Krónikus bőrbetegség és a stressz

Vona Ildikó  2023.2.21. 18:54

Beszélgetés dr. Szalai Zsuzsanna gyermekbőrgyógyásszal a különböző bőrbetegségek gyógyításáról.

Prof. Dr. Szalai Zsuzsanna:
Egy krónikus bőrbetegség stresszes állapotot hoz létre

Közel 40 éve foglalkozik gyermekek gyógyításával, kb. 30 éve bőrbetegségek kezelésével a Heim Pál Gyermekkórház Bőrgyógyászatának osztályvezető főorvosa, az Európai Gyermekbőrgyógyász Társaság (ESPD) vezetőségének, majd tudományos bizottságának, valamint a Magyar Dermatológiai Társaság (MDT) vezetőségének tagja. Prof. Dr. Szalai Zsuzsanna gyermekbőrgyógyásszal beszélgettünk.


Melyik korosztállyal és milyen jellegű bőrbetegségek gyógyításával foglalkozik?

Gyermekbőrgyógyászati problémákkal, újszülöttkortól egészen 18 éves korig fordulnak hozzám. Ez azért különleges, mert nem csak a koraszülöttek, újszülöttek, csecsemők, kisiskolások, hanem gyakorlatilag már felnőttkorúak betegségeivel is foglalkozik a gyermekbőrgyógyász. A rendelőmben felnőtteket is ellátok, de elsősorban a gyermekbőrbetegekre koncentrálok. Családtagokat, hozzátartozókat is szoktam fogadni, van olyan család, akinek szinte minden tagja hozzám jár.

– Hogyan lehet Önhöz bekerülni vizsgálatra?

– A weboldalon keresztül lehet regisztrálni, de telefonon keresztül is lehet időpontot kérni a weboldalon megadottak szerint.

– Szükséges a beteg személyes jelenléte a vizsgálathoz és a diagnózis felállításához? Ha okostelefonnal lefényképezik a bőrfelületet, az nem elég?

– Én a személyes betegvizsgálatot tartom valódi vizsgálatnak, minden egyéb megközelítés nem ér fel egy komplex betegvizsgálattal. A Covid vírus miatti szükség hozta létre ezeket az online viziteket; sajnos azt látom a napi gyakorlatban, hogy nagyon sok beteg próbál online módon tanácsot kapni, receptet felíratni, de én nem szívesen választom ezt a formát. Legalább egy alkalommal, egy első vizsgálatnak személyesen kell történnie, utána már a kontrollvizsgálatot lehet telefonon, vagy e-mailen visszaküldött laborleletekkel e-mailen keresztül lefolytatni, de alapvetően én a személyes megjelenést tartom igazán eredményesnek. Gyakran a beteg nem a lényeges bőrjelenséget fotózza le, még ha a képminőség jó is, valamint nem teljes az anamnézis sem.

– Melyek a gyerekeknél azok a betegségek, amelyekkel Önhöz lehet fordulni?

– Gyakorlatilag az összes gyermekkorban előforduló bőrgyógyászati jellegű problémával lehet vizsgálatot kérni. A leggyakoribb betegségek az atópiás ekcéma, különböző bőrfertőzések, a pubertás korban megjelenő aknés, pattanásos problémák, fertőző betegségek közül a szemölcsök kezelése, a mindennapi rutin részeként említhetők, de különösen nagy lelkesedéssel foglalkozom az úgynevezett ritka betegségekkel. Azokkal a nehezen megfejthető kórképekkel, amelyekkel mások talán kevésbé szívesen foglalkoznak.

– Mik ezek? Mondana egy-két példát?

– Veleszületett, örökletes bőrbetegségek, vagy a hajproblémák feltérképezése, kivizsgálása. Különböző veleszületett bőrhibák, amelyeknek a diagnosztizálása általában bonyolult. Ide tartoznak a pigmenthiányos állapotok, vagy fokozott pigmentképződéssel, termelődéssel járó állapotok is. Gyakran küldenek hozzám kollégák olyan betegeket, akik diagnosztikai kihívást jelentenek, ezeket a betegeket is szívesen fogadom.

– Mi a helyzet a pikkelysömörrel? Gyerekeknél is előfordul?

