Carrotman meséi

Palkó Emese  2014.11.6. 3:51

A pazarlás rossz. De vajon törekszünk-e arra, hogy csökkentsük a konyhai pazarlást? Jó példát tudunk-e mutatni a következő generációnak; a mi gyerekeinknek? (PR)

Vagy a pocsékolás már mindennapi életünk természetellenesen természetes része? A statisztikák szerint sajnos igen. Mértéktelen mértékben kerülnek a felhasználható élelmiszerek a kukába minden háztartásban. Ennek a trendnek pedig súlyos következményei lehetnek, azon felül is, hogy saját lustaságunk áldozataivá válunk. A változás és változtatás lehetősége rajtunk múlik, és azon, hogy a gyermekeinket már kiskorban arra neveljük, hogy pazarolni rossz. Ehelyett pedig alternatív megoldásokat nyújtsunk nekik, hogy felnőve ők is tudatosan használják fel az ép zöldségeket, gyümölcsöket. Szülőként nem biztos, hogy a megfelelő eszközökkel, ötletekkel tudjuk prezentálni ezt az életvitelt, hiszen van, hogy mi magunk is csak most ébredünk rá, hogy eddig mennyit pazaroltunk. Ennek a problémának áthidalására nyújt segítséget Győri Klára írónő a Carottman címet viselő mesekönyvével. Játékosan mutatja meg a gyerekeknek és a szülőknek a pazarlásmentes életformát, ami új perspektívát ad a konyhában eltöltött időnek. Klárával beszélgettem a könyvről, a pocsékolásról és arról, hogy mennyire fontos megtanítani a kicsiket arra, hogy pazarlás nélkül élni sokkal jobb.


Milyen élmények hatására döntött úgy, hogy megírja ezt a mesekönyvet?

Olyan családban nőttem fel ahol a pazarlásnak nem volt helye és még a száraz kenyérnek is megvolt a szerepe a konyhában. Amikor 21 évesen Angliába kerültem, rájöttem, hogy az általam képviselt nézeteket kevesen osztják és emiatt rengeteg a pazarlás a fejlettebb országokban. Ezt manapság már lépten-nyomon sokkoló statisztikák is alátámasztják, miszerint az előállított élelmiszerek egyharmada nem kerül fogyasztásra. Nagyon bánt a pocsékolás gondolata ezért mindig bennem volt, hogy valamit tennem kellene ellene. Fogalmam sem volt, hogy mit, és hogyan de mindenesetre kérdezősködtem és próbáltam rájönni arra, hogy miért élnek így az emberek. Kiderült, hogy nem azért mert nem tudják, hogyan kerüljék el a pazarlást, hanem azért mert ez szolgálja a kényelmüket. Mi még szemtanúi lehettünk annak, ahogyan anyukáink megtapogatták a pár napos kenyeret és megállapították, hogy abból már csak bundáskenyeret fogunk reggelizni. A pazarló társadalom gyermekei abban a hitben nőnek fel, hogy a kevésbé friss kenyérnek a kukában a helye. Azt látják, hogy mindent a szemétbe dobálni természetes dolog, és talán az egyetlen lehetőségük. Sajnos a nagy rohanásban nincs idejük az embereknek átadni azt a tudást, amit magukban hordoznak az étel „újrahasznosításról”. Ezt az információcserét szeretném létrehozni a gyermekes családokban.

Carrotman (Répaember) egy gonosztevő. Hogyan talált rá?

Kutatásaim során végignéztem a legegészségesebb gyümölcsök és zöldségek listáját, aminek olyan hatásai vannak, amiket a gyerekek is értékelni tudnak. Például az alma fogyasztása széppé teszi a mosolyunk. Utána néztem, hogy milyen könyvek íródtak, amikben szerepelnek ilyen karakterek, de szinte minden zöldség foglalt volt már. A répa valamiért nem kapott ilyen kiváltságos szerepet mostanáig, pedig nagyon sok jót lehet mondani róla. Tehát a répa tudatosan lett kiválasztva erre a célra.

Mesélne egy kicsit Carrotman történetéről?

Carrotman egy pici manó, aki csak répát hajlandó enni és mindenki házába belopakodik, hogy étvágyát csillapítsa. Ahogy a répa után kutakodik, mindent kidobál a kukába, ami az útjába kerül. Tetteinek következményeiről verses formában értesülünk, ugyanúgy, mint a könyv hőseiről a Freegan társadalomról, akik Carrotmant üldözik, hogy megállítsák a pazarlásban.

A freeganek valós személyek?

