Sört a nőknek?!

Mészáros-Pintér Szilvia  2013.4.16. 4:55

A kérdés örök, és napjainkban igencsak aktuális, de úgy tűnik, a válasz még várat magára.

Borivó nemzet a magyar, tartja a mondás, ám legalább annyira sörivó is. A KSH által 2012 júniusában közzétett Statisztikai tükör szerint hazánkban az alkoholfogyasztás folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. A szeszesitalok közül első helyen még mindig a sör (36,2%) áll, ám a bort (29,5%) megelőzték az égetett szeszes italok (34,3%) 2010-ben.

Szeretném leszögezni, hogy jómagam sört szerető nő vagyok, persze megiszom a jó magyar pálinkát is – természetesen csak mértékkel. De a borral már nem vagyok ennyire barátságban, pedig kéne. Tényleg, kéne? Az utóbbi években a hazai borok nagy hírverést kaptak, helyesen, de már-már úgy érzem, hogy az a nő, aki nem bort iszik... Hogyan is fogalmazzak? „Nem trendi“. Márpedig nem fogok bort inni, csak azért, mert úgy illene, én a sört szeretem. Igen ám, de a sör a „férfiak itala“.

Vagy mégsem?!

Egy szép tavaszi napon ültem a televízió előtt, és annak rendje és módja szerint reklámokkal bombáztak. Kettő ezek közül igencsak felkeltette a figyelmemet. Az egyikben egy esetlen pincérnő szerepelt, aki mosolyogva szedte össze a tálcájáról repkedő sörösdobozokat, majd felszolgálta azokat – többnyire férfiaknak. Nézem, mi ez? A válasz: cukormentes sör. Hogy mik vannak?! A férfiak cukormentes sörre vágynak?

A másikban megjelent az általam is nagyra tartott magyar férfi vízilabda-válogatott, melynek tagjai sörnek mondott „alkoholmentes üdítőt“ szürcsölgettek. Értem, hogy sportolók és nem fogyasztanak alkoholt, pláne nem edzés közben, de számomra kiábrándító volt a „kemény fiúkat“ látni, amint „lónyálat” iszogatnak valódi sör helyett.

Na ez a reklám kiknek szólt? Férfiaknak, hogy „igyátok csak, nem ciki“, hisz hazánk nagyjai is ezt isszák? Vagy talán hölgyeknek, akik 15 másodpercben megcsodálhatták a kidolgozott felsőtesteket? És ekkor jött a felismerés! A gyártók még mindig nem merik felvállalni, hogy nyíltan kínáljanak sört a nőknek! Egyáltalán, tisztában vannak azzal, hogy a sört a nők is szeretik?!

Szeretik. Ebben biztos vagyok, mivel közéjük tartozom, sőt a családom női tagjai és a barátnőim többsége is. És igenis bánt, hogy nekem miért nem akarnak a gyártók sört eladni, engem miért nem akarnak reklámokkal meggyőzni, miért nem szólítanak meg közvetlenül?
Ezen a felismerésen felbuzdulva eldöntöttem, hogy végzek egy kis kutatást, vajon hányadán is állnak a magyar nők a habzó élvezettel? Utána járok, milyen eszközökkel lehetne őket megfelelően és hatásosan elérni, hogy tanácsot adhassak a hazai söripar szereplői számára, hátha észrevesznek minket is: „Hahó, itt vagyok, nő vagyok, és igen, szeretem a sört!“

