvórákon, tévéműsorok által, a Mézga család nézésével, és hát volt lehetőségem néhány hónapig Budapesten dolgozni is. Nagyon sok magyar (köztük jómagam), nem tud olyan vicces, találékony, kifejező, ugyanakkor hihetetlenül játékos kifejezéseket, szókapcsolatokat használni, mint amilyeneket te. A szókincsed egyszerűen hihetetlenül gazdag. Hogy vagy erre képes? Ez nagyon kedves tőled! Lehet, hogy a neveltetésemnek köszönhető. A családom tele van írókkal és művészekkel. Például a nagymamám, Ruth Park, elég híres ausztrál író volt, az Operaház mellett még egy emlékplakettje is van a nevével. Tehát gyermekkoromban mindig fontosnak éreztem az írott szavakat. Két gyermekkönyv szerzője is vagyok. A szívemben különleges helyet foglal el a színes nyelvhasználat, így amikor találkoztam a magyar nyelvvel és kultúrával – amelynek olyan gazdagsága és mélysége van –, ez a kapcsolat nyilvánvalóan a mennyben köttetett.


Én, ugye, csak a videóidból ismerlek. Látok egy hihetetlenül szimpatikus fiatalembert, aki mindig mosolyog, szépen, választékosan beszél, valami fergeteges humorérzékkel kezeli a témákat, amikbe belefog. Mindemellett úgy csűri-csavarja a nyelvet, ahogy arra tényleg csak azok képesek, akik a mélyebb rétegeit is ismerik. Párhuzamokat találsz, ráadásul a történelemben, szokásainkban és a „napi közéletben” egyaránt jártas vagy. Mennyi ideig készül egy ilyen videó? Hogyan fogsz neki az elkészítésének, miszerint választod ki a témát, és milyen „forgatókönyv” szerint haladsz? Egyáltalán hogyan tudod beleásni magad ilyen mélyen a mi kultúránkba? Segít valaki?

Egy tízperces videó 50-70 óra munkát vesz igénybe. A téma mindig kapcsolódik valamihez, ami éppen akkor foglalkoztat. Például egyszer rengeteg kérdést kaptam arról, hogy mit gondolok a magyar mentalitásról. Végül készítettem egy videót, How Hungarian Changed My Life (Hogyan változtatta meg a magyar az életemet) címmel. Számomra az egyik legjobb dolog ebben a projektben a közösségi kapcsolat. Magyarok szerte a világból megosztják velem a kedvenc kulturális elemeiket. A gyerekkori rajzfilmektől kezdve, mint a Macskafogó, egészen a komolyabb irodalmi művekig, mint Szabó Magda regényei vagy Arany János versei. És imádom a kínálatot! Mindenképpen megkérek néhány embert, hogy nézzék meg a videóvázlataimat. A leginkább olyan kérésekkel fordulok hozzájuk, hogy melyik szófordulat jobb, a „nagy kanállal eszik” vagy a „tömi a majmot”. Ez azért is teszem, hogy véletlenül ne mondjak olyat, ami sértő lehet, és azért is, hogy megtanuljam a természetes szóhasználatokat.

Szerinted miben hasonlít/különbözik a két nyelv (angol és a magyar)? Más észjárás kell mindkettőhöz?

Úgy érzem, hogy a magyarban mindennapi tevékenységként „játszol” a nyelvvel. Valaki egyszer azt mondta nekem, magyarul, ha halat fogyasztasz és bort akarsz inni hozzá, azt mondod, hogy „a halak szeretnek úszni”. Ezzel utalva arra, hogy jobban csúszna borral a vacsora. Nem hiszem, hogy ez angolul működne.

Milyen előnyöket látsz a nyelvtanulásban? Esetleg hozzájutottál olyan jártassághoz a magyartanulás által, aminek van valami pozitív hozadéka?

Tudtad, hogy a futók egy része magaslati levegőre megy edzeni, mert az javítja a teljesítményüket? Nos, a nyelvtanulásban ennek megfelelője a magyar. Egy csomó új nyelvi jellemző, amit meg kell tanulni, valóban megemeli azt a küszöböt, ami bármely más nyelv tanulásakor kihívást jelent. Az új nyelv megtanulása egy különleges ablak az új kultúrába. Olyan emberekkel találkozhattam és olyan kapcsolatokat alakíthattam ki, amelyek végül meggazdagították az életemet.

