Látószög


Puha Andrea  2011.10.24. 5:26

Fel kellett volna szögelnem a képeket a falra, gondoltam, mikor az első csapást mérted a konyhai asztalra.

A bútor lába megroggyant, szinte látni véltem, ahogy meghajlik a térde, de csak nyögött egyet szomorúan, kicsit vádlón, hogy miként hagyhatom én ezt. Mind a négy sarkába kellett volna egy szög, csóváltam a fejem, majd a vitrin felé pillantottam, ahol a kristálypoharaim álltak vékony derekukon, vemhesen, törékenyen. És a poharakat is be kellett volna csomagolni újságpapírba. Reccs, sóhajtott fel a négylábú nyomorult az öklöd alatt, és én azon kezdtem gondolkodni, hogy van-e ebben a házban valahol buborékos fólia, amit gyerekkoromban úgy imádtam durrogtatni, mert most jól jönne. Az újságpapír helyett.

Habzó szájjal dühöngtél, fújtatásod elérte az arcom, a hajam szerteszállt. Eltűnődtem, talán mégsem veszem meg azt a ventilátort az üzletben, inkább beállítalak a sarokba, fújtass csak, hiszen egész jól megy.

– Hallasz?! – üvöltötted, én meg összerezzentem, kezemben megremegett a kancsó, a víz reszketni kezdett benne mint a kocsonya.

– Mi az? – vontam fel a szemöldököm, a testsúlyomat áthelyeztem a másik lábamra, a kancsón kerestem kényelmesebb fogást.

– Félig üres a pohár! - sziszegted, és vérben forgó szemekkel bámultad a kezemben a vizet, hogy tölteném már színültig azt a nyamvadtat.

– Félig tele van – mondtam.

– Hasamhoz szorítottam az üvegedényt, átkulcsoltam a két kezemmel és lazán a falnak dőltem. Kissé aggódón végigfuttattam a tekintetem a ferde képkereteken, és szentül megfogadtam, ha elmész, első dolgom lesz szögeket venni a sarki barkácsboltban.

– Üres! – ordítottad. Kitöröltem az arcomból egy nagy adag nyálat. Talán mégis azt a ventilátort kellene választanom, dünnyögtem az orrom alatt.

– Nem üres – ellenkeztem higgadtan, de nyomban össze is szorítottam a számat, mert a kristálypoharaim csilingelni kezdtek az újabb asztalra csapásod nyomán. Megvártam, míg a sikoltás elhal a térben, majd rád néztem.

– Öntsd tele! – követelőztél.

Acsarkodva ültél a széken, megfeszülve, mint egy pattanásig feszített befőttesgumi. Arcod vöröslött a dühtől és én komolyan szántalak. Leraktam a kancsót a pultra, lehajoltam, hogy egy szemmagasságban legyek a pohárral. Figyeltem, ahogyan bőröződik a víz felszíne, mint a szívdobogás. Tényleg félig tele volt. Végigfuttattam a pohár peremén az ujjam, leírtam egy teljes kört, majd a hasára kulcsoltam a tenyerem és egy jól irányzott lendülettel az arcodba loccsantottam a tartalmát.

Prüszkölve felpattantál az asztaltól, csodálkoztam, hogy egyáltalán nem borítottad fel. Értetlenkedve, kiguvadt szemekkel bámultál rám, míg én elegánsan leraktam a poharat az asztalra.

– Valóban üres – biccentettem feléd, azzal felvettem a kancsót a pultról és kisétáltam a szobából.

Úgy emlékeztem, még egy óráig nyitva van a barkácsbolt.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Egyedül

Póda Erzsébet

Nemrég egy idézet indult körútjára a közösségi oldalon: „Ha összebarátkozol saját magaddal, sosem leszel egyedül.”

2020.10.17.    17


Független

Tilajcsík Dóra

A „függetlenség” kifejezést hallva az utóbbi években valahogy mindenki elborzad.

2020.6.27.   


És mivel folytatódik? (2)

Póda Erzsébet

A lélekbúvárok szerint az egész nagyon egyszerű: az ember papírt és ceruzát vesz a kezébe, és feljegyzi a házasság mellett szóló érveket.

2020.5.8.    9


Az esküvővel kezdődik (1)

Póda Erzsébet

A házasság arról szól, hogy a kezdeti eufórikus, érzelmekben gazdag időszakot felváltják a szürke hétköznapok.

2020.4.26.    10


Női kategóriáink

Póda Erzsébet

Nők: férjezettek, elváltak, szinglik, újraházasodtak, gyermektelenek, sokgyermekesek.

2020.3.19.    26


Nőnap – a miénk!

Póda Erzsébet

Ünnepeljük-e a nőnapot vagy sem? Egy ideje nagy dilemma.

2020.3.8.    31


Eltévedt feminizmus

Póda Erzsébet

Egy ideje mélyen hallgatnak a feminista mozgalmak képviselői. Ma már nem feszülnek olyan vehemensen egy-egy női témának. (Egy régebbi írásunk a nőnap alkalmából...)

2020.3.7.  16    14


Érzékhiány

Póda Erzsébet

Azt mondják, a nők intuitív lények: előre megéreznek, kitalálnak dolgokat...

2019.10.16.    6


Az utolsó „boszorkány”

Jády Mónika

A svájci Glarusban fényinstallációval, valamint irodalom- és kultúrtörténeti körúttal emlékeznek a több mint 200 éve kivégzett Anna Göldire.

2019.9.7.    22


Megint nőies

Póda Erzsébet

Ki a nőies és ki nem az? Mit kell tenni a nőiességért? Egyáltalán: mitől nő a nő?

2019.7.1.  2    15


Kényszer és ártalom

Tompa Orsolya

A nők elleni erőszak évek óta beszédtéma. Mindig hallhatunk, olvashatunk róla, láthatunk sokkoló videókat, amelyek a témáról szólnak. Kis házi felmérésünk a témáról.

2018.11.25.    5


Valentin-napi nagy Ő lista

Busai Hajnalka Lilla

Talán meg kellene tanulnunk elfelejtkezni a női magazinok által belénk sulykolt módszerekről...

2018.2.14.    9