Mi is az a zsiráfnyelv?


Vég Erzsébet  2009.7.3. 9:49

Jónai Éva Hava 1996 óta terjeszti Magyarországon az Erőszakmentes Kommunikációt...

...és 2000 óta a nemzetközi szervezet által akkreditált trénerként vezet tanfolyamokat, bemutató előadásokat. Az Erőszakmentes Kommunikációról (EMK) és annak „becenevéről” a „zsiráfnyelvről” kérdeztük őt.

– Mi is az az erőszakmentes kommunikáció?

– Egy kommunikációs mód, személyre szabott élménycsomag és spirituális fejlődési út is. Olyan empatikus kommunikációs rendszer, melyben s szükségletek egyformán értékként jelennek meg. A cél a kölcsönös megértés, mielőtt bármilyen cselekedetre készülnénk. Az EMK középpontjában olyan szükségleteink állnak, mint például a békesség, szabadság, egyenrangú megítélés, harmónia, szépség, autonómia, megértés, elfogadás, szeretet.

– Miért pont zsiráfnyelv? Mi köze hosszú nyakú barátunknak az erőszakmentességhez és főleg a kommunikációhoz?

– A „zsiráfnyelv” elnevezés egy játékos metaforára utal, amit az EMK tanulása során használunk. Marshall Rosenberg, aki az Erőszakmentes Kommunikációt, mint megtanulható módszert kidolgozta, azért választotta jelképül a zsiráfot, mert a szárazföldi állatok közül neki van a legnagyobb szíve – 13 kilóra is megnő, hogy elegendő vérrel lássa el a fejet. Számomra ez sokat mond a szív és a fej közötti kapcsolatról is és arról is, amit Saint Exupéry regényében a róka így fejez ki a Kishercegnek: „Jól csak a szívével lát az ember. Ami lényeges, az a szemnek láthatatlan.” Szeretek még abba is belegondolni, milyen békességben élhet az a lény, akinek a feje magasan a lombok között van, ahol tiszta a levegő és csend van. Egy-egy probléma közepette, nagyon jó, ha kitágul a látókörünk, ha el tudunk csendesedni és több választási lehetőségre látunk rá. Einstein szerint semmilyen problémát nem lehet megoldani azon a szinten, ahol a probléma van, csak egy magasabb pontról rálátva vagyunk képesek megérteni az összefüggéseket és megtalálni a kivezető utat. A zsiráf ezt a szemléletváltást szimbolizálja az EMK-ban.

– Hogyan „használja” a zsiráf ilyen szerepét a tréning során?

– Műhelymunka során bábokkal szoktuk eljátszani, hogyan lehet hatékonyan, erőszakmentesen megoldani egy-egy helyzetet. Ilyenkor a zsiráf ellenpárja a sakál. Nem mintha az egyik „jó” és a másik „rossz” volna. A különbség a „zsiráf” és a „sakál” között az, hogy a „sakál” mindennapjaink olyan helyzeteit képviseli, amikor tehetetlennek érezzük magunkat, és reakcióinkkal többnyire egyre mélyebbre kerülünk az elkeseredésbe és fájdalomba, míg „zsiráf” szemlélete és eszköze kivezető utat mutat az értelmetlen küzdelemből.

– Miért fogta meg önt ez a módszer?

– Ahogy visszatekintek az életemre, elég sok olyan eset jut eszembe, amikor nem ismertem más utat a tehetetlenségem, fájdalmam kifejezésére, mint önmagam és mások hibáztatásával, haraggal, sértődöttséggel, daccal, visszavonulással. Ha egy konfliktust nem tudtam megoldani, vagy újra és újra megpróbálkoztam és megsérültem, vagy igyekeztem „szőnyeg alá söpörni” az egészet, „túlélni a helyzetet” azzal, hogy elterelem a figyelmemet róla. Ma már tisztán látom, hogy mindig is bizalomra és megértésre vágytam: hogy a konfliktus feloldásán keresztül őszintébb, mélyebb, bensőségesebb kapcsolatba kerülhessek a másik emberrel. Az erőszakmentes kommunikáció eszközt nyújt ehhez, és ahhoz is, hogy a belső konfliktusokat feloldva önmagammal is harmonikusabb kapcsolatba kerüljek.

– Nehéz megtanulni? Milyen képességek kellenek hozzá? Milyen helyzetekben használhatjuk?

– Könnyen megtanulható. Marshall Rosenberg gyakran nevezi „zsiráf-táncnak” ezt a kommunikációt. A tánc négy egyszerű alaplépésből áll, és ketten vagy többen táncolhatják együtt. Akinek már a vérében vannak lépések, nem is kell odafigyelnie a lábára, könnyedén, elegánsan táncol, gyönyörűség látni is, nemhogy belülről megélni! Így szerettem bele én is az „EMK táncba”. Aki még csak tanulja a lépéseket, előfordul, hogy erőfeszítéseket tesz, mégis gyakran megrántja, meglöki partnerét, vagy éppen rálép a lábára. Azt mondják, nem mindenki tud ösztönösen jól táncolni és hasonlóan állunk a kapcsolatteremtő készséggel is. Ez nem azt jelenti, hogy le kellene mondanunk a táncról vagy az emberi kapcsolatokról. Az EMK azoknak is segítséget jelent, akik eleinte elveszettnek érzik magukat a kapcsolatteremtő készségben.

