Visszaszorulóban a magyar nyelv


Földes V. Katalin  2010.10.21. 5:33

Interjú Lampl Zsuzsanna szociológussal.

Vannak olyan szlovákiai magyar családok, ahol ma már otthon sem kizárólag magyarul beszélgetnek egymás között. Itt a Felvidéken legkevésbé a hivatalokban szólalunk meg magyarul, s egyre többen vannak, akik a szomszéddal is inkább szlovákul társalognak.

Lampl Zsuzsanna szociológus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet és a nyitrai Közép-Európai Tanulmányok Karának munkatársa a nyelvhasználatról és a nyelvhasználathoz való viszony alakulásáról adott elő a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala hétvégi komáromi konferenciáján.

A szociológusnő az elmúlt években több olyan közvélemény-kutatás elkészítésében is részt vett, amely a szlovákiai magyarok nyelvhasználatát térképezte fel. Az előadásában elhangzottakról kérdeztük őt.

– Kiket érintett az önök felmérése?

– Dél-Szlovákiában vizsgáltuk a magyar és a szlovák nyelv használatát. Olyan adatokat gyűjtöttünk össze, amelyek a magyar és szlovák emberekre egyaránt vonatkoznak. Ugyanazokat a jelenségeket vizsgáltuk a nyelvhasználat különböző területein. A nyelvhasználatnak két fő területe a családi és a nyilvános kommunikáció. A családi kommunikáció esetében a gyerekkori család és a felnőttkorban alapított család nyelvhasználatát vizsgáltuk.
A nyilvános kommunikáció közé tartozik az iskolai, a munkahelyi nyelvhasználat, de olyan területek is, amelyeket nem mindennap veszünk igénybe. Ide tartozik a hivatali nyelvhasználat, vagy például az, hogy milyen nyelven beszélünk a kórházban. A legutolsó területe a nyilvános nyelvhasználatnak pedig a bolti, valamint a szomszéddal folytatott beszélgetés.
A felmérés adatai azt mutatják, hogy az elmúlt időszakban szinte mindegyik területen csökkent a magyar nyelvhasználat, míg a szlovák nyelvhasználat növekedett. A magyar nyelv Dél-Szlovákiában valójában nem teret hódít, hanem visszahúzódik. Mindemellett pedig a szlovák nyelv térhódítása figyelhető meg. Ezt nem mi, kutatók mondjuk, hanem a Dél-Szlovákiában élő szlovák és magyar megkérdezettek válaszaiból derült ki egy reprezentatív felmérés alapján.

– Mikor végezték a felmérést? Hatással lehetett az eredményekre az elmúlt kormányzat magyarokhoz való viszonya?

– Konkrétan ezt a felmérés 2007-ben, szlovák kollégákkal közösen végeztük. De a többi adat is hasonló eredményeket mutat, hiszen ezzel a kérdéskörrel folyton foglalkozunk.
A lakossági nyelvhasználat felmérésekor nem lehet egyértelműen kimutatni az éppen uralkodó politikai hangulat hatását, mivel a nyelvhasználatot nagyon sok minden befolyásolja. Egy pokróchoz tudnám hasonlítani. A pokrócnak is van két vége, egyik végén találjuk a törvényeket, amelyek meghatározzák, hogy meddig húzódhatunk. A másik vége tulajdonképpen az, hogy milyen az egyén anyanyelvhez való viszonya. Hiába van nagy pokrócom, ha nem nyújtózkodom ki alatta.
A magyar nyelv használatának visszaesését természetesen befolyásolják a nem megfelelő törvények, de természetesen sok minden más is. Létezik társadalmi és egyéni felelőssége egyaránt. Hiába születne meg egy jó törvény, ha nem fogunk élni vele.

– Mely közegben élvez a magyar nyelv napjainkban prioritást?

– A magyaroknál elsősorban a családi nyelvhasználatban élvez prioritást, de nézzünk egy példát! Adataink szerint a megkérdezettek 87 százaléka homogén magyar házasságban él, 13 százaléka pedig szlovák-magyar vegyes házasságban. A logikus az lenne, ha a 87 százalék esetében a családi kommunikációban a magyar nyelvhasználat dominálna. Ehelyett viszont azt látjuk, hogy körülbelül 71-73 százalékig terjed a domináns magyar nyelvhasználat családon belül, vagyis a homogén magyar házasságok egy részében szlovákul is beszélnek, ami eléggé nonszensz. S úgy látom, hogy egyre több ilyen eset lesz.
Ennek okait a dél-szlovákiai lakosság etnikai struktúrájának a változásában is kereshetjük. Változik olyan dolgok következtében is, mint például a bevándorlás, a szlovákok bevándorlása ezekre a területekre. Felmérések bizonyítják, hogy ez is az egyik tényező, amely befolyásolja a magyar nyelv térvesztését.

