„Az élet királynője”


Bolemant Lilla  2013.4.9. 5:07

A huszadik század elejének egyik meghatározó írója lehetett volna (s lehetne) Erdős Renée...

A huszadik század elejének egyik meghatározó írója lehetett volna (s lehetne) Erdős Renée, ha a nőíróknak meghatározó helyük lehetett volna (lehetne) a magyar irodalomban. Erdősre ma már csupán mint ponyvaíróra emlékeznek. Korának nagy sikerű szerzője volt, akinek regényeit fiatal lányok titokban olvasták, mert így reméltek megtudni valamit a szexualitásról, az erotikáról, és arról, mi is várja őket a házasságban.

A század első felében a magyar irodalomban megjelenő nőírótól azt várták, hogy a női lélek titkait, rejtelmeit fedje fel az olvasók előtt, mégpedig őszintén. Amikor azonban ezt megtették, elutasításban részesültek, hiszen nem voltak elég nőiesek, vagyis szemérmesek és titokzatosak. Különösen érvényes ez a szerelmi, erotikus költészetre és prózára, amelyet a férfi kritikusok női író tollából nem tudtak elfogadni.

Új időknek új dalai?

Erdős Renée a magyar irodalom első erotikus verseket író nőírója. Fiatalkori verseit Ady későbbi nagy, újszerű költeményeihez hasonlítják. Maga a költő nevezte Erdőst „zseniális poétalánynak” egyik írásában. Fontos azonban tudnunk, hogy Erdős jóval Ady előtt írta őket, tehát érdekes lenne felkutatni, mennyiben voltak hatással ezek a versek Ady későbbi költészetére.

Én vagyok a tűz, mely föléget,
Zuhogó ár, mely megfojt téged.
Vihar, mely lelkedet fölkavarja,
Megnyitja vágyra, könnyre, dalra,
Aztán kacagva új prédát keres –
Te engem ne szeress!


Erdős Renée (Ehrenthal Regina) egy szegény, ortodox zsidó család hetedik gyermekeként született a csallóközi Érseklélen (Arcibiskupský Lél, Nagykeszi része, Komáromi járás) 1879. május 7-én. A nagy családban magányosan nőtt fel apja szigora és zárkózottsága miatt. Hétéves korától, miután a család Győrszigetre költözött, egy idős győri bencés pap, aki felfedezte a kislány rendkívüli intelligenciáját franciára, németre, irodalomra tanította. Tőle kapott ajándékba egy Újszövetséget. Ettől kezdve éveken át a két vallás között vívódott, és későbbi kudarcait is zsidóságával kapcsolta össze.

Tizenhat éves korában a pesti Országos Színművészeti Akadémia növendéke lett, s közben újságíróként is dolgozott. Első verseskötete Leányálmok címen jelent meg, amellyel egy csapásra híres lett, hiszen a magyar női költészetben addig szokatlan hangon szólal meg: erotikus verseket ír. Versek című második kötetét már a kor népszerű írója és újságszerkesztője, Bródy Sándor rendezte sajtó alá.

Ha küldelek százszor:
Százszor visszavárlak.
Amikor gyűlöllek,
Akkor is kívánlak.


Bródy a kor híres férfiszépsége és hősszerelmese is volt, és közte és a fiatal és tehetséges „poétalány” között szenvedélyes, soha véget nem érő szerelem alakult ki. Erdős Renée azonban nem akart feleségül menni Bródyhoz, ezért az szíven lőtte magát. Öngyilkossági kísérletéből felépült ugyan, de azt igyekezett elintézni, hogy volt szerelme írásait évekig ne közöljék. (Bródy felesége egyébként szintén írt Fehér Judit néven, de az öt gyermek nevelése mellett erre csak válásuk után jutott ideje.)
Erdős Renée a szakítás után idegösszeomlást kapott, később Olaszországba utazott, ahol áttért a katolikus hitre, és néhány évig olaszországi, majd budapesti kolostorban élt.
Mindkettőjük életének meghatározó élménye volt e nagy, szenvedélyes szerelem. Szakításuk okaira Erdős Renée az Ősök és ivadékok című önéletrajzi regényciklusában próbált magyarázatot találni. A két szerelmes levelezéséből azonban kiderül az is, hogy kölcsönös féltékenység gyötörte őket, amely nem volt megalapozatlan egyikük részéről sem. Az élet királynője című regényében a szakítást annak tulajdonítja, hogy Bródy zsidó származású volt, ő pedig már a katolikus megtérés útját járta akkoriban. A szakítás inkább két erős egyéniség, két szenvedélyes ember egymást kínozó szerelmének része volt.

Nem értem hogy történhetett...
Győzelmem súlya le a porba nyom –
És csókolgatom zúzott szárnyaid
Én büszke, nagy sasom.


A vallás erotikája

Megtérése után írt művészregényeiben a női individuum útkeresését, a modern nő, az „új nő” társadalmi helyzetét ábrázolja. Annak ellenére, hogy a hagyományos társadalmi szerepek konzervatív nőideáljáról akart írni, valamint az új lelkiségről, valahogy végül mindig a tabukat sértő női szexualitás jutott jelentős szerephez szövegeiben.

Szenvedélyes természetét és szerelmi kudarcait a zsidóságával kapcsolta össze, az otthoni rideg környezet, s a család róla hangoztatott véleménye alapján, miszerint a zsidó ősanyákra jellemző a külseje és határozott természete. Megtérése utáni versei, amelyeket az Aranyveder című kötetben jelentetett meg, erről a lelki harcról szólnak.