– Mi a módszer alapja?

– Az EMK alapja a mély hit az ember tiszta szándékában még olyan esetekben is, amikor a tettek és a szavak egész mást tükröznek. Éppen ilyenkor van legnagyobb szükség a hitre és a bizalomra, hogy megtaláljuk az ártalmas tettek és a szavak mögött azokat a motiváló erőket, amik még romlatlanok, tiszták és egyetemes emberi értékeket tükrözik. Ezekre épít az EMK amikor fókuszában a tetteinket motiváló egyetemes emberi szükségletek állnak – ezért képes a fájdalmakra gyógyírt teremteni és békés választási lehetőségeket javasolni. Minden alkalommal csodának élem meg azt az átváltozást, ami ilyenkor az emberekben történik. Nem kis dolog ez az átalakulás, mert több ezer éves kultúra hagyományozott ránk gondolkodási szokásokat és hitrendszereket, amik mélyen bevésődtek a kultúránkba. Ezek arra tanítottak bennünket, hogy ítélkezzünk, elkülönültségben éljünk és harcban álljunk a másik féllel, fajtával, néppel, nemmel, nemzedékkel, véleménnyel, stb. Ebben a megosztottságban feladjuk azokat az értékeket, amik örömtelivé, széppé teszik az emberi életet: a harmónia, a béke, a szeretet és a tanulás értékeit.

– Úgy tudom, van négy alaplépése ennek a kommunikációs formának.

– Azt szokták mondani, „számolj tízig, mielőtt cselekszel. Ennek a népi bölcsességnek az a tudatosabb változata, amikor ösztönös reakciók helyett megállunk és a következő négy kérdést tesszük fel magunknak:
1. kérdés: „Mi történik most?” (ítéletmentes megfigyelés),
2. kérdés: „Mit érzek most?” (érzések),
3. kérdés: „Mire lenne szükségem?” (szükségletek, életminőségek, egyetemes értékek, az életenergia forrása),
4. kérdés: „Mit tehetnék most?” (kérés, megoldási stratégia).
Nemcsak konfliktusok megoldásában, hanem az örömök megünneplésében, a kérések és köszönetek kifejezésében, az élet apróbb-nagyobb tanulási lehetőségeiben is hatékonyan segít ennek a négylépéses gondolkodási ciklusnak a követése.

– Hogyan lehet rávenni valakit arra, hogy ezt a módszert valaki megismerje (erőszakosan kommunikáló főnök, férj, feleség,...) ?

– Ezt a kérdést az teszi fel, aki vágyik arra, hogy biztonságos, harmonikus kapcsolatban élhessen közvetlen rokonaival, munkatársaival. Nagyon szeretne figyelmet, támogatást, gyengédséget kapni. Ők általában egy későbbi visszajelzésben olyan tapasztalatokról számolnak be, hogy sikerült úgy reagálni egy helyzetre vagy megszólítani valakit, hogy a konfliktus váratlanul lecsendesedett és új fordulatot vett – a megértés felé. Ilyen kisebb-nagyobb sikerek hozzák el a rokonokat, munkatársakat a következő tanfolyamra. Gandhi szavaival élve: „Először önmagunkban kell elérnünk azt, amit a külvilágban szeretnénk megvalósítani.”

– Hogyan zajlik a tréning?

– Minden tréning másképp zajlik, a résztvevők igényeinek és közreműködésének megfelelően. A legfontosabb az, hogy mindenki a saját élethelyzetében ismerhesse fel a megoldási lehetőségeket. Sok belső munka folyik és a kérdések, felismerések megosztása. Izgalmasak a szerepjátékok és gyakorlatok, amikben beleélhetjük magunkat a szemben álló partnerek helyzetébe és mély élményeket szerezhetünk az empátia erejéről. A négylépéses folyamat egy-egy részének részletes megismerésekor példamondatokon keresztül figyeljük meg, hol lehetnek a sikeres kommunikációt gátló csapdák és mi működik.

– Kinek ajánlod a módszert?

– Mindenkinek jó szívvel ajánlom a módszert csakúgy, mint Rosenberg „A szavak ablakok vagy falak” c. könyvét.

