Viperafészkek

Póda Erzsébet  2024.1.24. 3:07

Nők – ezerfélék. A közvélemény nincs túl jó véleménnyel róluk, és ők sem egymásról.

Teljesen érthető módon, hiszen úgy viselkednek a nyilvánosság előtt és a különböző helyzetekben, hogy azzal a róluk alkotott sztereotípiákat csak megerősítik.

Van egy elmélet, amely szerint a nők azért vetélkednek, intrikáznak egymással annyit, mert minél jobban meg akarnak felelni a férfiak elvárásainak. Ez a férfiakért való versengés pedig evolúciós gyökerekkel rendelkezik. Lehet, hogy ez így van, és az is lehet, hogy másképp.

Mindenesetre a nők nagyon gonoszok tudnak lenni egymással. Míg férfitársaik közt működik az összekacsintás, a baráti összetartozás, a megértés, a nők között ez csak a legcsekélyebb mértékben. Még a legjobb barátnők is kibeszélik egymást, vetélkednek egymással, és a női szolidaritás ritkán vagy csak igen szűk csoportokban működik.


Azt mondják, az a munkahely, ahol kizárólag nők vagy sok nő dolgozik, kész viperafészek. Az egyik árgus szemmel figyeli a másikat, ketten mindig szövetkeznek egy harmadik ellen, alattomos megjegyzéseket tesznek egymásra, miközben majdnem mindegyikük élete nyitott könyv a másik előtt. Külső szemlélőként teljesen érthetetlen ez a viselkedés. És sokszor a „viperafészek” tagjai sem értik, mi történik velük. Akik szikrázó gyűlöletet éreznek egymás iránt az egyik nap, a másik napon a legnagyobb megértésben beszélik ki valamelyik munkatársnőjüket. A főnöknő uralkodik rajtuk, minden nap más kolléganőjét alázza meg, miközben a férfikollégákat kényezteti, velük kesztyűs kézzel bánik. És még sokáig folytathatnánk az abszurd jelenetek sorát.

A nők olvasnak a legtöbbet. Regényeket, újságokat, internetet. Ők „fogyasztják” a legtöbb pszichológiai és egyéb életvezetési és tanácsadási kiadványt. Kívülről fújják, mit jelent az érzelmi intelligencia, ódákat zengenek a megértésről és az érzelmek fontosságáról. A lélek és a szeretet szót napjában több ezerszer használják, és együttéreznek minden szenvedő állatkával. Mégis: mintha sosem olvastak volna el egyetlenegy sort sem, ami éppen róluk szólna, sosem hallottak volna még semmiről, ami éppen őket érinti! Mintha az annyit emlegetett érzelemvilág és szeretet az ő egymás közti viszonyaikra nem vonatkozna.

A történelem folyamán sok nő tevékenykedett azért (akár saját élete feláldozása árán is), hogy jobb legyen a nők sorsa, több lehetőségük legyen az önmegvalósításra. Az ő igyekezetük eredménye, hogy ma úgy élhetünk, ahogy – mégis úgy alakult, hogy erről a nők nagy többségének sejtése sincs.

A nőknek fel kéne fogniuk, hogy amíg ellenségként tekintenek egymásra és nem tartanak össze, köznevetség tárgyai maradnak. Akikről mindig lehet lekicsinylően vagy gúnyolódva írni vagy szólni, akikről lehet új és újabb megalázó szőkevicceket alkotni.

Hozzászólások

@

Küldés