Az X-faktor első kiesője, mint nyertes


Angyal Sándor  2011.12.2. 5:27

Beszélgetés Gyurcsík Tiborral, mert nyertes ő, s nem csak szerintem...

Hiszen az, hogy a tehetségkutató döntőjéig eljutott, már magában hatalmas elismerés és nyeremény. Talán nem is kell többet hozzáfűzni, beszéljen ő maga, a dunaszerdahelyi fiatalember, Gyurcsík Tibor.

Miért jelentkeztél az X-Faktorba?

Az ének és a színpad tinédzser kori vágyam volt, amit sokáig nem vettem komolyan. Igazából mindig volt bennem egy érzés, hogy milyen lenne, ha egyszer ott állhatnék én is az X-Faktor színpadán. Már otthon kezdtem énekelni, elég sokat karaokéztam, de soha nem gondoltam azt, hogy ez egyszer össze fog jönni, amiről álmodtam. Sosem gondoltam volna, hogy valaha jelentkezem egy tehetségkutatóra. Édesanyám éjszakánként többször látta, hogy villog a szobámban a fény, lehetett akár hajnali fél három is. Ilyenkor a hasonló tehetségkutatók döntőseinek videóit néztem a neten.

Tavaly Dunaszerdahelyen megnyertél egy helyi tehetségkutatót. Akkor sem fordult meg a fejedben, hogy jelentkezz a televízió bármelyik tehetségkutató versenyére?

Akkor sokan tették fel nekem a kérdést, hogy miért nem próbálom meg az X-Faktort, de nem éreztem, hogy itt lenne az ideje. Sokszor kitöltöttem az internetes jelentkezési lapot, képet is csatoltam és egy youtube-os hivatkozást is tettem hozzá, mert kellett hanganyagot küldeni, de nem küldtem el egyszer sem.

Végül mikor határoztad el magad?

A mai napig nem tudom, hogy engem egy barátom nevezett-e be, vagy inkább egy péntek esti sörözésből hazatérve küldtem el a jelentkezésemet, mert komolyan nem emlékszem rá. Később jött egy ismeretlen telefonhívás az RTL Klubtól, hogy szeretettel várnak a válogatóra, ahova el is mentem.

Az ellen, hogy a Pókember betétdalát vitted, volt valakinek kifogása?

Sokan azt hitték, hogy hülyéskedek. Kérdezték, hogy miért nem olyan dalt viszek, ami ismert sláger. Pontosan ezt nem akartam. Nekem ez a dal tetszett, nagyon szeretem, jókedvű, pont olyan, mint én, swinges, laza. Miért ne vihetnék olyan dalt, amit még senki más nem vitt?

Milyen érzés volt kiállni a Mentorok elé?

Akkor izgultam a legjobban. De nem is a jelenlétük, a háromszáz fős közönség, vagy a kamerák zavartak, hanem a tudat, hogy tudtam, rajtuk múlik, továbbjutok-e a következő fordulóba. Akkora volt a tét, hogy rettenetesen be voltam rezelve. Lehet, hogy ez a felvételen nem látszott nagyon, de így volt. Nem is tudtam azt a dalt úgy elkezdeni, ahogy szerettem volna, de szerencsére a végére belejöttem.

A televízió képernyőjén úgy tűnt, nagyon tetszett a zsűrinek a produkciód. Mi történt ezután?

Ezután jött a tábor, ahova százötvenen mentünk. Három-négyfős csapatokra osztottak bennünket és egy listából kellett dalt választani, hogy melyiket akarjuk elénekelni. Nagyon nehezen tudtunk egyeztetni, mert egy rocker és egy musical-énekes volt mellettem. Végül mégis sikerült. Akkor szórták ki az embereket. Százötvenből száz lett, majd abból ötven, végül pedig huszonnégy. Rettenetesen örültem, amikor megmondták, hogy továbbjutottam, de a legjobban, amikor az első huszonnégybe kerültem. Ekkor mentünk a mentorok házába. Senki nem tudta, hogy ki lesz a mentora. Végül Malek Miklóst kaptam. Megjegyezte: mindig is kérdőjel voltam számára, de azért pozitívan csalódott bennem, mikor megtudta, hogy sosem tanultam éneket. Mondta, hogy ezt az utat egyedül kell végigjárnom.... Ekkor én megköszöntem és ki akartam jönni a szobából, amikor hozzáfűzte: ...de én ebben segítek neked. Nagyon megdöbbentem és a nyakába is ugortam, szorítottam, ahogy csak bírtam, mert annyira meglepődtem. Örömömben sírtam is picit. Ez kis kulisszatitok, mivel a műsorba nem került bele.

Biztosan szereztél barátokat és az ott kialakult kapcsolataid is megmaradnak.