A sört évezredekre visszanyúló történelme során fogyasztották nők és az erősebbik nem képviselői egyaránt, valahogy mégis inkább a „férfiak itala” jelző ragadt rá. Pedig a legendák szerint a sört egy nő találta fel hétezer évvel ezelőtt Mezopotámiában, miközben tönkölybúzából ősi kenyeret készített. Az ókortól kezdve a középkori céhes sörfőzés elterjedéséig számos példa mutatja, hogy a folyékony kenyér elkészítése bizony az asszonyok feladata volt. Az ókori Babilonban nők üzemeltették a sörházakat, a germán ősmondában, az Eddában, pedig egyenesen a nők privilégiumaként írják le a sörfőzés mesterségét. Ők ugyanis azt tartották, hogy mivel a nők adnak életet gyermekeiknek, csak ők lehetnek képesek arra, hogy a gabonát aranyló nedűvé változtassák. A céhes, majd az ipari méreteket öltő sörfőzés elterjedésével szorultak csak ki a gyengébbik nem képviselői az üst mellől. Mára egyetlenegy női sörgyáros maradt, a belga Madame Rose Blanquaert Merck. Ám a hölgyek nemcsak a sörfőzésben, hanem annak elfogyasztásában is jócskán kivették részüket. Már az ókori Egyiptomban is ezzel a nedűvel oltotta szomját a királynő, sőt I. Erzsébet angol uralkodó a reggelijéhez is sört ivott. A szász választófejedelem, Erős Ágost, valamint VIII. Henrik király udvarhölgyeinek fejenként napi 11-13 liter sör állt a rendelkezésére; szép teljesítmény ez a gyengébbik nem képviselőitől! Ezek után mondja azt valaki, hogy a sör kizárólag a férfiak itala... Márpedig a véleményem az, hogy ez az állítás napjainkig erősen él.

A nők szeszesital-fogyasztási szokásai jelentősen megváltoztak az elmúlt évtizedekben. Míg nagyanyáinktól a társadalmi elvárások megkövetelték a józanságot – szinte elképzelhetetlen volt egy spicces nő látványa –, addig napjainkban a nők már ugyanúgy fogyaszthatnak alkoholt nyilvános helyeken is, mint a férfiak. A hazánkat is érintő társadalmi változások, amik hatására a nőknek egyre több szerep jutott az élet minden területén, magukkal hozták a pénzügyi függetlenséget, a női egyenjogúságot, mely az italfogyasztás területén is megmutatkozik. Pár szó erejéig említést kell tennem a női alkoholizmusról, mely hazánkban is sok nőt érinti. Legtöbbször a stresszes életmód a kiváltó ok, de sajnos egyre több fiatal lányt látunk, aki úgy iszik, mint a férfiak, csupán divatból. Nem lehet elégszer hangsúlyozni a felelősségteljes alkoholfogyasztás jelentőségét, és azt, hogy a női szervezet kevésbé képes az alkohol feldolgozására, mint a férfi, ezért még több odafigyelést igényel!

Mindezek ellenére azt vallom, hogy nem kell teljes mértékben lemondanunk az alkoholos italok fogyasztásáról – így a sörivásról sem - a lényeg hogy mértékkel és felelősséggel tegyük azt, mint minden mást is az életben. A sör az egyik legalacsonyabb alkoholtartalmú ital, mely mértékkel fogyasztva jó hatással van az emberi szervezetre, hisz 93%-a víz, zsírt nem tartalmaz, természetes alapanyagokból készült szomjoltó. Rengeteg vitamin és ásványi anyag található benne, segíti az emésztést és csökkenti a szívbetegség kialakulásának kockázatát is.

Na, de térjünk vissza arra kérdésre, hogy hányadán is állnak a magyar nők a habzó élvezettel! Különböző hazai kutatásokból kiderült, hogy a nők 70%-a kóstolt már sört életében és a folyékony kenyér a második legnépszerűbb ital körükben (az első helyen a bor szerepel, mily meglepő).

Az általam 2012 őszén készített páros interjúkból és az arra épülő kérdőíves kutatásból kiderült, hogy a résztvevő nők fele rendszeresen fogyaszt és vásárol is sört. Többségük már nem gondolja úgy, hogy az aranyló nedű csak a férfiak itala, és illőnek tartja a mértékkel és kulturáltan történő női sörfogyasztást. A sörözéshez nem kell számukra különösebb alkalom, egyértelműen társaságban fogyasztják, általában fél liternél nem többet. Ezt az eredményt azért cáfolnom kell! Figyelembe kell venni, hogy a kutatások során megkérdezettek általában nem válaszolnak teljes mértékben őszintén az alkoholfogyasztás gyakoriságával és mennyiségével kapcsolatos kérdésekre. Így feltételezhetjük, hogy a fogyasztott mennyiség azért az említett értékeknél magasabb, hosszabb beszélgetések alkalmával akár 3-4 doboz is lehet.

