Batmacska és nyirkász

Gyurász Ildikó 2003.8.25. 21:11

Rossz napjaimon fellapozom a kis naplócskámat, amit mindkét fiam születésétől fogva vezetek, s melybe rendszeresen feljegyzem őszinte és értékes megnyilvánulásaikat -- és nosztalgiázom. Íme a folytatás.

A méter „miniméterekből“ áll (mert miniszoknya és nem miliszoknya!). A magyarázat logikus...

Valami nem sikerül neki játék közben, morog:“-- Annyi a bajom!“ – mire nevetni kezdek. Erre: “-- Hát ez nevet! Kineveti a saját gyerekét!“

Nagyiéknál az esővíz tárolására szolgáló vaskádban szúnyoglárvák úszkálnak. A városi gyermek nagy komolyan bejelenti: “-- Ez meg tele van ponttyal...“

A kocsi ablakából észrevesz egy feketerigót. „-- Ugyanez a bagoly volt a nagyinál!“

Én: „-- Csak lelket öntöttem beléd!“
Petike: „Mivel? Kancsóval?“

Szlováktudás:
„-- A líška az asszonynem, a baba meg gyereknem!“
unokák = unôžky

Modern gyermekem a fogamzásgátló tablettát elnevezte „petebontónak“...

Most pedig íme brilliáns következtető képességéről és roppant odafigyeléséről közismert elsőszülött gyermekem néhány legutóbbi megnyilvánulása:

Párbeszéd a keresztapjával: -- Hol voltatok nyaralni? -- Spanyolországban. -- És az hol van? -- Európában. -- Még mindig?!?

Úszni mennek, keresztapja egy szál fürdőgatyóban. -- Van rajtad fürdőnadrág? -- Igen. Petikém reakciója: -- És hol?

Mozizunk. Valaki a társaságból már látta a filmet, mondja előre a történést: -- Az a nő fogja túlélni, akinek szőke haja van! Peti: -- Az, amelyik most halt meg?

-- Anyu, mi az az ösztön? Elmagyarázom neki pár szóval. Gondolkodik csöppet, majd elhangzik a nagy kérdés: -- És arról le lehet szokni?!?

Kocsival megyünk. Előttünk halad egy Golf. (Elolvastam, különben nem ismerném fel...) A hátsó ablakban egy motoros bukósisak. Mondom a kisfiamnak: -- Nézd, motorozni mennek! Erre ő: -- Nem. Golfozni. Rájuk van írva!

És végül következzen a kedvencem! (Gyengébb idegzetűek halkítsák le a készüléket!) Pár hónappal az orrmandula-műtétje után vettem egy kis csemegének Rafaellót. Ezt a kókuszreszelékbe hempergetett, mandulával töltött fenomenális édességet mindig nagy egyetértésben fogyasztjuk el. Mint ezúttal is. Egyszercsak Petikém érdeklődni kezd: -- Hogy csinálják a Rafaellót? Megvárják, hogy meghaljon valaki, és beleteszik a manduláját...?!?

Hát ennyi volna dióhéjban szívemről szakadt magzatom első tíz éve. De pánikra semmi ok, mert – mint említettem – húsz hónapos Márkocskánk személyében cseperedik az utánpótlás! Pont ma csinált homoszexuális csirkét a papagájunkból – no nem szó szerint, csak szóban! Így lett a papagájból pipi...gay!