Vissza a múltba

Saloňová Andrea 2008.10.24. 14:25

„Örököltem egy házikót, kiruccanunk a hétvégén!” – hívott fel a barátnőm.

Becsomagoltunk hát, és útnak indultunk. Mennyire meglepődtünk, amikor kiderült, hogy a szóban forgó házikó egymagában álldogál! Mégha csak a szomszéd házak hiányoznának – de villany, víz és fűtés sincs. Ó, micsoda romantika!

Begyújtottunk a kemencébe, olyan igaziba, amilyet eddig csak a tévében láttam. Füst borította el a helyiséget, de hetedszerre végre sikerült. Vizet forraltunk, hogy kávét főzhessünk. Kis mécseseket gyújtottunk, kicsomagoltuk a kekszecskéket. Aprósüteményt ropogtattunk, kortyoltuk a kávét és arra gondoltunk, hogy milyen kellemes a csend. Sehol senki, a mobil sem csörög, mert nincs térerő, vagyis semmi nem zavart bennünket. Csak azt sajnáltuk, hogy olyan messze volt a kút. Jól jött volna egy erős férfikéz. De hát mit lehetett tenni…

Behajtottuk az ablaktáblákat, és lefeküdtünk. Csend, sötétség, fel sem ocsúdtunk, és már reggel tíz óra lett. Bekaptunk valamit a magunkkal vitt készletből, majd elindultunk a hegyekbe. Szuper kikapcsolódás, igazi gyógyír a léleknek! Kis fogyókúra, mivelhogy miután begyújtottunk, az étel egyszer odaégett, másszor nem főtt készre, mert idő előtt kialudt a tűz. Csak egy kis gyakorlat kell. Ott-tartózkodásunk végére már nagyjából belejöttünk. Az esti beszélgetések, társasjátékok kitűnőek voltak. Egyáltalán nem hiányzott a tévé. Talán egy kicsit a rádió. A kis mécsesek hangulatos fényt varázsoltak a szobába. Csak én ijedeztem, hogy felgyújtunk valamit. De bizonyára biztonságosak voltak a mécsesek, mert minden rendben ment.

Az igazat megvallva, eleinte hiányzott nekem a mikrohullámú sütő. Igaz, hogy a kemence mesébe illő, ám nehéz kezelni. De idővel megszoktam.

Hogy mit nem szoktam meg, és mi hiányzott a leginkább? Ha hiszik, ha nem, a mosógép és a csapból folyó víz. Az első dolog, amit hazaérkezésem után tettem, az volt, hogy beálltam a zuhany alá. El sem tudják képzelni, milyen csodás érzés!

És a mosógép? A nagymamáinknak nem volt könnyű dolguk. Vizet hordani – jó kis izomerősitő gyakorlat. Minek is a súlyzó…? De kézzel mosni? Kész horror! Pedig csak pár apróságot kellett kimosnom. Azóta tisztelgek a mosógép feltalálója előtt. Érdekes tapasztalat a nagymamáinkhoz hasonlóan élni, legalább egy kis időre. Úgy érzem, nekünk kicsit nehezebb dolgunk akadt, hiszen már hozzászoktunk ahhoz, hogy az életünket megkönnyítik a különféle háztartási gépek.

Azt hiszem, nem cserélnék, pedig a régi életnek is megvolt a maga varázsa.

Fordította: Jády Mónika