Természetesen sok barátot szereztem, s akivel tudom biztosra, hogy működni fog a barátság, ő Kocsis Tibi és az Apollo 23 három tagja. Tibó rettenetesen jó fej, megértjük egymást, mindent meg tudunk beszélni és mindenben mellettem áll. Félretéve, hogy a barátom, ő nagyon megérdemelné ezt a díjat, mert rendkívül tehetséges.

Ki támogatott a leginkább, kire számíthattál a legjobban?

Volt nagyon sok énekes kolléga, barát, mint például Kosár Szabolcs, akivel nagyon sokat beszélgettem a felkészülés előtt és alatt is, továbbá Kevicky Tünde énekes, az Arizóna és a Csak Van zenekar is. Természetesen a szüleim is támogattak mindenben, drága nagyszüleim és a nővérem. Nagyon sokan biztattak, de láttam bennük, hogy nem gondolták volna, hogy eddig sikerül eljutni. Furcsa volt mindenkinek, hogy éppen befejeztem a sulit, gépészmérnökként végeztem, és elkezdtem valamit, ami teljesen más, mit az iskolám. Ez érthetetlen volt számukra, ennek ellenére támogattak.

Amikor kiestél, mit szólt hozzá a környezeted?

Nagyon sokan meglepődtek és páran meg is kerestek az előző versenyből. De az újságok, stábok is elkezdtek bombázni. Érkezett a Fókusz, a Cool TV és egy rakás újság riporterei. A kiesésem utáni hét nagyon gyorsan eltelt, természetesen egy csomó interjúra válaszolnom kell, nyilatkozni és a televízióban szerepelni a különféle műsorokban. Haza is akartam jönni azonnal, de láttam, hogy az interneten mennyien biztatnak, mennyien szeretnek és nem akartam elhinni, hogy ilyen sokan megkedveltek. Megszerettek engem, aki egy szlovákiai kisvárosból Pókember-dallal érkezett. Ez hatalmas erőt adott számomra. Nagyon jó érzés volt.

Van élet az X-Faktor után?

Szerintem van, ugyanis ez egy akkora lehetőség, hogy egy rakás ember megismerjen, aki eddig azt sem tudta, hogy létezem. Ezt mind a műsornak, a tévének köszönhetem, hogy el tudtam jutni rengeteg emberhez, akikhez nagyon nehezen jutottam volna el, ha magam kezdek neki otthon. Ekkora lehetőséget nem lehet nem kihasználni. Nem érzem azt, hogy ez terhes lenne számomra, illetve erőltetném. Engem ez előre visz, mert amit a közönségtől kapunk, az leírhatatlan. Úgyhogy van élet, akarom csinálni, élvezem és vágyom arra, hogy megtudjam, mi lesz holnap. Tele vagyok ötlettel, gondolattal és életerővel.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Kulcsszó: elfogadás

Zana Anita

Beszélgetés a különleges történetű látássérült Lukács Ágotával.

2021.9.28.   


Élvezek minden zenei stílust

Virág Csenge

Tarján Zsófi szereti a kihívásokat, hiszen már többféle zenei műfajban is kipróbálta magát.

2021.9.2.   


A sokoldalú jogtanácsos

Zana Anita

Interjú dr. Simon Gergellyel, aki látássérültként is teljes életet él.

2021.8.16.   


Ausztrál szemmel magyarul

Póda Erzsébet

Azokat a külföldieket szeretném megszólítani, akik talán jobban is ismerik a magyar nyelvet, mint néhányan közülünk. Ezúttal Ausztrál Tom, azaz Tom Champion az interjúalanyom.

2021.8.10.   


Indiai szemmel magyarul

Póda Erzsébet

Egyre gyakrabban fordul elő, hogy magyar anyanyelvünket, ezt az őseinktől kapott, felbecsülhetetlen értékű élő kincset, helytelenül használjuk. Interjú az indiai Manish Tanwarral.

2021.7.17.   


A sport rendben tart

Zana Anita

Beszélgetés a látássérült Nemes Andrással.

2021.6.29.   


Énekkel egy életen át

Zana Anita

Beszélgetés a látássérült D. Nagy Erikával.

2021.6.15.   


Mindenkinek más a stílusa

Virág Csenge

Beszélgetés a bogyaréti Ilcsik Henriettával (21), aki tolmács-fordító szakon tanul, mellette pedig tetovál.

2021.5.17.   


Isten útjai kifürkészhetetlenek

Virág Csenge

Interjú Bodó Máriával, a Duna Televízió vallási főszerkesztőségének munkatársával.

2021.4.28.   


Család, munka és színház

Zana Anita

Interjú a Vakok és Gyengénlátók Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Egyesületének egyik tagjával, Zajcsek Zsiga Szilviával.

2021.4.7.   


Mit rejt Vidu ötlettára?

Noszek Barbara

Bepillantunk az érsekújvári Vidu, azaz Szalma Nikoletta kreatív műhelyébe.

2021.3.16.   


Látássérültként, emberként

Zana Anita

Beszélgetés a látássérült Vargáné Décsei Eszter Judittal.

2021.3.10.