Zsuka


Cseh Gizella  2010.10.22. 4:28

125 évvel ezelőtt, 1885-ben, született Budapesten Dénes Zsófia.

Élet helyett órák, Amikor a hársak épp szerettek, Zrínyi Ilona – ha az ember ezekkel az írásművekkel találkozott, és megismerte, magáévá tette lényegüket, azonnal beleszeretett egy írói stílusba és felfogásba, egy sajátos univerzumba, amelyet nem más határozott meg elsősorban, mint a be nem teljesült házasság ellenére is írói életműve nagy részét az Ady-emlékezetnek és -hagyatéknak szentelő írónő, Dénes (Deutsch) Zsófia szemlélete és munkássága.

125 évvel ezelőtt, 1885. január 14-én született Budapesten Dénes Zsófia. A kollektív társadalmi emlékezet szerint mindenekelőtt „író, újságíró, Ady Endre egykori menyasszonya, majd barátja, életének krónikása” volt. Zsuka a budapesti egyetemen folytatott irodalmi és művészettörténeti tanulmányokat. Első férje elvesztése után, 1911-ben utazott Párizsba, ahol kapcsolatba került a Vadak csoportjával, illetve mindenekelőtt budapesti lapok párizsi tudósítójaként dolgozott.

Élete 1913-ban érkezett fordulóponthoz, amikor Balázs Béla révén megismerkedett Ady Endrével, akinek költészetéről már több cikket is írt. Szerelem szövődött közöttük, Ady feleségül akarta venni a csinos és művelt fiatal lányt. Dénes Zsófia anyja azonban nem nézte jó szemmel a bimbózó szerelmet és megakadályozta a házasságot, a barátság azonban, ahogy ezt leveleik is bizonyítják, a jegyesség felbomlása után is megmaradt köztük.

Dénes Zsófia végül 1916-ban hozzáment a török szultán egyik miniszterének orvos fiához, akivel Svájcban, Németországban, majd Ausztriában élt, de ez a kapcsolat nem sok örömet tartogatott számára. Rövid budapesti tartózkodás, illetve a Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe költözött, itt került kapcsolatba Nagy Andor újságíróval, aki Ady Endre ismerőse volt még a nagyváradi évekből. 1925-ben férje, Cosma bej halála után visszatért Budapestre, és 1928-ban házasságot kötött Nagy Andorral. Az Esti Kurír és a Reggel című lapokban publikálta érdekes, színes egyéni riportjait, 1934 és 1936 között pedig az Ünnep című irodalmi lap szerkesztője volt.

Ezután már csak a literatúrának élt, amelynek nyomán életét és művészetét – ahogy az már a bevezetőben is elhangzott volt – alapjaiban határozta meg Adyhoz fűződő szerelmi, majd későbbiekben baráti kapcsolata. 1937-ben jelentette meg az Ady-jelenséget megörökítő életműsorozat nyitókötetét (és egyben kettejük szerelmét megörökítő alkotását), amelynek címéül a költő egy hozzá írott versét választotta: Élet helyett órák. A kötet azonban csak második kiadásakor (1967-ben) került bele igazán az irodalmi köztudatba. Az írónőt a könyv első megjelenésekor Móricz Zsigmond köszöntötte a Kelet Népében: „Írásod érzékletesen, annyira vérig komolyan és akusztikai tisztaságban hatott rám, hogy míg olvastam, ott voltam Ady forgószél-körében, a szobájában, vele, veletek.” Az írónő, jóllehet eszményítő elfogultsággal eleveníti meg a férfi és költő-zseni alakját, betekintést enged az olvasónak kapcsolatuk hétköznapjaiba is, és szól a súlyosan beteg ember gyarlóságairól is. Erősen hangsúlyozza kapcsolatuk intellektuális oldalát, ennek köszönhető, hogy barátságuk a felbomlott jegyesség után is fennmaradhatott, sőt, Boncza Bertával is sokáig levelezésben állt az írónő.

Dénes Zsófia 1959-ben ifjúsági regénnyel (Zrínyi Ilona) jelentkezett, majd Ady nagyváradi éveit és a Léda-szerelem történetét az Akkor a hársak épp szerettek című művében örökítette meg (1957). A kötet nagyon sok fontos adatot, tényt, művelődéstörténeti adalékot halmoz, de jó néhány legendás közlést is tartalmaz.

