Bornemissza Anna


Cseh Gizella  2011.5.17. 4:34

„A fejedelemasszony értelmes, erényes, kegyes asszony volt, és az országnak merő édesanyja.” (Bethlen Miklós)

Sokan voltak–vannak–lesznek „legelső” nők valamely szakterületen–tárgyban–tudományágban, amely tény adott alkalommal gyakran egyedi entitást is jelent – néha szinte a teljes (magyar) művelődéstörténet vonatkozásában egyaránt. Ilyen egyedülálló tény fűződik Bornemissza Anna (1628 k.–1688) fejedelemasszony, I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem feleségéhez, akinek személyében a magyar gasztronómia úttörőjét ismerhetjük meg, hiszen a neki tulajdonított kéziratos szakácskönyv, a „Bornemisza Anna szakácskönyve 1680-ból” valódi különlegesség, amelyet a Kriterion Könyvkiadó 1983-ban, hasonmás kiadásban meg is jelentetett. Ennek nyomán valódi kincset tart a kezében a mindenkori nagybecsű olvasó és szakbúvár.

Ugyanakkor Bornemissza Anna a korábbi erdélyi fejedelemasszonyoktól egészen eltérő személyiség volt. Károlyi Zsuzsanna és Lorántffy Zsuzsanna is komoly támaszt jelentett Bethlen Gábor, illetve I. Rákóczi György fejedelem számára, de nem volt meghatározó szerepük azok országlásában. I. Apafi Mihály felesége, Bornemissza Anna viszont kiváló szervezőként, gyakorlati és diplomáciai érzékkel megáldott fejedelemasszonyként megosztotta férjével az uralkodás terheit.

Bornemissza Anna Bornemissza Pál jenői kapitány, majd udvari főkapitány és a mezei hadak főgenerálisa leányaként született 1628 körül, és 1688. augusztus 5-én halt meg Ebesfalván. 1650-től volt I. Apafi Mihály felesége, és igen nagy befolyással bírt labilis férje elhatározásaira. Anna a nehéz gazdasági körülmények közepette részt vett a kormányzásban. Az erdélyi fejedelem feleségeként erélyes és határozott asszonynak írták le a kortársak.

A fejedelemasszony a fejedelmi udvartartás szervezésével, a gazdálkodás ellenőrzésével töltött sok időt, ezt igazolják fennmaradt számadáskönyvei és szakácskönyve is. A fejedelmi párnak tizennégy gyermeke született, akik közül csak egy, a későbbi II. Apafi Mihály érte meg a felnőttkort.

Bornemissza Anna férjével és fiával, valamint annak feleségével, Bethlen Katalin költőnővel együtt nyugszik a kolozsvári Farkas utcai református templomban. A fejedelmi család földi maradványait 1942-ben helyezték át végső nyughelyükre az almakeréki (ma: Mălâncrav, Románia) templomból; a síremlék Kós Károly tervei alapján készült.

I. Apafi Mihály fejedelem korát idézi fel Arany János Erdély aranykora (1852) című regénye és Jósika Miklós Sziklarózsája (1864).



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Márkus Emília

Cseh Gizella

A 19. század második és a 20. század első felének jeles színésznője volt.

2014.7.8.   


Pulszky Polixéna

Cseh Gizella

Életében nagy hangsúlyt fektetett a női nevelésre, munkaképesítésre és a tanítónők ügyére

2014.6.17.   


Zsolnay Júlia

Cseh Gizella

A porcelánjáról híres pécsi gyár tette elsősorban ismertté a Zsolnay nevet.

2014.5.20.   


Czóbel Minka

Cseh Gizella

Magyar költőnő, a szimbolizmus első magyar nyelvű képviselője.

2014.4.23.    9


Zsolnay Teréz

Cseh Gizella

A porcelánjáról híres pécsi gyár tette elsősorban ismertté a Zsolnay nevet.

2014.3.18.    4


Hunyady Margit

Cseh Gizella

Drámai színésznő, Hunyady Sándor író édesanyja.

2014.2.25.    9

A rovat további cikkei

Kossuth Zsuzsanna

Cseh Gizella

Kossuth Lajos húga, az 1848−49-es szabadságharc idején a tábori kórházak kinevezett főápolója.

2017.3.14.    53


Bányai Júlia

Cseh Gizella

Bányai Júlia az 1848−49-es szabadságharc legismertebb női katonáinak sorába tartozik.

2017.3.7.    10


De Gerando Antonina

Cseh Gizella

Ha valakinek az édesapja Auguste de Gérando*, nagynénje Teleki Blanka, nagy-nagynénje pedig Brunszvik Teréz, milyen jövő és pálya várhat rá?

2017.3.7.    18


Pfiffner Paulina

Cseh Gizella

Honleány, színész, katona...

2017.3.1.    7


Jászai Mari

Cseh Gizella

Színésznő–tragika, a magyar színjátszás kiemelkedő egyénisége.

2014.2.11.    5


Hugonnay Vilma

Cseh Gizella

Az első magyar orvosnő.

2014.1.21.