Visszaszorulóban a magyar nyelv


Földes V. Katalin  2010.10.21. 5:33

Interjú Lampl Zsuzsanna szociológussal.

Vannak olyan szlovákiai magyar családok, ahol ma már otthon sem kizárólag magyarul beszélgetnek egymás között. Itt a Felvidéken legkevésbé a hivatalokban szólalunk meg magyarul, s egyre többen vannak, akik a szomszéddal is inkább szlovákul társalognak.

Lampl Zsuzsanna szociológus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet és a nyitrai Közép-Európai Tanulmányok Karának munkatársa a nyelvhasználatról és a nyelvhasználathoz való viszony alakulásáról adott elő a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala hétvégi komáromi konferenciáján.

A szociológusnő az elmúlt években több olyan közvélemény-kutatás elkészítésében is részt vett, amely a szlovákiai magyarok nyelvhasználatát térképezte fel. Az előadásában elhangzottakról kérdeztük őt.

– Kiket érintett az önök felmérése?

– Dél-Szlovákiában vizsgáltuk a magyar és a szlovák nyelv használatát. Olyan adatokat gyűjtöttünk össze, amelyek a magyar és szlovák emberekre egyaránt vonatkoznak. Ugyanazokat a jelenségeket vizsgáltuk a nyelvhasználat különböző területein. A nyelvhasználatnak két fő területe a családi és a nyilvános kommunikáció. A családi kommunikáció esetében a gyerekkori család és a felnőttkorban alapított család nyelvhasználatát vizsgáltuk.
A nyilvános kommunikáció közé tartozik az iskolai, a munkahelyi nyelvhasználat, de olyan területek is, amelyeket nem mindennap veszünk igénybe. Ide tartozik a hivatali nyelvhasználat, vagy például az, hogy milyen nyelven beszélünk a kórházban. A legutolsó területe a nyilvános nyelvhasználatnak pedig a bolti, valamint a szomszéddal folytatott beszélgetés.
A felmérés adatai azt mutatják, hogy az elmúlt időszakban szinte mindegyik területen csökkent a magyar nyelvhasználat, míg a szlovák nyelvhasználat növekedett. A magyar nyelv Dél-Szlovákiában valójában nem teret hódít, hanem visszahúzódik. Mindemellett pedig a szlovák nyelv térhódítása figyelhető meg. Ezt nem mi, kutatók mondjuk, hanem a Dél-Szlovákiában élő szlovák és magyar megkérdezettek válaszaiból derült ki egy reprezentatív felmérés alapján.

– Mikor végezték a felmérést? Hatással lehetett az eredményekre az elmúlt kormányzat magyarokhoz való viszonya?

– Konkrétan ezt a felmérés 2007-ben, szlovák kollégákkal közösen végeztük. De a többi adat is hasonló eredményeket mutat, hiszen ezzel a kérdéskörrel folyton foglalkozunk.
A lakossági nyelvhasználat felmérésekor nem lehet egyértelműen kimutatni az éppen uralkodó politikai hangulat hatását, mivel a nyelvhasználatot nagyon sok minden befolyásolja. Egy pokróchoz tudnám hasonlítani. A pokrócnak is van két vége, egyik végén találjuk a törvényeket, amelyek meghatározzák, hogy meddig húzódhatunk. A másik vége tulajdonképpen az, hogy milyen az egyén anyanyelvhez való viszonya. Hiába van nagy pokrócom, ha nem nyújtózkodom ki alatta.
A magyar nyelv használatának visszaesését természetesen befolyásolják a nem megfelelő törvények, de természetesen sok minden más is. Létezik társadalmi és egyéni felelőssége egyaránt. Hiába születne meg egy jó törvény, ha nem fogunk élni vele.

– Mely közegben élvez a magyar nyelv napjainkban prioritást?

– A magyaroknál elsősorban a családi nyelvhasználatban élvez prioritást, de nézzünk egy példát! Adataink szerint a megkérdezettek 87 százaléka homogén magyar házasságban él, 13 százaléka pedig szlovák-magyar vegyes házasságban. A logikus az lenne, ha a 87 százalék esetében a családi kommunikációban a magyar nyelvhasználat dominálna. Ehelyett viszont azt látjuk, hogy körülbelül 71-73 százalékig terjed a domináns magyar nyelvhasználat családon belül, vagyis a homogén magyar házasságok egy részében szlovákul is beszélnek, ami eléggé nonszensz. S úgy látom, hogy egyre több ilyen eset lesz.
Ennek okait a dél-szlovákiai lakosság etnikai struktúrájának a változásában is kereshetjük. Változik olyan dolgok következtében is, mint például a bevándorlás, a szlovákok bevándorlása ezekre a területekre. Felmérések bizonyítják, hogy ez is az egyik tényező, amely befolyásolja a magyar nyelv térvesztését.

– Hol jelentkezik legkevésbé a magyar nyelv használata?

