Legyen még jobb!
Egyre ritkábban történik meg, hogy lélekemelő gondolatokat oszt meg valaki, gondolatokat, amelyek átsegítenek a hétköznapok nehézségein, vagy egyszerűen csak biztatóbbá válik általuk életünk folyamata.
A nagy elmélkedők (vannak még ilyenek?), vagy a magukat Isten szolgájának nevező prédikátorok csak elvétve tudnak útmutató lángot gyújtani lelkünk, szellemünk részére. Talán saját maguk is kétségbeesetten keresik a válaszokat. Maradnak hát a hangos káromkodók, sértegetők, fröcsögők, és folytatódik a felszínesség, a bennünket körülvevő látszatvilág burjánzása.
Miért vesz/vehet bennünket körbe ennyi csalás és hazugság? Miért hisszük el ezeket az átveréseket? Miért ragaszkodunk hozzájuk? Pár évtizede még az időszámításunk sem igazi, és rég elfelejtettük, melyik a nyári és a téli közül a valódi. A hazugság a kovid-éra alatt szinte megtestesült. Olyan töménnyé vált, hogy ma sem bírunk belőle felocsúdni. Az internet által a felnőtteket visszagyerekesítették, a gyerekeinket pedig ezáltal semmi se védi. Az oktatás romokban hever – bár az igazat megvallva, eddig sem tanítottak túl sok hasznos dolgot az iskolában. Sok mindenről kiderült, hogy nem is úgy van. A cenzúra újra helyet foglalt az életünkben, és nemcsak a médiában. És mi mást kellene cenzúrázni, mint az igazságot, hiszen a hazugság mindig erősebb, hamisan mézesmázas, ezáltal sokkal vonzóbb.
Az ember számára a jó Isten megadta a szabad akaratot. Hányszor gondolkodtunk el mélyen azon, mi történik velünk? Hányszor néztük utána az adatoknak? Hányszor kérdőjeleztük meg a logikátlan intézkedéseket? Hányszor döbbentünk rá őszintén, hogy az oly divatos önismereti tanfolyamokon soha nem fogjuk megismerni önmagunkat, hiszen kívülről mondják meg, kik vagyunk, kiknek kell lennünk.
Tudom, szinte felesleges a felhívás, de ha még van bennünk egy kis szikra, akkor ne engedjünk: ne adjuk el a testünket, lelkünket semmiért! Ne hagyjuk, hogy félelemben tartsanak, mert a rettegő ember nem tud gondolkodni, nem tud szeretni, nem tud élni!
Ne hagyjuk, hogy a valós világ helyett a virtuális térbe kényszerítsenek, hogy aztán örök börtönünkké váljon!
„Aki hazudik, az ördögöt követi, aki a hazugság atyja!” – mondja a Biblia. Igazsággal pedig meg tudnánk magunknak alkotni a földi paradicsomot. Forduljunk hát az igazság felé! Keressük meg, bontsuk ki! Legyen ez az év a változásoké, a tudatosságé, az összetartásé, az életé! Csak együtt tudjuk jobbá tenni a világunkat, csak így leszünk erősebbek, ellenállóbbak bármilyen viharral szemben. Csak így lehet a 2026-os esztendő még jobb, mint az előzőek.
Hozzászólások
A rovat további cikkei
Ne féljünk a sétától!
Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.
2026.5.9. 2
Levél az Édesanyának
Mindig el akartam mondani Neked, mit érzek irántad, de olyan nehéz megszólalni és szavakba önteni az érzelmeimet, amikor mellettem vagy.
2026.5.2. 2 3
Mi közöm hozzá?
Emlékszem milyen izgatott voltam, amikor ellátogatott hozzánk Bohus Marika néni. Az alsótagozatos osztályfőnököm volt, és rendszerint szülői látogatásra jött, amit én gyerekként mindig kitüntetésnek éreztem.
2026.2.15.
Ékszerünk: a magyar nyelv
Már a legelső szívdobbanásunk az anyanyelvünk ritmusára történik. Születésünknél fogva bennünk él ez a lüktetés, amit nyelvünk különleges dallamossága okoz. November 13-án van a magyar nyelv napja.
2025.11.13.
Amit az őszben szeretni lehet
Ősz lett. Szőlőillatos, levélhullatós, kabátba-sálba burkolózós, nyirkos reggeles, hosszú estés ősz.
2025.10.19. 12
Ide nekem a betegségemet! (2)
Preventív biztosítások lehetséges betegségek esetére, avagy kössünk-e szerződéseket az egészségünk érdekében?
2025.8.11.
Szavak
A naponta átlagosan legtöbbször elhangzott szó egy ideje egész biztosan az elfogadás, a másság, a megértés és a tolerancia.
2025.7.19.
Ide nekem a betegségemet! (1)
Betoppanok a rendelőbe: üres, csöndes és sötét. Netán elnéztem volna az időpontot? Nem. Reggel hét óra, a dátum stimmel.
2025.7.14.
A lelkemig hatol
A női lélek bonyolult és összetett. Érzékeny és átérző, érzéseket beengedő, azokat intenzíven megélő, máskor elutasító, bezárkózó.
2025.7.4.
