A múzsai lét viszontagságai (2)


Cseh Gizella  2009.2.24. 12:32

Alma Mahler-Werfel és a hódítás művészete.

Mindezeken túlmenően érkeztünk el a 20. század talán legtalányosabb nőjéhez, Alma Schindlerhez, a későbbi Alma Mahler-Werfelhez, a múzsák múzsájához, egy tájképfestő lányához Bécsből, akinek hosszú életébe három zsenivel kötött házassága, és még több zsenivel való kapcsolata is belefért. Akinek az életéről valóban film forgatása volna immár cél- és időszerű.

Alma Mahler-Werfel a huszadik század egyik „legnőbb nője”. Ez volt a hivatása: sokszoros feleség. Vérbeli vadász, aki trófeákra vágyott, és meg is szerezte őket. Gyűjteményének fő darabja három géniusz, három férj: Gustav Mahler zeneszerző, Walter Gropius építész, a Bauhaus megalkotója és Franz Werfel író. S a legfőbb mellékalak: Oskar Kokoschka, aki szintén a férjek csarnokába vágyakozott, ám csak örök szerető maradt. Pazar kollekció, amelynek a középen ott áll maga az alkotó, Alma Mahler Gropius Werfel. Ez volt a művészete: magához láncolta a művészeket. S közben intelligens asszony, ki nem teljesedett zeneszerző, aki az alkotásban mindig egy-két síkkal hátrébb volt, mint férfijai. A századforduló, a szecesszió, az induló expresszionizmus, a további művészeti irányzatok új törekvéseikben egészen más, újszerű élményeket nyújtottak a halódó Bécs polgárainak, mint a korábbiak. Alma, aki tehetséges zenész és komponista volt, meglátta Gustav Mahlerben a jövendő zsenit, s hajlandó volt érte feláldozni művészi karrierjét.

Huszonegy évesen hozzáment a kétszer annyi idős zenészhez, aki a zenéléstől, zeneszerzéstől eltiltotta, s csak szerelmi azonosulást, sőt kiszolgálást várt tőle. Alma azonosult, majd megbánta. Tulajdonképpen férje teljes zenei nagyságát sosem látta át, műveit nem értette, megragadt Wagner romantikus zenéjének rajongójaként.

Frusztráltságát azután partnerek tartásában vezette le. Almáért amúgy is készek voltak meghalni a kor híres férfijai (lásd például Alexander von Zemlinskyt), könnyű flörtjei mindig is voltak, de közeli kapcsolatba ekkor a kor zseniális Bauhaus-építészével, Walter Gropiusszal került, aki Mahler korai halála után második férje lett. De közben még három évig viharos szerelem főzte Oscar Kokoschkához, aki közös képeket is festett kettejükről. Gropiust aztán férji minőségben Franz Werfel, az író követte: „Mahler zenéjét soha nem szerettem igazán; soha nem érdekelt az, amit Werfel írt; soha nem értettem, amit Gropius csinált; de Kokoschka mindig mélyen hatott rám” – hangzik ennek ellenére Alma sommás életvallomása. Szült négy gyermeket, akik közül három meghalt. Anna Mahler nevű elsőszülöttje maradt életben, aki sosem értette anyját, és tizenhat évesen házasságba menekült előle.

Titkát sokan próbálták megfejteni. Mi lehetett? Talán annyi, hogy Alma Mahler nemcsak vonzó, okos nő volt, hanem olyan asszony is, aki megérezte a lappangó tehetséget a férfiakban, másrészt inspirálni tudta őket a munkára, alkotásra. Ezzel Alma nem tett mást, mint saját magát szorította háttérbe, lemondott zenei pályájáról, tulajdonképpen személyes boldogságáról a kiválasztott férfi érdekében. Merthogy mindig vesztesnek érezte magát miattuk, az ő árnyékukban. (Lásd Mein Leben című, 1964-ben megjelent önéletírását.) Alma ebben különbözik az őt megelőző múzsáktól. Ő nem a befutott zseni férfiakba fektette energiáit, hanem a névtelenekben fedezte fel a lehetőséget, a potenciális lángelmét, ahelyett hogy a maga átlagos tehetségét gondozta volna. Bizonyos értelemben jól döntött. Ez volt személyes érdeme, de személyes tragédiája is egyben.

V.

Gondolatmenetünk végén pedig némiképp sarkítsunk: vajon mi a helyzet a női alkotók férfi múzsáival? Avagy ahogy Dr. Koncz Gábor Józsa Judit szobrászművész – már említett – Múzsák kertje című kiállítás-megnyitóján fogalmazott: „A múzsa az alkotó férfi szerelmét és szellemét ihletı nı. És ki ihleti a női alkotók szellemét és szerelmét? Vagy: mi a múzsa szó hímnemű változata? Ezt majd egy következı kiállításon bizonyára megtudjuk.”

Zárszóként, illetve a múzsai mivolt és létmódozat matematikai szintű és igényű paramétereinek megfejtése helyett inkább örvendjünk, hogy a női (és bizony néha férfi) nemtők ihlette alkotók (Alma Mahler-Werfelen túl is), szinte kivétel nélkül, homlokukon a méltán megérdemelt babérkoszorúval, elfoglalhatták sziklaszilárd helyüket a Múzsák lábainál a Parnasszus hegyén, és ily módon vigyázzák az európai és egyetemes művészet (és kultúrkör) értékeinek örök időkre való fennmaradását. Nyelvtől, helytől, nemzetiségtől, karaktertől függetlenül.



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

A múzsai lét viszontagságai

Cseh Gizella

Avagy Alma Mahler-Werfel, társnői és a hódítás művészete.

2009.2.19.   

A rovat további cikkei

Kossuth Zsuzsanna

Cseh Gizella

Kossuth Lajos húga, az 1848−49-es szabadságharc idején a tábori kórházak kinevezett főápolója.

2017.3.14.    53


Bányai Júlia

Cseh Gizella

Bányai Júlia az 1848−49-es szabadságharc legismertebb női katonáinak sorába tartozik.

2017.3.7.    10


De Gerando Antonina

Cseh Gizella

Ha valakinek az édesapja Auguste de Gérando*, nagynénje Teleki Blanka, nagy-nagynénje pedig Brunszvik Teréz, milyen jövő és pálya várhat rá?

2017.3.7.    18


Pfiffner Paulina

Cseh Gizella

Honleány, színész, katona...

2017.3.1.    7


Márkus Emília

Cseh Gizella

A 19. század második és a 20. század első felének jeles színésznője volt.

2014.7.8.   


Pulszky Polixéna

Cseh Gizella

Életében nagy hangsúlyt fektetett a női nevelésre, munkaképesítésre és a tanítónők ügyére

2014.6.17.   


Zsolnay Júlia

Cseh Gizella

A porcelánjáról híres pécsi gyár tette elsősorban ismertté a Zsolnay nevet.

2014.5.20.   


Czóbel Minka

Cseh Gizella

Magyar költőnő, a szimbolizmus első magyar nyelvű képviselője.

2014.4.23.    9


Zsolnay Teréz

Cseh Gizella

A porcelánjáról híres pécsi gyár tette elsősorban ismertté a Zsolnay nevet.

2014.3.18.    4


Hunyady Margit

Cseh Gizella

Drámai színésznő, Hunyady Sándor író édesanyja.

2014.2.25.    9


Jászai Mari

Cseh Gizella

Színésznő–tragika, a magyar színjátszás kiemelkedő egyénisége.

2014.2.11.    5