– Legkevésbé a hivatali nyelvhasználatban jelentkezik, ez az a terület, ahol leginkább érvényesül a törvények okozta visszahúzódás. De ami érdekes, hogy az üzletekben vagy például a szomszédokkal való beszélgetés során is kevesebb ma már a magyarul beszélők aránya, mint volt például 2001-ben. Annak ellenére, hogy a szomszéddal való beszélgetés egy informális terület.

– Mivel magyarázható, hogy ott sem használjuk a magyar nyelvet, ahol lehetne?

– A félelem, az önbizalomhiány is benne van, de úgy gondolom, hogy létezik a lakosság homogenizálására történő törekvés, mivel a hatalomnak jobb a homogén néptömeg. A homogén társadalmat könnyebb befolyásolni, manipulálni. Mindezt azokkal az emberekkel lehet megtenni, akiket a szakirodalom úgy hív, hogy kívülről irányított emberek, akik úsznak az árral. Ez a viselkedés a magyaroknál több területen előfordul.
Vegyük például az iskolaválasztást. Gyakori a homogén magyar házasságok esetében is, hogy szlovák iskolába íratják a gyereket, mert bedőlnek annak az érvnek, hogy a gyerek jobban fog érvényesülni. Amire nincs sehol semmi bizonyíték. Sőt, vizsgáltuk a magyar illetve szlovák alapiskolába járó magyarok szlovák nyelvtudását, s a szlovák alapiskolába járók közül minden tizedik adta azt a választ, hogy csak részben tud szlovákul. Természetesen többen válaszolták közülük, hogy tudnak szlovákul, de nem az lett az eredmény, hogy a szlovák alapiskolába járók mind tökéletesen beszélik a szlovák nyelvet. Az pedig, hogy jobban érvényesül, fantazmagória, ugyanis az érvényesülésnek a nyelvtudás csak az egyik alapfeltétele.

Írásunk a www.bumm.sk cikke alapján készült.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Lángot adok, add tovább!

Póda Erzsébet

Beszélgetés a dunaszerdahelyi Csallóközi Könyvtár nyugalmazott könyvtárosnőjével, a mindig aktív Vojtek Mártával.

2020.6.25.   


Kézművesek karanténban

Tilajcsík Dóra

Milyen most kézművesként tevékenykedni? Erről kérdeztük az érintetteket. (Megszólal Petro Veronika, Fekete Dóra, Nagy Tímea és Sántha Patasi Gabriella.)

2020.5.8.   


Türelemből jeles

Tilajcsík Dóra

Mayer Ingrid szappanjai nem csupán a külsőnket szépítik meg, de a belsőnk is kivirágzik.

2020.3.14.   


A házasságtörés a házassággal egyidős

Tilajcsík Dóra

"Lehet, hogy jobban tudunk róla harsányan, vulgárisan vagy csipkelődve diskurálni, de komolyan még mindig nem." Beszélgetés Hevesi Kriszta szexuálpszichológussal.

2020.2.21.   


Csodák is léteznek

Póda Erzsébet

Beszélgetés Nagy Gáborral, aki "nővérként" dolgozik a dunaszerdahelyi kórházban.

2020.1.20.   


Ősi ritmusok felsőfokon

Kovács Márta

Ősi ritmusok, archaikus dallamok, impulzív előadásmód – ezek jellemzik a leginkább a 2019 februárjában alakult felvidéki Varkocs együttest.

2019.12.16.   


A babasuttogó

Tilajcsík Dóra

Hogy mi munka, türelem és szeretet áll a babafotózás mögött, arról a fotós tud igazán mesélni. A pódatejedi Csóka Csillát méltán nevezik babasuttogónak.

2019.11.12.   


Fűben-fában orvosság

Tilajcsík Dóra

Bizonyára egyikünk számára sem ismeretlen az a helyzet, amikor kisgyermekként egy újabb megfázással küszködve elcipeltek minket a doktorhoz...

2019.10.12.   


Az utolsó patkolókovács

Póda Erzsébet

Huber László patkolókovácsot, a Csallóközben, Erdőhátkarcsán kerestük fel. Aprócska műhelye pontosan úgy néz ki, mint amilyeneket már csak a falumúzeumokban láthatunk.

2018.4.5.    11


A függöny mögött

Tompa Orsolya

Az önvaló kifejezése mindenki számára mást jelent. Beszélgetés Zoltai Bea festőművésszel.

2017.10.7.    5


Pillanatnyi impressziók

Tompa Orsolya

„A fényképezőgép képeket örökít meg, de valójában a puszta képnél jóval többet rögzít.” Beszélgetés Szalay Mona fotográfussal.

2017.7.23.    64


Teológia és feminizmus

Tompa Orsolya

A teológia sokrétű és megosztja az embereket. A feminizmus is. Beszélgetés dr. Perintfalvi Ritával.

2017.4.21.    9