A lelkemig hatol


Oriskó Renáta  2014.6.23. 4:30

A női lélek bonyolult és összetett. Érzékeny és átérző, érzéseket beengedő, azokat intenzíven megélő, máskor elutasító, bezárkózó.

Meghatja egy mondat, egy kedves szó, egy átélt meghitt pillanat. Átérzi és megéli a szépet. A lélek a mély dolgokat keresi és szereti, olyankor feltöltődik, de a felszínesektől egyszerűen szenved. Boldog és szárnyal, ha azt érzi, hogy törődnek vele, ha megsimogatják, lehet az egy jókor érkező mondat, egy kellemes zene, egy jó könyv, egy pillanat, ami a lélekig hatol.

Ilyenkor a lélek kinyílik. Kap és ad, sokat.

Azt mondják, a szem a lélek tükre. Ezt a mondatot a nő is ismerte már ősidők óta. Mégis, eddig nem igazán fogta fel az értelmét. De most valami megváltozott. A nő házasságban élt. Fiatalok voltak, boldogok, de a munkát tették első helyre a szebb jövő reményében. Maga sem értette, miért, de azt érezte, hogy kevés az a szeretet, az a megbecsülést, az a figyelem, amit kap. Kevés az együtt töltött idő. A nő érezte ennek hiányát, érezte azt is, hogy valami nyomja a lelkét. De nem beszélt róla, szomorúságát mosoly mögé rejtette. A tükörből ő nézett vissza, de a tekintete más lett, szomorú, élettelen. A férfi is látta ezt, érezte, hogy valami nincs rendben. A nő pedig most értette meg igazán a mondást. Mert érteni és megérteni valamit, az más. Valami olyasmi, mint amikor nézünk, de nem látunk.

S akkor nő a lelke bezárult – mert ilyen a női lélek. Ha egyedül érzi magát, ha úgy érzi túl sok és túl gyors minden, vagy épp túl kevés, akkor bezárkózik. Még maga sem tudja, milyen hosszú időre. Olyankor fáj és nehéz a lélek, valami láthatatlan erő húzza lefelé. Jobb elvonulni, jobb egyedül. A nő is ezt tette, és sok mindent megértett. Megértette, hogy talán mindketten felelősek ezért, hogy ő sem adott sokat az utóbbi időben, és már mert beszélni erről... S ilyenkor kellenek azok a szavak, amelyek a lélekig hatolnak. És a nő megkapta ezeket.

Igen, ha a lelkünkbe nincs harmónia, jobb kicsit egyedül, hogy aztán újra rátaláljunk arra a szárnyaló, magasba repülő énünkre, akik valójában vagyunk.

Illusztráció: internet



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Az értékes festővászon története

Nagy Csivre Katalin

A történet két évvel ezelőtti, azaz 2020-ban történt, advent idején.

2022.11.29.   


Menedék

Póda Erzsébet

Talán még sose volt annyira bizonytalan a jövő, mint a mai időkben. Hiába bújunk a hamisan biztonságosnak vélt maszk mögé, és hiába oltatjuk be magunkat...

2022.11.19.   


Jótékonyság

Póda Erzsébet

Az élet tele van szárnyalásokkal és zuhanásokkal. Kellemes meglepetésekkel és csalódásokkal.

2022.9.15.   


Uborkaszezon?

Nagy Csivre Katalin

A felszínen úgy tűnik, minden rendben van, de figyeljünk: forrong a mélység!

2022.7.22.   


Egy kép, ezer szó

Nagy Csivre Katalin

Egy kép többet ér ezer szónál... Bevezetés a Tarot és más "furcsaságok" rejtelmeibe.

2022.6.6.   


Halló, van ott valaki?

Póda Erzsébet

Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?

2022.5.16.   


Ne féljünk a sétától!

Huszár Ágnes

Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.

2022.4.18.    2


Labirintusra kergetve

Póda Erzsébet

A hétmilliárd megmondóember korában nem könnyű az újságírónak.

2022.3.28.   


Sapkaárusok

Nagy Csivre Katalin

A cikkben ez a hasonlat a mai vírusos-háborús világunkra. Olvassuk!

2022.3.16.  1   


Kiforgatott orvosi eskü

Nagy Csivre Katalin

Az embernek joga van maga és kiskorúgyermekei nevében szabadon dönteni, arról, hogy megfelelő információk birtokában elfogad vagy elutasít bármilyen orvosi beavatkozást.

2022.2.1.   


Riasztás

Póda Erzsébet

Második éve éljük a lehetetlent, a logikátlant, az abszurdot. Elhisszük a hihetetlent, az ésszerűtlent, a képtelenséget.

2022.1.10.   


Kifordult világ

Nagy Csivre Katalin

Ami eddig csak lassan változni látszott, megfordult és fejre állt a látható világ felszínén. Ma már semmi sem az, amit szemeinkkel látunk.

2022.1.9.