– Már kiscsecsemő korban is megjelenhet a pikkelysömör. Ez nehezebben kerül diagnosztizálásra, mert általában az első vizsgáló orvos különböző pelenkakiütésnek vagy egyéb bőrfertőzésnek gondolja.

– Ha valaki felkeresi Önt, hogyan zajlik a vizsgálat?

– A vizsgálat során mindig kérem a szülőket, hogy vetkőztessék le a gyereket, mert a bőrgyógyász számára nagyon fontos, hogy ne csak azt a felületet vizsgálja, ami aktuálisan problémás. Előfordulhat olyan bőrprobléma, ami egy korábbi vizsgálatnál nem került leírásra, mégis különös jelentőséggel bír. Az öltözőben a szülők alsóneműre vagy pelenkára le tudják a gyermeküket vetkőztetni. Általában sem a szülők, sem a gyerek nem szívesen vetkőzik, viszont az eredményes vizsgálathoz szükséges levenni a felsőruházatot.

– Milyen hamar van meg a diagnózis?

– Az esetek nagy részében az első vizsgálat alkalmával a diagnózis felállítható. Előfordul, hogy pontosítás szempontjából, vagy egy beállított szisztémás kezelés mellé laborvizsgálatot szükséges elvégezni, amivel aztán vissza kell jönni kontrollra. Minden betegnél az ambuláns lapon rögzítjük a terápia egyes lépéseit, a kontroll időpontját. Gyakran előfordul az is, hogy a munkatársaim segítségével betanítjuk a kezelést, hogy a szülő értse, hogyan zajlik a kezelés menete. Nem biztos, hogyha odaadunk egy receptet, abból rögtön világossá válik minden a szülő számára, érdemesebb megmutatni a kezelés egyes lépéseit. Időigényes lehet olykor, de végül a szülő átlátja, mire lesz szükség otthon, és egymás után hogyan következnek az egyes kezelési fázisok.

– Mit takar a kezelési fázis kifejezés?

– Általában a gyermekbőrgyógyászati kórképeknél a legritkább az az eset, amikor egy recepttel el lehet látni a beteget. Vegyünk például egy ekcémát, egy akut atópiás bőrbeteget, ott előfordulhat, hogy felülfertőződött a bőrfelszín. Ott meg kell mutatni a szülőnek, hogyan kell egy pörkös elváltozást leborogatni, mindig tiszta gézlappal és fertőtlenítővel kezelni a bőrfelszínt, felhelyezni egy kenőcsös gézlapot, azt rögzíteni. Egy kisgyerek folyamatosan ficánkol, az adott bőrfelület kötését, annak csínját-bínját meg kell mutatni a szülőnek.

– Fájdalmas, viszkető bőrfelületnél mi a teendő?

– Vannak olyan esetek, amikor belső kezelést kell elkezdeni, mondjuk viszketés csillapítóval, (antihisztaminnal), de lehet, hogy antibiotikumra is szükség van felülfertőzés esetén. Sőt, a későbbiekben egy utókezelés, egy testápoló kezelés is szükségessé válhat.


– Egyes bőrbetegségeknek lelki okai is vannak. Egy lelki probléma hogyan jelentkezhet egy gyermek, egy serdülő testén? Milyen összefüggések vannak?

– Nagyon gyakran azt gondolják, hogy a gyerekeket nem éri stressz, holott már egy újszülöttet, egy kiscsecsemőt is érhet. Csak az ő életükben a láz, a hurut, az oltások, a fogzás, az, ami stressz formájában jelenik meg. A későbbiekben sokkal dominánsabb lehet egy lelki stressz állapot. A krónikus bőrbetegség is egyértelműen stresszes állapotot hoz létre. A megfelelési problémák, a szülői környezet, a szülő problémái a krónikus gyerek kezelésével kapcsolatosan, a gyerekkel szembeni iskolai elvárások, a szociális életben való elhelyezkedés, a társas kapcsolatok alakulása is rettenetesen sok stresszt eredményezhet.

– Ha a szülő képes változtatni, a gyerek meggyógyul? Akár gyógyszer nélkül is?