Igen, nem sokan tudnak róluk, de léteznek és szeretem azt, amit képviselnek. Pont emiatt gondoltam arra, hogy minél több emberrel megismertessem őket.

A freeganek milyen módon képviselik a pazarlásmentes életvitelt?

Olyan életmódot próbálnak folytatni ami, kizárja a pénzforgalmat, a cserekereskedelem és az újrahasznosítás által. Egyetemi éveim alatt Angliában volt szerencsém megismerni számos képviselőjét ennek az életformának, akik hozzájárultak a könyv ihletéhez. Én is csatlakoztam hozzájuk hajnali 5-kor, hogy a közeli piac által nem eladott zöldség és gyümölcs rengetegből minél többet megmentsünk mielőtt a szemétszállító elvitte volna. Olyan mennyiségű zöldség és gyümölcs gyűlt össze, amit képtelenek lettünk volna elfogyasztani, ezért egy nagy adag finom, főtt ételt készítettünk és kivittük a parlament előtti térre, azoknak az embereknek, akik ott sztrájkolnak évek óta. Több mint 40 ember lakott jól abból az ételből, amit megmentettünk. Ezért lettek a freeganek a könyvem hősei.


A Carrotman nem egy szimpla mesekönyv, amit felolvas a szülő a gyereknek, aztán szépen felteszi a polcra. Mesélne egy kicsit arról, milyen eszközökkel teszi érdekessé, interaktívvá a mesét a gyerekek számára?

A gyerekek kifejezetten élvezni fogják a kifestő részeket a könyvben. Néhány illusztráció egyszerű körvonalakból tevődik össze, így próbálom bevonni őket a könyv készítésének folyamatába. Az 5-7 éves korú gyerekek élvezni fogják, hogy a szülőkkel olvashatnak, és a könyvet egyedül lapozgatva, elbíbelődhetnek a kiszínezéssel. Később egyre inkább önállósíthatják magukat a konyhában a könyvben található receptek elkészítésével.

Említette, hogy a mesekönyvben receptek is vannak, amit együtt is elkészíthetnek a szülők és a gyerekek. Már a könyv elején tudta, hogy ennyire sokrétű lesz a végeredmény?

Nem tudtam, sőt mielőtt megszületett volna Carrotman, körülbelül négy másik könyv ötletével kísérleteztem, de úgy éreztem, hogy azokban nem sikerült elég információt beleszőni. Carrotman valójában ezeknek a kísérletezéseknek az ötvözete. Az volt a célom, hogy minden tudásomat átadjam oly módon, hogy a gyerekek számára élvezhető és könnyen érthető legyen. Hozzá kell tennem, hogy a gyerekek sokkal több dolgot felfognak, mint azt sokan hiszik, ezért a könyv nem a képességeiket lekicsinylő hangnemben íródott. Ez egy kommunikációt elősegítő könyv, melynek lapozgatása közben sok kérdés felmerül a gyerekekben, amikre a szülők boldogan válaszolnak. Így egy párbeszéd alakul ki köztük. Nem utolsó sorban egy „Keresd meg Carrotmant!” játék is található a könyvben, amit nem csak a gyerekek, de a szülők is élveznek, hiszen szeretik nyitogatni a szekrényajtókat, hogy megtalálják, az ott rejtőző Carrotmant.

A pazarlásmentes életvitel bemutatása mellett mit kapnak a gyerekek „útravalóként”?

Elsősorban azt, hogy a mai világban felnövő gyerekek tisztában lehessenek azzal, hogy a kreativitást épp úgy lehet alkalmazni a konyhában is, mint a technika órán. Arra buzdítva ezzel őket, mielőtt automatikusan kidobnának valamit a szemétbe, gondolkozzanak el rajta, hogy van-e valamilyen módja a felhasználásnak.

A célközönség a család és a gyermekek. Miért egy gyerekkönyv megírása mellett döntött? Lehetett volna egy kamaszokat vagy tudatos szülőket megcélzó kötet is az eredmény.

Szeretem a gyerekeket, nagyon fogékonyak, és ha valamin változatni akarunk, akkor a gyerekekkel érdemes kezdeni, hiszen ők jelentik a jövőt. Szeretem a gyerekekben azt, hogy lelkesedni tudnak új dolgok iránt. Amikor a könyvet lapozgatják, elkezdenek találgatni, hogy mi készülhet abból a barnuló banánból amit Carrotman kidob. Boldogan ugrándoznak, amikor meglátják a banános palacsintát. Ugyanezt a lelkesedést viszik magukkal a konyhába is, hogy elkészítsék a könyvben kínált ételeket, s mint tudjuk, cselekvés által tanulnak legjobban.