Az írónő Ady-emlékei meg-megvillannak további önéletrajzi írásműveiben is. Az Egyszeri kalandban (1964) megismerkedésük és szerelmük történetét, s a maga életének az első világháború kitöréséig terjedő szakaszát mondja el. A lapokon megelevenedik a századforduló feltörekvő, kockázatvállaló, mindenhová betörni akaró polgárságának az élete és a „kijelölt” asszonysorsból kitörni vágyó, a hasznosat tenni kívánó fiatal nő környezetével vívott harca.

Talán nem ennyire volt egységes a Gyalog a baloldalon (1965), amelyből ugyan nem hiányzanak az izgalmas életrajzi elemek, de nincs benne olyan egységes főmotívum, amely köré egységesen elrendeződhetne a sok epizód. Még vázlatosabb szerkesztésű az önéletrajzi ciklus harmadik kötete, a Párizsi körhinta (1966), amelyben finom érzékkel szőtte egybe az írónő az emlékek és a jelen Párizsát. Esszéit, kistárcáit Úgy, ahogy volt (1974) címmel válogatta kötetbe. Ehelyütt a Nyugat nagy nemzedékének tagjairól és a század első évtizedeinek szellemi mozgalmairól sorol fel forrásértékű ismereteket, tényeket és dokumentumokat. Pályatársairól, kortársairól, barátairól rajzolt portrékat a Tegnapi újművészek (1974) című kötetében, amelyekben elsősorban az alkotókra „mint magánemberekre” volt kíváncsi.

Dénes Zsófia legnépszerűbb könyve az Ady-emlékezések nyitókötete, az Élet helyett órák lett, amely az idők során négy kiadást is megért. A perszonális Ady-vonulat zárókötetete pedig a Talán Hellasz küldött lett 1980-ban, amely Dénes Zsófia Ady Endréhez írott leveleskönyvét tartalmazza, illetve amelyet kibővített Ady és Csinszka neki címzett leveleivel, s eme relikviák nyomán új fényben ragyog föl a három ember barátsága, emberi és eszmei szövetsége. Avagy ahogy az írónő mondja: „Már csak én élek egyedül Ady barátai közül, én vagyok az utolsó koronatanú. Így magam mutatok föl kétségbevonhatatlan bizonyítékaimból sok, eddig kiadatlan dokumentumot. Magam rehabilitálom tehát emberi tisztességemet és feddhetetlen írói becsületemet.”

Dénes Zsófia nyolcvanadik születésnapja után ment férjhez a nála harminc évvel fiatalabb Szalatnyay József festőművészhez. Munkássága elismeréseként 1981-ben József Attila-díjjal tüntették ki. 1987. január 23-án, 102 éves korában hunyt el Budapesten.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Kossuth Zsuzsanna

Cseh Gizella

Kossuth Lajos húga, az 1848−49-es szabadságharc idején a tábori kórházak kinevezett főápolója.

2017.3.14.    53


Bányai Júlia

Cseh Gizella

Bányai Júlia az 1848−49-es szabadságharc legismertebb női katonáinak sorába tartozik.

2017.3.7.    10


De Gerando Antonina

Cseh Gizella

Ha valakinek az édesapja Auguste de Gérando*, nagynénje Teleki Blanka, nagy-nagynénje pedig Brunszvik Teréz, milyen jövő és pálya várhat rá?

2017.3.7.    18


Pfiffner Paulina

Cseh Gizella

Honleány, színész, katona...

2017.3.1.    24


Márkus Emília

Cseh Gizella

A 19. század második és a 20. század első felének jeles színésznője volt.

2014.7.8.   


Pulszky Polixéna

Cseh Gizella

Életében nagy hangsúlyt fektetett a női nevelésre, munkaképesítésre és a tanítónők ügyére

2014.6.17.   


Zsolnay Júlia

Cseh Gizella

A porcelánjáról híres pécsi gyár tette elsősorban ismertté a Zsolnay nevet.

2014.5.20.   


Czóbel Minka

Cseh Gizella

Magyar költőnő, a szimbolizmus első magyar nyelvű képviselője.

2014.4.23.    9


Zsolnay Teréz

Cseh Gizella

A porcelánjáról híres pécsi gyár tette elsősorban ismertté a Zsolnay nevet.

2014.3.18.    4


Hunyady Margit

Cseh Gizella

Drámai színésznő, Hunyady Sándor író édesanyja.

2014.2.25.    9


Jászai Mari

Cseh Gizella

Színésznő–tragika, a magyar színjátszás kiemelkedő egyénisége.

2014.2.11.    5


Hugonnay Vilma

Cseh Gizella

Az első magyar orvosnő.

2014.1.21.