A tipikus magyar szólásmondásokat úgy kezeled, mintha kiskorod óta természetes lenne számodra. Van esetleg kedvenc magyar közmondásod, szókapcsolatod? Van olyan, aminek nincs angol megfelelője? Láttam a videóid között, hogy ezeket is összehasonlítottad. Igazán nagy munka lehet ez! Vagy számodra könnyen jön?

Ezen a héten, a kedvenc kifejezéseim: „Megyek Kukutyinba zabot hegyezni” és „Úgy néz, mint akinek nem jutott dinnyeföld”. Olyan sok van, hogy nincs tökéletes angol összehasonlítás. Például:. „több is veszett Mohácsnál” és „messze van, mint Makó Jeruzsálemtől”. Leginkább az ilyen típusú kifejezéseket szeretem.

A te videóid képesek arra, hogy megszólítsák az ember vidám „énjét”, kihozzák belőle az életörömöt, a dolgok „vicces látását”. Mintha egy igazi humorzsák, szeretetcsomag, energiabomba lennél. Ugye, nem tévedek? Ilyen vagy?

Köszönöm! Pont olyan vagyok, mint bárki más, akinek vannak hullámvölgyei, de a videókban szerintem átjön a személyiségem is. Például a humorom ugyanolyan, amilyet a legközelebbi barátaimmal is használnék, így ha valaki ezt élvezi, akkor valószínűleg a való életben is kijönnénk.

A leginkább azt találtam csodálatosnak benned, hogy sokunknál szebben beszéled a nyelvünket és gazdag szókincset használsz. Ezért is szerettelek volna bemutatni közelebbről az olvasóinknak.

Abszolút, soha, de soha nem számítottam rá, hogy egy menő szlovákiai magyar újság meghív majd, hogy beszéljek velük. Ez nagy megtiszteltetés számomra.

Írásunk a Csallóköz hetilap cikke alapján készült.



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Indiai szemmel magyarul

Póda Erzsébet

Egyre gyakrabban fordul elő, hogy magyar anyanyelvünket, ezt az őseinktől kapott, felbecsülhetetlen értékű élő kincset, helytelenül használjuk. Interjú az indiai Manish Tanwarral.

2021.7.17.   

A rovat további cikkei

Élvezek minden zenei stílust

Virág Csenge

Tarján Zsófi szereti a kihívásokat, hiszen már többféle zenei műfajban is kipróbálta magát.

2021.9.2.   


A sokoldalú jogtanácsos

Zana Anita

Interjú dr. Simon Gergellyel, aki látássérültként is teljes életet él.

2021.8.16.   


A sport rendben tart

Zana Anita

Beszélgetés a látássérült Nemes Andrással.

2021.6.29.   


Énekkel egy életen át

Zana Anita

Beszélgetés a látássérült D. Nagy Erikával.

2021.6.15.   


Mindenkinek más a stílusa

Virág Csenge

Beszélgetés a bogyaréti Ilcsik Henriettával (21), aki tolmács-fordító szakon tanul, mellette pedig tetovál.

2021.5.17.   


Isten útjai kifürkészhetetlenek

Virág Csenge

Interjú Bodó Máriával, a Duna Televízió vallási főszerkesztőségének munkatársával.

2021.4.28.   


Család, munka és színház

Zana Anita

Interjú a Vakok és Gyengénlátók Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Egyesületének egyik tagjával, Zajcsek Zsiga Szilviával.

2021.4.7.   


Mit rejt Vidu ötlettára?

Noszek Barbara

Bepillantunk az érsekújvári Vidu, azaz Szalma Nikoletta kreatív műhelyébe.

2021.3.16.   


Látássérültként, emberként

Zana Anita

Beszélgetés a látássérült Vargáné Décsei Eszter Judittal.

2021.3.10.   


„Hiszek a természet erejében”

Póda Erzsébet

A vásárúti Kovács Máriával beszélgettünk boltalapításról, egészségről, életmódról.

2020.11.22.   


Kortalanul élni

Póda Erzsébet

A kor csak egy szám: mindenki annyi éves, amennyinek érzi magát. Közhelynek tűnő megállapítás, de igaz. Beszélgetés Bazsó Rozáliával.

2020.10.26.