Trutyi
Tudják önök, hogy mi az a szippantós kocsi?
Aki falun lakik, bizonyára igen. Igen, jól tudják, ez bizony az a járgány, amelyik kiszivattyúzza az emésztőgödörből a háztartási vízfogyasztás végtermékét. Erről jutott az eszembe az, hogy milyen pihentagyú lehetett az a személy, aki azt találta ki, hogy egy szippantós kocsi hátuljára egy „Munkánkkal meg lesz elégedve, de ha mégsem, az elszállított terméket készséggel visszavisszük“, vagy a „Ha sz...ban van, segítünk! “ feliratú táblát szereljen fel.
S most tessék elképzelni, hogy mi történik, ha valaki véletlenül hasonlóan cselekszik. Nem szándékosan és nem a gödörbe, hanem a lakást teljesen elárasztva cselekszi a dolgot.
Ez az eset nem kitaláció, hanem valóban megtörtént. Egy jóember, teljes szakértelmét beleadva, nekilátott a gödör kiürítéséhez az ismerőse családi házánál. Nem gondolt semmi rosszra, hosszú évek tapasztalata volt a háta mögött. Percek teltek-múltak, amikor a szomszédnak feltűnt: itt valami nincs rendben. Szólt is azonnal a emberkének, hogy nézze már meg, nem fordítva működik-e a rendszer? Volt döbbenet, amikor kiderült, a bűzölgő trutyi nem a tartályban, hanem a lakásban kötött ki. A szivattyú nem szívta, hanem fújta a maszlagot, nem kímélve a háziak legféltettebb kincseit sem.
S az sem mellékes, hogy mindent beterített a fekália kellemetlen bűze. Volt rémület!
Összefogott a falu apraja-nagyja, hogy segítsenek a kellemetlen végtermék eltüntetésében.
Gondolhatják, nem volt kellemes elfoglaltság. Első fázisban az volt érezhető, amint a fekália szaga keveredett a fertőtlenítő bűzével, annyira, hogy fuldokolva kellett elrejteni a helyszínen lévők orrát ruháik ujjába. Nekem az jutott eszembe, hogy na, ezeket az embereket biztosan nagy szerencse éri, a régiek bölcselkedéseit figyelembe véve. Gondolom, ők kihagyták volna ezt a megtiszteltetést. Belegondolni sem merek, mit tettem volna, ha velem történik meg az eset. Kiráz a hideg, ha csak rágondolok.
Bár egy előnye mégis csak van az ominózus esetnek. Ilyenkor tavasszal, ugye, mindenki nagytakarítást végez. Ez bizony, most tökéletesre sikeredett...
Hozzászólások
A rovat további cikkei
Halló, van ott valaki?
Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?
2022.5.16.
Ne féljünk a sétától!
Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.
2022.4.18. 2
Kiforgatott orvosi eskü
Az embernek joga van maga és kiskorúgyermekei nevében szabadon dönteni, arról, hogy megfelelő információk birtokában elfogad vagy elutasít bármilyen orvosi beavatkozást.
2022.2.1.
Riasztás
Második éve éljük a lehetetlent, a logikátlant, az abszurdot. Elhisszük a hihetetlent, az ésszerűtlent, a képtelenséget.
2022.1.10.
Kifordult világ
Ami eddig csak lassan változni látszott, megfordult és fejre állt a látható világ felszínén. Ma már semmi sem az, amit szemeinkkel látunk.
2022.1.9.
Megváltásra várva
Az adventi üzenetekkel teletűzdelt médiafelületek giccses idézetei sem takarhatják el azt a képmutatást és álszentséget, amit naponta láttat a való világ.
2021.12.17.
Felejtés
Rövid az ember memóriája: nem emlékszünk a tegnapra, nem még tavalyra, tavalyelőttre!
2021.12.6.
Üresség
A minap az aktuális kérdést feszegették ismét – mi mást, mint a „járványhoz” kapcsolódó oltás/nemoltás témáját
2021.12.6.
Mese vagy valóság
Hajlamosak vagyunk arra, hogy a meséket ne vegyük komolyan – és ami azt illeti, a modernekre néha könnyedén legyinthetünk is.
2021.11.10.
Menedék
Talán még sose volt annyira bizonytalan a jövő, mint a mai időkben. Hiába bújunk a hamisan biztonságosnak vélt maszk mögé, és hiába oltatjuk be magunkat...
2021.11.2.