Nőként, tudósként

Oriskó Renáta  2015.10.27. 1:49

Bemutatunk tizenkét tudós nőt, akik nem akármilyen sikerrel büszkélkedhetnek.

Hogy képzelünk el egy tudóst? Férfiköpenyben? Ezt a sztereotípiát cáfolja meg Bret Hartman fotós, aki tizenkét, tudományos területen tevékenykedő nőt fotózott le, akik nem is akármilyen sikerrel büszkélkedhetnek. A projekt a Ted Fellows program keretében valósult meg. Ismerjük meg most a "menő csajokat" és úttörő tevékenységüket nőként a tudomány világában!


1. Renée Hlozek, kozmológus
Renée Hlozek dél-afrikai kozmológus a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást tanulmányozza. Kutatásai abban segítenek, hogy megértsük a világegyetem keletkezésének feltételeit, beleértve a galaxisok kialakulását is.
„A csillagászat területén kevés a női kutató, épp ezért büszke vagyok, hogy olyan fiatal nők példaképe lehetek, akiket szintén érdekel ez a tudományág. Izgatottan várom azt a napot, amikor egyenlő arányú lesz a nemek eloszlása a kozmológia és az asztrofizika területén.”

2. Janet Iwasa, molekuláris animátor
Janet Iwasa színes 3D animációkkal mutatja be, hogy néznek ki a molekulák, hogyan mozognak és hatnak egymásra. Iwasa egy olyan animációs szoftvert hozott létre, amely lehetővé teszi a kutatóknak, hogy modellezzék és szemléltessék molekuláris hipotéziseiket.

3. Katie Hunt, paleo-onkológus/régész
Katie Huntnál 22 évesen petefészekrákot diagnosztizáltak. Ez volt az oka annak, hogy mélyebben kezdte tanulmányozni a betegséget. Munkájából kifolyólag arra volt kíváncsi, vajon mennyire ősi ez a betegség. Az ősi emberi maradványok vizsgálata során bebizonyosodott, hogy a rák már az ókorban is jelen volt. Katie Hunt a Paleo-Onkológiai Kutatási Szervezet egyik alapítója.

4. Kristin Marhaver, korallbiológus
A tengerbiológus Kristen Marhaver a korallok szaporodását vizsgálja illetve azt kutatja, milyen feltételek szükségesek a túlélésükhöz, hiszen a környezetszennyezés, a halászat, a változó éghajlat mind-mind károsan hatnak rájuk. Marhaver és kollégái laboratóriumi korallszaporítással foglalkoznak. A kutatócsoportja nemrég sikeresen szaporított egy olyan korallfajtát, amelynek szaporodása természetes környezetben veszélyeztetetté vált.
„Ez a kép nagyon fontos számomra, mert mindannyian önmagunk vagyunk rajta. Már az irodám falát díszíti, így 12 kutató áll mögöttem.”

5. Marcela Uliano da Silva, biológus
„Munkám során nőként gyakran találkoztam azzal, hogy tárgyiasítanak és lejáratnak. Azt gondolom, az ilyen magatartás alapja a bizonytalanság. Az emberek félnek a változástól, de a változás az, ami segíti az emberiséget az előrelépésben. A tudomány most megmutatta azt, hogy független nemtől és származástól.”

6. Jedidah Isler, asztrofizikus
Jedidah Isler a szupermasszív, hiperaktív fekete lyukak tanulmányozásával foglalkozik.
„Ezen a képen látni a jövőt. Megtiszteltetés és kiváltság ezekkel a nőkkel együtt szerepelni, de még inkább példa a jövő generációja számára.”

7. Laura Boykin, számítástechnikai biológus
„Nőnek lenni a tudományban magányos dolog, de amikor ránézek erre a képre, rájövök, hogy sosem vagyok egyedül.”

8. Patricia Medici, biológus
Brazil természetvédő, aki annak szentelte az életét, hogy megőrizze a tapír, a legnagyobb Dél-Amerikában élő szárazföldi emlős természetes élőhelyét.
„A munkámat 1996-ban kezdtem és úttörőnek számítottam benne. A tapírokat rendkívül nehéz tanulmányozni, mert éjszakai magányos állatok, de épp ez volt az, ami lenyűgözött.”

9. Lucianne Walkowicz, csillagász
Lucianne Walkowic a NASA-nál dolgozik és vezető szerepet tölt be a Survey Telescope nevű projektben.
„A kép számomra azt jelenti, hogy a tudomány nyitott és mindenki számára hozzáférhető.”

10. Julie Freeman, művész/számítógép-tudós
„A digitális technológiát mint kommunikációs hidat használom a természeti világ és az emberek között. Azt gondolom, mindannyiunknak több szerepünk van és a nemünk nem határozza meg a szerepeinket.”

11. Michele Koppes, gleccserkutató
Michele Koppes a Föld leghidegebb helyeire utazik, hogy tanulmányozza a gleccsereket, hogyan mozognak, reagálnak a felmelegedésre, s hogy ezek a változások miként befolyásolják a tájat, a vízkészleteket és a biológiai sokféleséget.
„Nőként ezen a területen nem csak szakmailag kell helyt állnom, hanem azt is bizonyítanom kell, hogy eléggé szívós és rátermett vagyok, hiszen a kutatások mostoha körülmények között folynak. Eljött az idő, hogy leszámoljunk az olyan sztereotípiákkal, amelyek arról szólnak, milyennek kell lennie a tudósnak.”

12. Sheila Ochugboju Kaká, genetikai virológus
Nigériában nőtt fel, biológiát tanult, a pálcikavírusok tanulmányozásával foglalkozik.
„Ez a kép számomra egyfajta változást jelent a tudományban. És micsoda szép változást.”


2015-öt írunk, mégis rendkívülinek számít egy ilyen fotó. Rendkívülinek számít, ha egy nő úgymond férfias szakmát választ, s abban sikereket ér el, annak ellenére is, hogy eleve hátránnyal indul. Az USA-ban a fiatal férfikutatók kétszer annyit keresnek, mint a nők. Világviszonylatban a kutatók mindössze 30%-a nő. Sőt az egyik friss felmérés szerint az európaiak 67, míg a kínaiak 93%-a gondolja úgy, hogy a nők nem elég tehetségesek ahhoz, hogy a tudományokban jeleskedjenek. Tim Hunt Nobel-díjas biokémikus egyenesen azt állítja a nők csak „gondot” okoznak a laboratóriumban. Az ilyen kijelentések is alátámasztják azt a valós tényt, mekkora is a nemek közti szakadék a tudomány világában. Pedig ahogy a lista is mutatja, vannak sikeres női kutatók, biológusok, csillagászok, asztrofizikusok, régészek, akik hatalmas eredményeket érnek el. A fotó egy pozitív példája annak, hogy leszámoljunk sztereotípiákkal és bizonyítja azt, hogy nem csak egy fehér köpenyes férfi lehet tudós.

www.medium.com/TedFellows

Hozzászólások

@

Küldés