Nőnapi demonstráció

Közlemény  2012.3.8. 5:19

A Nemzetközi Nőnap nem virágos-csokoládés megemlékezésként indult 101 évvel ezelőtt...

Van az évnek egy napja, március 8-a, amikor a férfiak virágot, édességet, vagy valami apró ajándékot visznek nőismerőseiknek ezzel fejezve ki állítólagos tiszteletüket. A Nemzetközi Nőnap nem virágos-csokoládés megemlékezésként indult 101 évvel ezelőtt, hanem a nőknek a férfiakéival egyenlő jogainak kivívása, a nők emberi jogainak elismertetése, a nők jogfosztottságának megszüntetése volt a célja. Egyre hangosabbak Magyarországon is azok, akik szerint a nők teljes társadalmi és jogegyenlősége már megvalósult.

Minden nő, aki munkakeresés közben az előtt a dilemma előtt áll, hogy elmondja-e a munkaadójának, hogy gyereket akar, vagy sem, tudja, hogy ez nem igaz! Minden férfi, akinek nőrokonát megerőszakolták, tudja, hogy ez nem igaz! Minden gyerek, akinek anyját rendszeresen bántalmazza az apja, és ennek ő tanúja, tanúja annak, hogy anyját nem védik meg, és ezzel őt is kiszolgáltatva hagyják a bántalmazó apjának, tudja, hogy ez nem igaz. Minden szociális munkás vagy rendőr, aki azért nem segít a bántalmazottaknak, mert rendszeresen tapasztalta, hogy az ügy úgyis elbukik, tudja, hogy ez nem igaz! Minden jogász, aki arra biztatja a bántalmazott nőket, hogy inkább mondjanak le anyagi javaikról, de ne álljanak le „vitatkozni”a bántalmazójukkal, mert a bíróság úgysem fogja elismerni követeléseiket, tudja, hogy ez nem igaz!

És minden bíró, aki sorra utasítja el a megelőző távoltartási kérelmeket, vagy a gyerekek láthatástól megóvását az anyjukat bántalmazó apjukkal szemben, fenntartja ezt az egyenlőtlenséget. Minden rendőr, aki nem ad ki távoltartást annak ellenére, hogy ezt megtehetné, fenntartja ezt az egyenlőtlenséget. Minden ügyész, aki nem emel vádat a gyermekét szexuálisan használó apával szemben, fenntartja ezt az egyenlőtlenséget. Minden kutató, aki a tényleges egyenlőtlenségeket figyelmen kívül hagyva hamis tudományos eredményeket publikál a nők és férfiak közötti „megvalósult” egyenlőségről és a nők jogbiztonságról, fenntartja és megerősíti ezt a jogegyenlőséget.

Nemrég nyilvánosságra hozott új Büntető Törvénykönyv-tervezet szexuális bűncselekményekre vonatkozó szabályozása – bár tartalmaz óvatos haladást – továbbra is olyan kifejezéseket használ, amelyek nem az emberek (benne a nők) emberi és önrendelkezési jogait, hanem a patriarchális értékrend fenntartását szolgálják, Hiába hívta fel már több nemzetközi emberi jogi testület is Magyarország figyelmét, a „vérfertőzés” és a „megrontás” szavak benne maradtak az új kódex-tervezetben, ráadásul az ezzel foglalkozó XX. fejezet a „szexuális élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények” nevet viseli. A törvényhozó láthatólag még mindig nem érti: a szexuális önrendelkezés szabadságát, a nemi önrendelkezés jogát kellene védenie. A tervezetben a szexuális erőszakot meghagyták mangánindítványos bűncselekménynek, ami azt jelenti, hogy az állam nem indít hivatalból eljárást, csak ha az áldozat kéri az elkövető felelősségre vonását. A személy elleni bűncselekmények közül 13-ban írnak elő magánindítványt az eljáráshoz. Ebből kilenc olyan bűncselekménytípus, amelyet az esetek nagy részben nők ellen követnek el, elsősorban párkapcsolatban. A törvényhozó világossá tett szándéka tehát, hogy visszatartsa az áldozatokat azzal, hogy rájuk helyezi a bűncselekménnyel szembeni fellépés terhét. A törvény indoklásában ez áll: „A kizárólag magánindítványra való büntethetőség jogpolitikai indoka egyes esetekben a bűncselekmény nem kiemelkedő tárgyi súlya, amikor is az állam a sértettre bízza annak eldöntését, hogy akarja-e az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását”. Ezt az üzenetet kapják a nők: nem fontosak, az ellenük elkövetett erőszak az állam szerint mellékes cselekmény. A szexuális erőszak során minden áldozat halálfélelmet él meg. A fizikai erőszak után az áldozatok nagy része poszt-traumás stressztől szenved. Nincs az a nő, aki ne tudná valójában, hogy az egyenlőség hazugság!

Nem, az egyenlőséget nem sikerült elérni. A nők egyenlő bánásmódhoz, a jogaik garantálásához való, előítéletektől mentes hozzáférést sem a magánszférában, sem a közszférában, sem a gyakorlat, sem az elmélet szintjén nem sikerült 2012-ig Magyarországon biztosítani. Mindaddig, amíg a Nőnapon nem beszélnek a nők emberi jogainak garantálásáról, és amíg a cél nem ezek tényleges megvalósítása, a Nőnap csupán a hagyományos nemi szerepeket, és általuk a nők társadalmi egyenlőtlenségét konzerváló szokás marad.

Támogassa Ön is jelenlétével, híradással, Facebook-lájkolással, egyéni és társadalmi tevékenységével, hogy ez megváltozzon! Ne dőljön be az egyenlőségről szóló hazugságoknak, hanem tegyen azért, hogy valóban ez legyen az igazság!

A NANE Egyesület sajtóközleménye

Hozzászólások

@

Küldés