Sunshine, reggae
Őrült kamaszok vakációja.
Ahogy drága unokatestvérem mondaná: „Se´gáz, Encsi, sunshine és reggae van!“
Mert kicsit depisen kezdődött számomra a nyár, de az én kis bohócom felpörgette a lelkemem a keserves siránkozásából. Egy hónap sülve-főve együttlét után rájöttünk, mi ketten képesek lennénk bármire. Egy kis lazulás után arra is, hogy nem csak édesanyáink, de mi is egyformán nevetünk –- legtöbbször egymáson.
Ha csak az együtt elkövetett őrültségeink fele kiderülne, anyukáink a hajukat tépnék elképedésükben... Családunk kis fekete báránykái újra egymásra leltek, s a szüleink újra kezdhettek „rettegni“. De mi, ugyebár, jó kislányok vagyunk, s nagy bölcsen ki is jelentettük: „Vannak ügyeink, de nem bűnözünk“. Hogyan is bűnözhetne két ilyen ártatlan teremtés, mikor az említett tettestárs szülei két hétig Bulgáriában süttetik a hasukat, üresen hagyva a meghitt családi fészket?!
A szülők elvonulásával átköltöztem unokatesómhoz, hogy megkezdhessük rejtett tevékenységeinket önmagunk szórakoztatására. Felhőtlen két hetünk volt, amiben nem szerepelt más, csak mi ketten, na meg Budapest, shopping, Szex és New York, vonatozás egy ukrán menekültel, strand, alfahímek, borosplackban a parafadugó, csendháborítás, Gossip girl (avagy tanuljunk meg helyesen beszélni a feliratokból: „Láttad?? Úgy volt írva hogy mezítláb! Az mezétláb, nem?“ „Hát nagyon nem! :D“ ) ,
Tequila, egy terrorista kutya a házban, Győr, megintcsak shopping, üres pénztárca immár véglegesen, Eredet (amelyről tátott szájjal estünk ki a moziból), minimum öt óra gyaloglás, izomláz, félrebeszélés a köbön ( Ria, ria, Szlovákia!!), ámuló kisgyerek a vonatban („Te mért nem Kínában születtél?“ „Mert akkor kínai lenne a szemem!“ ), chips tonnaszámra, közben eszeveszett fogyókúra, és persze a kihagyhatatlan sunshine reggae! A végére kiderült, hiteles személy szájából, nem alapszinten vagyunk bolondok. És hogy mért nem? Mert mi vagyunk a két elválaszhatatlan uncsitetyó, akik végre újra egymásra találtak, reméljük most már véglegesen.
Még csak bő egy hónap telt el a nyári szünetből, a fennmaradt további napok csak ránk várnak. Rövidnadrágot felkötni: következik a második felvonás!!!
Hozzászólások
Kapcsolódó cikkek
Nem félünk a farkastól
Nyár volt és meleg. – Nem akarok menni! – visítottam. De anyám hajthatatlan volt.
2010.8.27. 2
Tökéletes nyár
Hihetetlen gyorsan telnek a napok, hetek, hónapok s ezzel együtt lassan véget is ér a nyár.
2010.8.13. 1
Fokozott figyelem
A kirándulók hárman vannak. Egy ifjú pár, és a fiatalember anyja, azaz az anyós…
2010.8.10. 1
A rovat további cikkei
Papírzsepi
Ezer fok is lehet – legalábbis nekem úgy tűnik. A troliban nyitva van minden ablak, de ez mit sem segít.
2010.8.2. 1
Olyan szép az élet!
Tündérien kedves kislányok, szélvihar gyorsaságú fiúk vettek részt a nyári mesés táborban, amelynek egyik szervezője voltam idén.
2010.7.30. 1
A szem nemcsak lát
Szeretem a nyarat, az évnek ezt az immár nem csak három hónapos szakaszát…
2010.7.29. 1
Nyár, turizmus!
A nyár egyenlő a turistaszezonnal. Ezzel szembesülök minden reggel, amikor munkába igyekszem.
2010.7.28. 2 1
Nyár van, nyár!
Eddig mindenki nyafogott a rossz idő miatt, és bámulta az időjárás-előrejelzést.
2010.7.19. 1