Az italt a kikapcsolódással kötik össze, és azért isszák, mert frissítő, üdítő jellegű. A megkérdezett nők kedvelik az ízesített söröket, főleg a fiatalabb korosztály tagjai, a világos sörök, úgy tűnik, hogy veszítenek népszerűségükből. A nők multi-márkahűek, szívesen kipróbálnak új fajtákat, még azok is, akik a sört nem annyira kedvelik. A nők egyértelműen a dobozos söröket vásárolják – főként hiper- és szupermarketekben, a nagybevásárlással egybekötve. Az üveges sörök helyett, mert azzal kevesebb a „macera”, mégis üvegnyitóra és pohárra vágynak, ha ajándéktárgyról van szó. Ebből arra következtetek, hogy valójában az üveges sört tartják az igazinak, és inkább pohárból fogyasztanak. A csapolt sör háttérbe szorul. A kor előrehaladtával az otthoni sörfogyasztás válik jellemzővé, főként akkor, amikor a nő nem egyedül él, hanem párkapcsolatban. A megkérdezett nők állítják, hogy a sörreklámok nincsenek rájuk hatással, szerintük azok főként a férfiaknak szólnak. Még a már említett vízilabda-válogatottal forgatott reklámfilm is megosztja a nők táborát. Mindenki kihangsúlyozta, hogy nagyon szereti a fiúkat, de magát a reklámot erőltetettnek és gagyinak tartják, nagyon amatőr”. Megoszlottak a vélemények arról is, hogy kinek szól valójában: „Gondolom, a nőknek szólt az ízesített sör reklámja, de akkor nem az öregnek kellett volna inniuk a végén, hanem a jó hapsinak.” Mint látható, a próbálkozás nem volt rossz, de még mindig nem az igazi. Nem ez kell nekünk!

És mivel lehet meggyőzni minket? Esetünkben az ár, az íz és a dizájn, ami számít. Kóstoltatásokkal, akciókkal és azonnali nyereményekkel is lehet hatni ránk.

A sör nemfogyasztásának legfőbb oka az ital keserű íze. Ami meglepő, hogy a felmérésben részt vevők közel 10%-a még mindig úgy véli, hogy a folyékony kenyér nem nőnek való ital.

Mivel a nők inkább multi-márkahűek és a köztudatban él még néhány sztereotípia is a sörfogyasztással kapcsolatban, ezért a sörgyártóknak azt javaslom, hogy először közösen építsenek fel egy kommunikációs stratégiát és magát a sört, mint italt tegyék ismertebbé és népszerűbbé a nők körében. Valamint ösztönözzék a nemfogyasztókat a kipróbálásra, mint tették azt hazánkban a pálinka és a magyar bor esetében.

A nők szerepe, a velük szemben állított társadalmi elvárások jelentős átalakuláson mentek keresztül az elmúlt évtizedekben. Ma már teljes joggal kijelenthetjük, hogy mi vagyunk a gazdaság motorjai, a fogyasztói társadalomban előkelőbb helyet foglalunk el a férfiaknál, a költések többségéért mi felelünk, és a vásárlási döntések nagy részét is mi, a „gyengébbik” nem tagjai hozzuk. Úgy gondolom, nagy hiba volt, hogy kikerültünk a söripar látóköréből, és épp itt az ideje, hogy újra számításba vegyenek minket, mint ideális célcsoportot.

Lassan indul a szezon, hamarosan kiderül, hogy a gyártók mivel rukkolnak elő az idei évben: új termékekkel, akciókkal, esetleg végre felfedezik a nőkben rejlő lehetőségeket, és a nők is szerepet kapnak kommunikációjukban?!

Kíváncsian várom...

Hozzászólások

@

Küldés