– Hol jelentkezik legkevésbé a magyar nyelv használata?

– Legkevésbé a hivatali nyelvhasználatban jelentkezik, ez az a terület, ahol leginkább érvényesül a törvények okozta visszahúzódás. De ami érdekes, hogy az üzletekben vagy például a szomszédokkal való beszélgetés során is kevesebb ma már a magyarul beszélők aránya, mint volt például 2001-ben. Annak ellenére, hogy a szomszéddal való beszélgetés egy informális terület.

– Mivel magyarázható, hogy ott sem használjuk a magyar nyelvet, ahol lehetne?

– A félelem, az önbizalomhiány is benne van, de úgy gondolom, hogy létezik a lakosság homogenizálására történő törekvés, mivel a hatalomnak jobb a homogén néptömeg. A homogén társadalmat könnyebb befolyásolni, manipulálni. Mindezt azokkal az emberekkel lehet megtenni, akiket a szakirodalom úgy hív, hogy kívülről irányított emberek, akik úsznak az árral. Ez a viselkedés a magyaroknál több területen előfordul.
Vegyük például az iskolaválasztást. Gyakori a homogén magyar házasságok esetében is, hogy szlovák iskolába íratják a gyereket, mert bedőlnek annak az érvnek, hogy a gyerek jobban fog érvényesülni. Amire nincs sehol semmi bizonyíték. Sőt, vizsgáltuk a magyar illetve szlovák alapiskolába járó magyarok szlovák nyelvtudását, s a szlovák alapiskolába járók közül minden tizedik adta azt a választ, hogy csak részben tud szlovákul. Természetesen többen válaszolták közülük, hogy tudnak szlovákul, de nem az lett az eredmény, hogy a szlovák alapiskolába járók mind tökéletesen beszélik a szlovák nyelvet. Az pedig, hogy jobban érvényesül, fantazmagória, ugyanis az érvényesülésnek a nyelvtudás csak az egyik alapfeltétele.

Írásunk a www.bumm.sk cikke alapján készült.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Csak egy kattintás az emlék

Bott Noémi

Beszélgetés a tehetséges bősi Kovács Richárddal. fotózásról, emlékekről.

2022.5.25.   


Koncentráció és fegyelem

Petrik Orsolya

Beszélgetés a komáromi Chytrá Zsanettel, aki a capoeira szerelmese.

2022.5.17.   


A zumba az élete

Kucsora Zsolt

Beszélgetés a lakszakállasi Öllős Karesszal, a legfiatalabb zumba-tehetséggel.

2022.5.13.   


Véghezvinni az álmaimat

Kucsora Zsolt

Villáminterjú az ETO focicsapatának csallóközi futballistájával, Kovács Krisztiánnal.

2022.5.1.   


Mentsük meg a földet!

Petrik Orsolya

Beszélgetés a komáromi Pálinkás Eszterrel a "save the soil" mozgalomról.

2022.4.29.   


A többszörös újrakezdő

Zana Anita

Beszélgetés Görömbei Ágnessel.

2022.4.29.   


Szenvedély és életstílus

Kucsora Zsolt

Beszélgetés a szilasi Nagy Tímeával, akit kacskaringós út vezetett el a fitneszmodellségig.

2022.3.20.   


Jól összeadódtak az energiáink

Virág Csenge

A Margaret Island akusztikus alapokra épülő folk-pop zenekar. Tagjaival beszélgettünk.

2022.1.30.   


A válaszkeresés útján

Póda Erzsébet

Nagy Csivre Katalin fest, rajzol, verset ír, időnként pedig gondolatfelforgató írásokkal jelentkezik, életútja nemhogy érdekes, de különleges történésekkel teli.

2022.1.16.   


Értékmentő műhely

Póda Erzsébet

Vakegér Műhely egy pedagógus-házaspár tevékenységét takarja. Rakoncza Gabriella és Varjú Árpád csodálatos fabútorokat készítenek.

2021.12.2.   


Mindig az igazat

Póda Erzsébet

Beszélgetés Szöllősi Ildikóval, a „Feltárulnak a titkok" című videósorozat alkotójával.

2021.11.25.   


Fegyelmezett művészet

Póda Erzsébet

Beszélgetés a Csallóközben élő Lipcsey György szobrászművésszel.

2021.11.11.