A könyv Angliában íródott angol nyelven, egyelőre csak angolul elérhető. Tervezi a magyar nyelvű megjelenést is?

Nem tiltakozom az ellen, hogy magyar nyelven is megjelenjen a könyv, de a jelenlegi állás szerint úgy tűnik, a könyv előállítási költsége túl drága ahhoz, hogy a magyar piacon versenyképes legyen. A könyv kiválóan alkalmazható kétnyelvű iskolákban, ezért főleg ilyen oktatási intézményekbe szeretném eljuttatni Magyarországon belül.

A könvyet az interneten keresztül lehet majd megrendelni, a Kickstarter oldaláról. Hogyan működik a rendelés, és, mit fognak rejteni a csomagok?

Jövő áprilisban indítok egy kampányt, amikor a könyv újra megrendelhető lesz. A Kickstarter valójában egy közönségtámogatói oldal, ahol elővételben lehet megvásárolni a könyvet, ezzel elősegítve a projekt létrejöttét. Egy bizonyos összegnek kell összegyűlnie az elővételben megvásárolt könyvekből ahhoz, hogy forgalomba kerülhessen, és a kiadása megvalósulhasson. Ha nem gyűlik össze az általam megszabott összeg 30 nap alatt - ami egyébként a nyomtatást, a postaköltséget, ÁFÁ-t, adókat és a kiadási költségeket fedezi - akkor a segíteni vágyó közönség visszakapja a pénzét. Amennyiben összegyűlik, akkor mindenki megkapja a kiválasztott csomagot és elmondhatja magáról, hogy segített a könyv létrejöttében. Ami kis nehézséget okozhat, hogy a fizetés csak dombornyomott kártyával lehetséges. A csomagokat illetően pedig sokan vannak, akik támogatni szeretnének, de nem tartanak igényt egy példányra, mert mondjuk nincs gyermekük. Így minden adományozó egyénnek ajánlok valamit, amivel megköszönöm a támogatásukat. Például digitális verzióban kaphatóak a könyvben lévő receptek vagy a könyv hanganyaga, aminek a felolvasására egy angol színésznőt kértem fel. Szerettem volna különlegességeket is ajánlani a könyvem mellé, ezért terveztem egy szép és igényes vászontáskát Carrotman felirattal.

Van a tarsolyban egy különleges ajánlat is azok számára, akik iskolákat szeretnének gazdagítani a könyvvel. Mesélne róla?

Azok, akik 5 angol fontot, vagy többet szánnak a támogatásra, regisztrálhatnak egy iskolát vagy egy könyvtárat egy ingyen Carrotman példányra. Ez azért jó, mert egy könyv így sokkal több gyermekhez eljuthat.

A könyv anyaga is környezetbarát anyagokból készült, a teljes tartalommal együtt. Milyen alternatívákkal sikerült kikerülni a hagyományos könyvnyomtatási lehetőségeket?

Nem volt egy egyszerű dolog. A papírt rengeteg más anyagból is elő lehet állítani, nem csak a fából. Például bambuszból, ami borzasztó gyorsan nő a fával ellentétben, vagy akár rizs szalmából, amit egyébként szemétként elégetnek az emberek. Csak olyan nyomtató cégektől kérek ajánlatot, akik tudnak nekem ilyen papírra nyomtatni. A könyv oldalai laminálva vannak, ami általában műanyag fóliát jelent, de erre is találtam másik megoldást, méghozzá egy növényi eredetű, kenderből nyert cellulózlamináló anyagot.

A könyv nem titkolt célja, hogy eljusson minél több iskolába és könyvtárba. Mennyire sikeres eddig ez a vállalkozás?

Az első Kickstarter projekt alatt kaptam nagyon pozitív visszajelzéseket iskoláktól, melyek közül az egyik annyira lelkesedett az ötletért, hogy azonnal azt kezdték tervezni, hogy hogyan illesszék be a könyvet a tantervbe. Valamint járok előadásokat is tartani, ahol olvasgatunk és ételeket készítünk a gyerekekkel. Természetesen ezek az előadások jelenleg csak piacfelmérés és reklámcélúak, hiszen eladó könyvem csak akkor lesz, ha egy sikeres Kickstarter projektet végig viszek.


A könyvvel kapcsolatos egyéb információkról, és a létrejöttének támogatásáról az alábbi e-mail címen lehet érdeklődni: klara_gy@yahoo.co.uk
Carrotman megtalálható a facebookon is: Carrotman

Hozzászólások

@

Küldés