- Nem azt mondom, hogy nem kell semmilyen orvosság, de nagyon sokat segíthetünk azzal, ha adott esetben magát a problémát orvosoljuk, amit néha a környezet, a szülő hoz létre egy nagyon kifejezett elvárás támasztásával vagy elhanyagolásával. Ez egy oda-vissza kapcsolat, és ebben a rettenetesen megváltozott világban rengeteg szorongást élnek át a gyerekek. A stressz sokat ronthat egy meglévő vagy lappangva meglévő krónikus betegségen.

– Ilyenkor egy bőrgyógyász, ha látja a bőrön az elváltozást, és úgy ítéli meg: jó lenne, ha egy pszichológus is beszélgetne a gyerekkel, mondhatja ezt a szülőknek?

– A bőrgyógyász látja azt is, ha egy gyereknek a bőrtünetei nem egy krónikus betegség kapcsán alakultak ki, hanem a gyerek például saját magának okoz, provokál úgynevezett „arteficiális” bőrtüneteket. Egy tapasztalt bőrgyógyász észreveszi azokat a tüneteket, amelyeket a lélek hoz létre, és igen, erre fel kell hívnia a szülők figyelmét.

– Nemrég írt egy szakmai könyvet. Mondana erről pár szót?

– A Gyermekbőrgyógyászat című könyv 2019-ben jelent meg a Medicina kiadásában. Nagy érdeklődésre tartott számot, gyakorlatilag az összes gyermekbőrgyógyászati betegséget tárgyalja. A Heim Pál Kórház Bőrgyógyászati Osztályának az elmúlt 30 év fotóanyagát gyűjtöttük össze, és a tudomány mai állása szerint ezekre javasolt, legújabb terápiás gyógymódokat tartalmazza.

– Olvastam, hogy ez egy hiánypótló kiadvány.

– Igen, ezt megelőzően a legutolsó kiadás, a magyar nyelven megjelent gyerekbőrgyógyászatról szóló könyv dr. Török Éva professzorasszony szerkesztésében készült 1987-ben. Az orvostudomány sokat fejlődött azóta, és szükséges volt már egy új összefoglaló kiadvány.

– Még nem beszéltünk a folyadékbevitelről. Mennyire fontos a szép bőr kialakulásához?

– A folyadékra nagyon oda kell figyelni természetesen. Gyerekkorban sokkal nagyobb a folyadékigény, de általában a gyerekek azt a folyadékmennyiséget, amire szükségük van, megisszák. Inkább a felnőtteknél szokott ez problémát okozni, főként idősebbeknél.

– Mi a helyzet a szappannal? Az is szárít, ha nem megfelelő a pH-értéke.

– A pH nagyon fontos, a lúgos szappanokat kerülnünk kell. Akinek ekcémára, száraz bőrre való hajlama van, ott legjobb olajos tusfürdőket alkalmazni. Persze ahány ember, annyiféle bőrtípus létezik. Nem biztos, hogy az a fürdetőszer, amit a legalkalmasabbnak gondolunk, minden embernél beválik. Előfordulhat, hogy egy adott gyár terméke az egyik embernek megfelelő, a másiknál viszont tüneteket vált ki. Ahogy a testápolókból, ugyanúgy a fürdetőszerekből is meg kell találni a megfelelőt.

– Ha a bőrünkről van szó, mit jelent a megelőzés szó?

– Nagyon fontos a fürdés/fürdetés. Amikor egy gyereknél az esti fürdés órákig tart, és habzó vagy különböző színezékeket tartalmazó fürdetőszereket használnak, az biztos, hogy károsítja a bőrt. Kialakulhat bőrszárazság, akár különféle ekcémás állapotok is. Ebből a szempontból én a gyors zuhanyozást javaslom a hosszú ideig tartó, forró fürdő helyett. Ne hagyjuk, hogy a bőr lipidtartalma kioldódjon, ugyanakkor a bőrfelszínen lévő kórokozókat, a széklet, vizelet, izzadtság maradványokat el kell távolítani.

– Ha valaki szeretné az Ön segítségét kérni, hol és hogyan találja meg?

– A rendelő honlapja www.gyermekborgyogyaszat.eu itt minden információ megtalálható. A rendelő címe 1123 Budapest Alkotás utca 39/A, és elérhető vagyok a +36 30 949 2072 mobilszámon keresztül is.

Hozzászólások

@

Küldés