A lelkemig hatol


Oriskó Renáta  2014.6.23. 4:30

A női lélek bonyolult és összetett. Érzékeny és átérző, érzéseket beengedő, azokat intenzíven megélő, máskor elutasító, bezárkózó.

Meghatja egy mondat, egy kedves szó, egy átélt meghitt pillanat. Átérzi és megéli a szépet. A lélek a mély dolgokat keresi és szereti, olyankor feltöltődik, de a felszínesektől egyszerűen szenved. Boldog és szárnyal, ha azt érzi, hogy törődnek vele, ha megsimogatják, lehet az egy jókor érkező mondat, egy kellemes zene, egy jó könyv, egy pillanat, ami a lélekig hatol.

Ilyenkor a lélek kinyílik. Kap és ad, sokat.

Azt mondják, a szem a lélek tükre. Ezt a mondatot a nő is ismerte már ősidők óta. Mégis, eddig nem igazán fogta fel az értelmét. De most valami megváltozott. A nő házasságban élt. Fiatalok voltak, boldogok, de a munkát tették első helyre a szebb jövő reményében. Maga sem értette, miért, de azt érezte, hogy kevés az a szeretet, az a megbecsülést, az a figyelem, amit kap. Kevés az együtt töltött idő. A nő érezte ennek hiányát, érezte azt is, hogy valami nyomja a lelkét. De nem beszélt róla, szomorúságát mosoly mögé rejtette. A tükörből ő nézett vissza, de a tekintete más lett, szomorú, élettelen. A férfi is látta ezt, érezte, hogy valami nincs rendben. A nő pedig most értette meg igazán a mondást. Mert érteni és megérteni valamit, az más. Valami olyasmi, mint amikor nézünk, de nem látunk.

S akkor nő a lelke bezárult – mert ilyen a női lélek. Ha egyedül érzi magát, ha úgy érzi túl sok és túl gyors minden, vagy épp túl kevés, akkor bezárkózik. Még maga sem tudja, milyen hosszú időre. Olyankor fáj és nehéz a lélek, valami láthatatlan erő húzza lefelé. Jobb elvonulni, jobb egyedül. A nő is ezt tette, és sok mindent megértett. Megértette, hogy talán mindketten felelősek ezért, hogy ő sem adott sokat az utóbbi időben, és már mert beszélni erről... S ilyenkor kellenek azok a szavak, amelyek a lélekig hatolnak. És a nő megkapta ezeket.

Igen, ha a lelkünkbe nincs harmónia, jobb kicsit egyedül, hogy aztán újra rátaláljunk arra a szárnyaló, magasba repülő énünkre, akik valójában vagyunk.

Illusztráció: internet



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Randi

Póda Erzsébet

Ésszel is lehetünk szerelmesek…(?)

2017.10.8.  2   


Pótcselekvéseink

Oriskó Renáta

Ismerős a helyzet? Adott egy feladat, amit ránk bíztak, amire megkértek, vagy amit egyszerűen csak el kell végeznünk.

2017.9.18.    16


A kapcsolat kerékkötői

Tóth Nóra

A legtöbb lánynak van egy ideálja, ahogy nagy szerelmét elképzeli: szőke, kék szemű, izmos...

2017.6.14.    11


Fogadom, hogy nem fogadok

Nagy Erika

Bevallom, nem tettem idén újévi fogadalmat, mint ahogy tavaly sem. Nem látom értelmét.

2017.1.11.    1


Ne féljünk a sétától!

Huszár Ágnes

Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.

2017.1.6.    2


Fogadalmak

Oriskó Renáta

Az év első hónapjához sokan kötnek újrakezdést, változást, változtatást.

2017.1.2.    11


Fényárban úszó vásárok

Nagy Erika

Advent időszakában szeretek vásárba járni, főleg oda, ahol tudom, hogy nem fogok csalódni semmiben.

2016.12.22.    9


Hömpölygő tömeg

Nagy Erika

Több okból kifolyólag is jobb, ha időben beszerezzük a karácsonyi ajándékokat...

2016.12.17.    5


Felhőangyal

Olinka Seregi

Az éjszakát sokféleképpen „átélhetjük”: eltölthetjük a barátainkkal, végigtáncolhatjuk, nézhetjük a tévét, szeretkezhetünk, átaludhatjuk, vagy gondolkodhatunk is.

2016.11.7.    5


Ki szemetelt?

Nagy Erika

Ebben a világban én már semmin sem lepődök meg. Naponta vagyok kénytelen hozzászokni a fura helyzetekhez, sajnos, de így van.

2016.10.14.    2


Határtalan vendégszeretet

Nagy Erika

Egy-egy kirándulás során sok élménnyel gazdagodik az ember, jóval, rosszal, egyaránt.

2016.8.2.    4


Kereslet

Póda Erzsébet

Ott állnak, vagy sétálnak a fővárosból kivezető úton.

2016.7.28.    1