A népszínmű sztárja
Százhatvan évvel ezelőtt született Blaha Lujza, a nemzet csalogánya.
160 évvel ezelőtt, 1850. szeptember 8-án Rimaszombatban (ma: Szlovákia területén van) született a magyar népszínmű műfajának koronázatlan nagyasszonya, Blaha Lujza, akkor még Reindl Ludovika.
Az édesapa hamarosan elhunyt, és az 1848-as honvédtiszt gyermekét az özvegyen maradt édesanya második férje, Kölesi Antal színész fogadta örökbe és nevelte. Már gyermekkorában is szerepelt színpadon, 13 éves korára pedig önálló színésznővé vált Székesfehérvárott. Onnan Molnár György Budai Népszínházába került, majd Szabadkára szerződött. Itt ismerkedett meg Blaha János karmesterrel, aki nemcsak tanította, hanem feleségül is vette a 16 éves Lujzát. Bécsbe vitte és ott taníttatta, hogy bécsi operettszínésznőt neveljen belőle. Mesterei – köztük Franz Suppé, az európai hírű operettszerző – fényes szerződési ajánlatokat tettek, amennyiben bécsi énekesnő marad. Blaha Lujza azonban hazajött, a debreceni színház pedig tárt kapukkal fogadta. Alighogy hazatértek, a Lujzánál 21 évvel idősebb Blaha János meghalt, özvegyen hagyva 19 éves feleségét. A „kis Blaháné” férje sírjánál megfogadta, hogy nevét haláláig megtartja. Így lett Blahánéból Blaha Lujza. A fiatal művésznő a debreceniek dédelgetett kedvence lett. 1871-ben azonban a Nemzeti Színház olyan előnyös szerződést kínált fel részére, amelyet nem lehetett visszautasítani, Blaha Lujza pedig Pestre érkezett…
A Nemzeti Színház műsorán szerepeltek drámák, operák és népszínművek. Ez utóbbiban lépett fel Blaha Lujza, s ezzel új korszak kezdődött pályáján. A népszínmű műfaját állandó partnerével, Tamássy Józseffel évtizedeken át képesek voltak életben tartani, sőt másodvirágzásra bírni – ez utóbbit már az 1875-ben megnyílt Népszínházban cselekedték. Blaha Lujza 1908-ban Csiky Gergely A nagymama című vígjátékának zenés változatában, már ezüstös hajjal, hatalmas sikert aratott, amelynek nyomán kérte fel őt Móricz Zsigmond Sári bíró című vígjátékának főszerepére.
Blaha Lujza 1926. január 18-án hunyt el Budapesten. Emlékét a róla elnevezett tér, az egykori erkélye alatt elhelyezett emléktábla és egy nép kultúrtörténeti emlékezete őrzi.
Hozzászólások
A rovat további cikkei
Kossuth Zsuzsanna
Kossuth Lajos húga, az 1848−49-es szabadságharc idején a tábori kórházak kinevezett főápolója.
2017.3.14. 53
Bányai Júlia
Bányai Júlia az 1848−49-es szabadságharc legismertebb női katonáinak sorába tartozik.
2017.3.7. 10
De Gerando Antonina
Ha valakinek az édesapja Auguste de Gérando*, nagynénje Teleki Blanka, nagy-nagynénje pedig Brunszvik Teréz, milyen jövő és pálya várhat rá?
2017.3.7. 18
Pulszky Polixéna
Életében nagy hangsúlyt fektetett a női nevelésre, munkaképesítésre és a tanítónők ügyére
2014.6.17.
Zsolnay Júlia
A porcelánjáról híres pécsi gyár tette elsősorban ismertté a Zsolnay nevet.
2014.5.20.
Zsolnay Teréz
A porcelánjáról híres pécsi gyár tette elsősorban ismertté a Zsolnay nevet.
2014.3.18. 4