Gizella

Cseh Gizella 2009.11.3. 10:18

Az első magyar királyné (984 körül – Passau, 1059. május 7.)

felesége, az első magyar királyné. II. Civakodó Henrik bajor herceg és Burgundi Gizella leánya, II. Henrik német–római császár húga, aki a „magyarországi” melléknevet kapta az egyháztörténetben, lévén ugyanis ő lett Szent István király felesége, s így Magyarország első keresztény királynéja.

Gizella a gandersheimi zárdában tanult, ahol 995-ben érte őt a hír, hogy Géza nagyfejedelem megkérte a kezét fia, Vajk, a későbbiekben már István számára. E frigy kialakulását Szent Adalbert prágai és Szent Wolfgang regensburgi püspök is támogatta, mert magyarországi hittérítésük eredményeinek előmozdítását látták benne. Az esküvőt 996-ban német földön tartották, majd Gizella követte férjét új hazájába. Gizellára, mint királynéra szállt a fejedelemasszonyok régi szálláshelye, Veszprém.

Gizella fontos szerepet vállalt a kereszténység magyarországi terjesztésében, számos ajándékot adott különböző templomoknak. Legfontosabb munkája nyilvánvalóan azonban a magyar koronázási palást, amelyet felirata szerint 1031-ben készíttetett a székesfehérvári Nagyboldogasszony koronázó templomnak. Ez a palást bizánci szövetből készült, amely az újabb vizsgálatok szerint eredetileg zöld színű volt piros mintával, ezt négy sávban aranyhímzés borította. Ezen szerepelnek István király, Imre herceg és Gizella királyné, akiknek ez az egyetlen – hímzés formájában – fennmaradt korabeli ábrázolása. Ezen túlmenően a királyné készített oltárterítőket és templomi szertartási tárgyakat is. Szent István alapító társa volt az óbudai Szent Péter és Pál főtemplom, az esztergomi és somlyóvásárhelyi kolostorok létrehozásában.

A királyi párnak két fia született, Ottó és Imre. Csak Imre herceg érte meg a felnőttkort, de egy vadkanvadászat során meghalt 1031-ben.

Gizella életéről Szent István halála után több hagyomány maradt fenn. István halála után Orseolo Péter, majd Aba Sámuel uralkodása alatt méltatlanul bántak vele. Aba Sámuel halála után visszatért Bajorországba, ahol a niedernburgi Szent Kereszt és Pantaleon apácakolostorba lépett be, amelynek később főnökasszonya lett. Ennek egyik szép emléke Gizella királyné apátnőként használt keresztje, az ún. Gizella-kereszt, amelyet Münchenben őriznek. Ily módon tehát Passauban úgy tudják, hogy az ottani niedernburgi monostor apátnőjeként halt meg, sírkövén a „Gisyla abbatissa 1095” felirat olvasható, amely azonban – talán elírás révén került oda így az évszám – aligha jelölheti Gizella királyné halálának évét. Egy másik hagyomány szerint Veszprémben halt meg 1043 után, és ott is temették el.

A rejtélyek ellenére Gizella királyné sírja Passauban búcsújáró hely, ugyanakkor boldoggá csupán 1975-ben avatták.

-----------------------
Egyes vélekedések szerint II. Henrik bajor herceg leányának, az első magyar királynénak a valódi neve nem Gizella. A korabeli bajor források házasságkötéséig a keresztségben kapott nevén Elisabethnek nevezik, s csak Magyarországra kerülése utána Gizellának. A magyar források erről nem tudnak, a királynét kezdettől fogva Gizellának vagy Keslának nevezik. (A Gizella elfeledett eredetű, beszélő név, a Geisel (túsz, kezes) szóból származik.) A fentiek alapján joggal vélhető, hogy Elisabeth/Gizella bajor hercegnő és I. István házasságának politikai indíttatásához kétség sem fér, ugyanakkor – a német–magyar politikai egyesség eredményeképp, és ahogy későbbi személyneve is igazolja – a hercegnő maga lett a (politikai) hűség záloga. Magyarországon a Gizella név meghonosodott; a fentieketet pedig némiképp alátámasztja a női név ugyancsak május 7-én ünnepelt, régebbi német becézett formájából származó önállósult és máig élő változata, a Késa [Gesla→Kesla].