Szép álmokat!

Jády Mónika  2006.11.18. 15:36

Életünk nagyjából egyharmadát alvással töltjük. Az alvás elengedhetetlen testünk és lelkünk megújulásához.

A tanulmányok szerint korunk embere átlagosan napi hét órát alszik – egy órával kevesebbet, mint amit az orvosok ajánlanak. (Igaz, hogy akad, aki kevesebb alvással is beéri, mások szervezete viszont a napi hét óránál több alvást igényel.) Hogy miért olyan fontos az alvás? Az alvás erősíti az immunrendszert. Az egészséges, mély alvás során a szervezet több antitestet termel. Így védekezik a fertőzések és betegségek ellen. Aki keveset vagy rosszul alszik, annak csökken az ellenállóképessége.

Az alvásnak fontos szerepe van a tanulásban. Agyunk éjjel rendszerezi a napközben szerzett ismereteket. Alvás közben az újonnan tanultak a rövid távú memóriából a hosszú távú memóriába kerülnek. Hiába ül valaki egész éjjel a tankönyv fölött – hamar elfelejti, amit megtanult. Előfordul, hogy reggel sikerül megoldani azt a matekpéldát, amin egész este gondolkodtunk. Amíg mi aludtunk, agyunk tovább dolgozott. Diákokkal végzett kísérletek bizonyítják: napi két órával több alvás az eredmények jelentős javulásához vezet.

Talán hihetetlennek hangzik, de összefüggés van az alváshiány és az elhízás között. Éjjel szabadulunk meg a napközben átélt stressztől. Ha hosszabb ideig alvászavarral küszködünk, a kortizol nevű sztresszhormon „riadót fúj”, és a szervezet tartalékot gyűjt. A hízás másik oka, hogy a kevés alvás miatti stresszt finom falatokkal próbáljuk feloldani. (Egy amerikai tanulmány szerint a hosszabb ideig éjjeli műszakban dolgozó nővérek 90 %-a meghízott.)

Az alváshiány depressziót okozhat, és a kevés alvást a bőr is megsínyli. A krónikus alvászavarokkal küszködők bőre szürkés színű, érzékenyebb, vékonyabb, és gyorsabban ráncosodik.

A tudósok az alvás öt fázisát különböztetik meg. Az első négy fázis NonREM (non-rapid eye movement -- gyors szemmozgás nélküli), az ötödik REM (rapid eye movement -- gyors szemmozgás jellemezte) szakasz. Az első és második fázis az ún. „könnyű” alvás, a következő kettő a mély alvás. Ez utóbbit nevezik delta-állapotnak, a legnagyobb hullámhosszú, leglassabb agyhullámok jellemzik. Az ötödik, vagyis a REM szakasz az álmoké. Emelkedik a vérnyomás, gyorsul a légzés, az agy a napközben begyűjtött információkat és élményeket ekkor rendszerezi. Az éjszaka folyamán a fázisok rendszeresen ismétlődnek.

Gyermekkorunkban több alvásra van szükségünk. Az újszülöttek napi 16-18 órát alszanak, a gyerekek tíz, a fiatalok kb. nyolc órát. A felnőttek naponta hét-nyolc, az idősek öt-hat órát alszanak. A kutatók rájöttek, hogy az ember szervezete „belső óra” szerint működik, amely napközben aktivitásra serkent, éjszakára pedig pihenést „rendel el”. Egyesek napi ciklusa túl rövid (vagyis este nagyon álmosak, reggel viszont túl korán ébrednek), másoké túl hosszú (vagyis este nem tudnak elaludni, reggel pedig időben felkelni).

Nehéz helyzetben vannak a több műszakban dolgozók, nekik ugyanis állandóan át kell állítaniuk „belső órájukat”.

(Folytatjuk)

Hozzászólások

@

Küldés