Czinka Panna
Czinka Panna (1711–1772) legendás magyar cigányzenész, virtuóz hegedűs, az első mai értelemben vett cigányprímás.
A történeti hagyomány szerint Sajógömörben született 1711-ben. Nemes Lányi János, Gömör mezővárosának földesura fedezte felé páratlan tehetségét, s a közeli Rozsnyóra küldte saját költségén, hogy a gyereklányt taníttassa. A kis Pannát a jeles városi karmester oktatta, s így rövid idő alatt rohamos haladást ért el a hegedűjátékban, a hangszerelésben és a zeneszerzésben. Tizenkét éves korára bámulat tárgya lett a muzsikája.
Czinka Panna tizenöt évesen ment férjhez egy fiatal nagybőgőshöz, akinek kovács volt az eredeti foglalkozása. Férje két testvérével alakította meg 1728 körül azt a zenekart, mely a máig a legkisebb klasszikus cigányzenekari felállásnak számít: prímás, kontrás, cimbalmos és bőgős. Hírük napról napra terjedt, ünnepségekre 20-30 mérföldről is hívták őket muzsikálni.
Házasságából négy fiú és egy leány született. Valamennyien kiváló muzsikusok lettek, sőt a zenekarban egy idő után ők játszottak.
Czinka Panna 1772 februárjában hunyt el, halálhírét a kor minden sajtófóruma világgá kürtölte. A költők versengve zengték erényeit, szépségét, zenei virtuozitását. A hagyomány szerint zsinóros díszegyenruhájában, gyémántgyűrűivel és nevezetes Amati hegedűjével együtt (mely messze földön megalapozta hírnevét) temették el. Fiaira jelentős vagyont hagyott.
Műveit az ezernyolcszázas években gróf Fáy István és Káldy Gyula adta ki, ezek azonban sajnos nem eredetiek, köztük a híres Czinka Panna-nóta sem. A történeti hagyomány az ő nevéhez kapcsolódik a Rákóczi-induló létrehozása is, azonban ez is csupán a 19. század elején, jóval halála után keletkezett. Hiteles műve ily módon nem maradt fenn.
Emlékezetét őrzi Ökröss Bálint színműve (Czinka Panna, 1887), Jókai Mór Szeretve mind a vérpadig című regénye (1882), Kodály Zoltán és Balázs Béla daljátéka (Czinka Panna balladája, 1948), valamint legújabb alkotásként a Cinka Panna című játékfilm (2008, r. Dušan Rapoš). Ugyancsak Czinka Panna emlékét őrzi az Országos Czinka Panna Prímásverseny is.
Hozzászólások
A rovat további cikkei
Kossuth Zsuzsanna
Kossuth Lajos húga, az 1848−49-es szabadságharc idején a tábori kórházak kinevezett főápolója.
2017.3.14. 53
Bányai Júlia
Bányai Júlia az 1848−49-es szabadságharc legismertebb női katonáinak sorába tartozik.
2017.3.7. 10
De Gerando Antonina
Ha valakinek az édesapja Auguste de Gérando*, nagynénje Teleki Blanka, nagy-nagynénje pedig Brunszvik Teréz, milyen jövő és pálya várhat rá?
2017.3.7. 18
Pulszky Polixéna
Életében nagy hangsúlyt fektetett a női nevelésre, munkaképesítésre és a tanítónők ügyére
2014.6.17.
Zsolnay Júlia
A porcelánjáról híres pécsi gyár tette elsősorban ismertté a Zsolnay nevet.
2014.5.20.
Zsolnay Teréz
A porcelánjáról híres pécsi gyár tette elsősorban ismertté a Zsolnay nevet.
2014.3.18. 4