Marshall Rosenberg a 60-as évek óta tanítja az EMK-t, és gyakran használja erőszak és háború sújtotta területeken mély sebeket szerzett emberekkel. Amikor valaki együttérző figyelmet kap egy másik értő-érző embertől, nyitottabb szívvel és nagyobb tisztánlátással képes szembenézni azokkal az érzésekkel, amiket magányosan nehéz lenne elfogadni vagy elviselni. A figyelem tudatosságában fényre kerülhetnek és oldódhatnak a legsötétebb, legnehezebb érzelmek is. A bosszú, a düh átalakulhat gyásszá, szomorúsággá, csalódottsággá, majd érdeklődéssé, hogy vajon mi vitte rá a másikat azokra a tettekre, amik fájdalmat okoznak. Ilyenkor figyelmünk a másik felé fordul, hogy megértsük, milyen érzelmek és milyen emberi szükségletek késztethették a másikat arra, amit mondott vagy tett. Amikor a két oldal között kialakul a kölcsönös megértés vágya, olyan párbeszéd alakulhat ki közöttük, amikben a szavak „falak” helyett „ablakokká” válnak. Nem arról szól ez, hogy elfogadjuk a gonosz tetteket, de megértést kap a fájdalom, amiből a tettek születtek és ez a megértés gyógyító mindenki számára.



Hozzászólások

hartakata, 05. 07. 2009 08:35:10 új utak
Meglepőnek találom, hogy pedagógus létemre most olvastam először a " zsiráfnyelvről ". Elemeit használjuk munkánk során, s örülök, hogy rábukkantam a cikkre. Az EMK t érdemes lenne tudatosabban tanulnunk, mert felhasználhatnánk mind a tanulók közötti, mind a pedagógus kollégák egymás közötti kisebb-nagyobb konfliktusainak feloldásában, megelőzésében. Talán lehetséges lenne egy tanfolyam megrendezése iskolánk tantestülete számára, akár már a most következő tanévben. Szeretném tudni a tanfolyam elérésének körülményeit egy vidéki iskola esetében! Köszönettel! Tanítónő
    
Vég Erzsébet, 05. 07. 2009 15:36:06 Re: új utak
Kedves Tanítónő! Örülök, hogy érdekesnek és hasznosnak találja a cikket. Kérem, vegye fel a kapcsolatot Jónai Éva Havával a hava@emk.hu címen és hivatkozzon a cikkre! Remélem, megtalálják a mindenkinek megfelelő megoldást! Úgy tudom ráadásul, hogy pedagógusoknak kredit pontokat is jelent a tanfolyam elvégzése. Köszönettel: Vég Erzsébet
@


A rovat további cikkei

Pillanatnyi impressziók

Tompa Orsolya

„A fényképezőgép képeket örökít meg, de valójában a puszta képnél jóval többet rögzít.” Beszélgetés Szalay Mona fotográfussal.

2017.7.23.    64


Teológia és feminizmus

Tompa Orsolya

A teológia sokrétű és megosztja az embereket. A feminizmus is. Beszélgetés dr. Perintfalvi Ritával.

2017.4.21.    9


Örülni minden apróságnak

Póda Erzsébet

"Megtanultam, hogy nem szabad siránkozni. Megtanultam kimondani, ha valami bánt, vagy nem értek egyet valamivel." Beszélgetés Fabó Máriával, a Komáromi Jókai Színház marketingvezetőjével, a Szakképző és Felnőttképzési Intézet igazgatójával.

2016.8.8.    88


Katonaélet nőként

Tompa Orsolya

Hogyan éli mindennapjait és hogyan áll helyt a mindennapokban egy nő katonaként? Riportunkban ezekre a kérdésekre keressük a választ maguktól a katonanőktől.

2016.6.27.    95


Bőrnek, léleknek

Póda Erzsébet

Nem elég szempillát, szemöldököt festeni, a kozmetikusnak szépíteni kell a vendég bőrét, ápolni a lelkét, mondja Both Tímea kozmetikus.

2016.5.30.    14


Minden ország más

Tompa Orsolya

Beszélgetés Harmincz Ritával, a sárga ruhás utazóval.

2016.4.28.    8


A pillanat varázsa

Póda Erzsébet

Szeretem megmutatni, hogy ezernyi szépség és csoda ölel körül minket: beszélgetés Virágh Mária fotóssal.

2016.2.5.   


Szex, érettség és más kérdések

Tompa Orsolya

Beszélgetés Győri Szilvia szexuálpszichológussal.

2016.1.21.    29


A tehetségen túl

Póda Erzsébet

Beszélgetés Bakonyi Orsolya előadó- és képzőművésszel.

2015.12.28.    80


Azt alkotom, amit szeretek

Tompa Orsolya

Beszélgetés Wéber Andreával azaz Mandy Candyvel.

2015.12.10.    139


Mozgásban az életem

Tompa Orsolya

Beszélgetés Prázmári Erika aerobikoktatóval a sportról, a testmozgás fontosságáról, és sok minden másról.

2015.11.20.    71


Spontán készül az alkotás

Tompa Orsolya

Beszélgetés Zokob Anett kavicsfestő művésszel.

2015.9.9.    122