Kimondatlan


Fodor Tekla  2009.3.31. 14:16

Áldott jó egyetemi évek! Csodálatos társaság, beszélgetések, bulizások, táncikálások...

...és mindjárt mindennek vége! Csupán pár hónap választ el az álomvizsgától (a diplomamunka megvédésétől), és én is beállhatok a dolgozó emberek sorába, élhetem a személyes történetemet, tanulhatom nyakra-főre az új dolgokat, ami a munkámat és az életemet illeti. Szerencsére optimista természetű vagyok, így tudom, hogy minden jó lesz. Muszáj, hogy jó legyen! Addig is, míg eljön ez a pillanat, kihasználom a szabad estjeim, amikor nem olvasom a tankönyveket, nem pötyögöm a szakdolgozatom, hanem nagy boldogan, kedves évfolyamtársaimmal kocsmázásra adjunk a fejünket.

Természetesen a fő téma itt is a vizsga, a ballagás és a bankett. De ez az utolsó fél év kötelező módon erről kell, hogy szóljon. Hisz egyszer ballag az ember – legalábbis az első egyetemén. No, de bármennyire is mókás és összetartó kis társaság cseperedett össze három év alatt, ellentétek, szembetűzések, kis utálatoskodások itt is jelen vannak, mint bárhol máshol az életben. Hol az ösztöndíj-láz, hol pedig az állami munkahelyek megtartása vagy megszerzése képez kimondatlan feszültségeket. Szóba nem hozza senki, de mindenki érzi. Ott van a levegőben, és olykor-olykor elejtünk szavakat. És mindenki úgy tesz, mintha mi sem történt volna. De mindenki aggódik. A jövőbeni munkahelyünkről való beszélgetés – ez a mi tabu témánk.

Manapság mindenki feszült, és ez lassan megszokottá válik. A feszültség pedig a gazdasági válságban (tudom, tudom: a csapból is ez folyik) az azonos munkát kereső fiatalok körében még nagyobb egy jókora lapáttal. Mintha nem lenne elég számunkra maga a gondolat is, hogy nyártól munkakeresési akcióba kell kezdenünk mindnyájunknak.

Buta az ember! Irigy és telhetetlen. A mai fiatalok szokatlan, kissé hamis irány fele haladnak. Persze, nemcsak ők. Ezt tapasztaljuk egyetemen, munkahelyen, baráti körben. Most talán sokan azt gondolják, hogy mindenki magából indul ki, és talán még úgy tűnhet, pesszimista vagyok. Pedig magamból, saját tapasztalataimból és körülöttem látottakból indulok ki. Az újságírónak pedig kötelező a tabukról is írnia. Ez a mi dolgunk. A társadalom pedig oldja csak fel a felgyülemlett problémákat! Ez a dolga!



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Halló, van ott valaki?

Póda Erzsébet

Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?

2022.5.16.   


Ne féljünk a sétától!

Huszár Ágnes

Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.

2022.4.18.    2


Labirintusra kergetve

Póda Erzsébet

A hétmilliárd megmondóember korában nem könnyű az újságírónak.

2022.3.28.   


Sapkaárusok

Nagy Csivre Katalin

A cikkben ez a hasonlat a mai vírusos-háborús világunkra. Olvassuk!

2022.3.16.   


Kiforgatott orvosi eskü

Nagy Csivre Katalin

Az embernek joga van maga és kiskorúgyermekei nevében szabadon dönteni, arról, hogy megfelelő információk birtokában elfogad vagy elutasít bármilyen orvosi beavatkozást.

2022.2.1.   


Riasztás

Póda Erzsébet

Második éve éljük a lehetetlent, a logikátlant, az abszurdot. Elhisszük a hihetetlent, az ésszerűtlent, a képtelenséget.

2022.1.10.   


Kifordult világ

Nagy Csivre Katalin

Ami eddig csak lassan változni látszott, megfordult és fejre állt a látható világ felszínén. Ma már semmi sem az, amit szemeinkkel látunk.

2022.1.9.   


Megváltásra várva

Nagy Csivre Katalin

Az adventi üzenetekkel teletűzdelt médiafelületek giccses idézetei sem takarhatják el azt a képmutatást és álszentséget, amit naponta láttat a való világ.

2021.12.17.   


Felejtés

Póda Erzsébet

Rövid az ember memóriája: nem emlékszünk a tegnapra, nem még tavalyra, tavalyelőttre!

2021.12.6.   


Üresség

Póda Erzsébet

A minap az aktuális kérdést feszegették ismét – mi mást, mint a „járványhoz” kapcsolódó oltás/nemoltás témáját

2021.12.6.   


Mese vagy valóság

Póda Erzsébet

Hajlamosak vagyunk arra, hogy a meséket ne vegyük komolyan – és ami azt illeti, a modernekre néha könnyedén legyinthetünk is.

2021.11.10.   


Menedék

Póda Erzsébet

Talán még sose volt annyira bizonytalan a jövő, mint a mai időkben. Hiába bújunk a hamisan biztonságosnak vélt maszk mögé, és hiába oltatjuk be magunkat...

2021.11.2.