(...) De én nem tudok úgy gondolni rá,
Mint bűnre, mely megmérgezte lelkem.
Az élet forró, táncos dalait
Én miként zsoltárt énekeltem.


Kolostori évei alatt levelezést folytatott Finta Sándor művészettörténésszel, akivel egy plátói érzelmeken alapuló kapcsolatot alakított ki, amely biztonságot jelentett „bűnös lelkének”, de a szerelem elől menekülve végül 1913-ban feleségül ment Fülep Lajos művészetkritikushoz. Házassága boldogtalan, szerelem nélküli volt. Második lányuk születése előtt férje el is hagyta őt. A szülés után tüdőembóliát kapott, és több mint egy évig súlyos beteg volt. Ekkor tért át a regényírásra, amely olyan jövedelmezőnek bizonyult, hogy nemsokára egy villát vásárolhatott belőle a Rákoshegyen, amely a mai napig Erdős Renée Házként, múzeumként működik. Itt élt második férjével, akivel negyvenhét évesen kötött házasságot, s aki már régóta vezette a háztartását. Korai sikeres és elismert verseit katolicizmusa miatt megtagadta, ez azonban nem mentette meg őt a zsidóüldözések idején. 1938-tól nem publikálhatott, 1944-ben pedig bujkálnia kellett. A második világháború alatt villáját kifosztották és elfoglalták, végül egy szerény lakásba költözött a Kairó kávéházzal szemben, ahol annak idején Bródy Sándorral élték meg halhatatlan szerelmüket.

A nagy sikoly

Regényei népszerűségét a női szerepek változásának korában éppen a problémák művészi megformálásának köszönhette. A nagy sikoly című regényének címe például a női orgazmus kérdését taglalja egy fiatal lány házasságkötése kapcsán. A testi szerelemről semmit sem tudó Dórát csalódás éri a nászéjszakáján, hiszen férje csak a saját „teljesítményével” törődik, és nem érti, az ifjú feleség ajkát miért nem hagyja el a nagy sikoly. Dóra csalódott és kiábrándult, főként, amikor kiderül, hogy férje rögtön a nászúton megcsalta őt. Végül gyóntató papja, aki egyben a nagybátyja is, meggyőzi őt, hogy a nagy sikolyt a nő csak a szülés fájdalmában hallathatja. A társadalmi kirekesztettségtől félve a fiatal nő nem meri feladni házasságát, és a gyerekszülésben véli megtalálni élete értelmét. A regény hagyományos befejezése ellenére provokatív felvetése a nő és férfi közötti egyenlőtlen viszonynak, amely a társadalmi hatalom egyenlőtlenségéből adódik.

Egy negyvenes férjes asszony szerelemre találását beszéli el a Brüsszeli csipke című regény, amelyben az asszonynak végül leánya kedvéért kell lemondania a férfiről. A nagy sikoly megjelenéséhez hasonló botrányt kavart a Santerra bíboros című regény megjelenése, amely egy pápává választására váró főpap és egy tehetséges szobrásznő szerelmét meséli el, amely nagyon közel kerül a testi beteljesüléshez. Az ortodox magyar falusi zsidóság életét dokumentumértékűen mutatja be az Új sarj, amely komoly szakmai elismerést is kapott.

Erdős Renée művészete és munkássága megérdemelné, hogy elfoglalja méltó helyét az irodalomban, mint ahogy azt Kaffka Margit az írónő kortársaként megfogalmazta: „Egyre többen érezzük úgy itthon, mintha tartoznánk neki valamivel, mintha kihagytuk volna valamiből és keressük meg rokonszenvezőn az ő alakját is a nagy lendülések mögött, - hatón és hatásokat befogadón, - de beletartozva a kórusba és teljesebbé téve azt.”



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Kossuth Zsuzsanna

Cseh Gizella

Kossuth Lajos húga, az 1848−49-es szabadságharc idején a tábori kórházak kinevezett főápolója.

2017.3.14.    41


Bányai Júlia

Cseh Gizella

Bányai Júlia az 1848−49-es szabadságharc legismertebb női katonáinak sorába tartozik.

2017.3.7.    10


De Gerando Antonina

Cseh Gizella

Ha valakinek az édesapja Auguste de Gérando*, nagynénje Teleki Blanka, nagy-nagynénje pedig Brunszvik Teréz, milyen jövő és pálya várhat rá?

2017.3.7.    13


Pfiffner Paulina

Cseh Gizella

Honleány, színész, katona...

2017.3.1.    7


Márkus Emília

Cseh Gizella

A 19. század második és a 20. század első felének jeles színésznője volt.

2014.7.8.   


Pulszky Polixéna

Cseh Gizella

Életében nagy hangsúlyt fektetett a női nevelésre, munkaképesítésre és a tanítónők ügyére

2014.6.17.   


Zsolnay Júlia

Cseh Gizella

A porcelánjáról híres pécsi gyár tette elsősorban ismertté a Zsolnay nevet.

2014.5.20.   


Czóbel Minka

Cseh Gizella

Magyar költőnő, a szimbolizmus első magyar nyelvű képviselője.

2014.4.23.    9


Zsolnay Teréz

Cseh Gizella

A porcelánjáról híres pécsi gyár tette elsősorban ismertté a Zsolnay nevet.

2014.3.18.    4


Hunyady Margit

Cseh Gizella

Drámai színésznő, Hunyady Sándor író édesanyja.

2014.2.25.    9


Jászai Mari

Cseh Gizella

Színésznő–tragika, a magyar színjátszás kiemelkedő egyénisége.

2014.2.11.    5


Hugonnay Vilma

Cseh Gizella

Az első magyar orvosnő.

2014.1.21.