Gyermekeink személyisége

Kalocsay Ildikó  2005.3.24. 14:46

Az ember temperamentuma – bár nem egész pontosan, de már újszülött korban megállapítható.

A vérmérsékletet az idegrendszer határozza meg, ami függ a lelki folyamatok gyorsaságától. Az emberi természet tehát genetikailag adott, amit neveléssel nem lehet megváltoztatni, csak egy egész kis mértékben befolyásolni.

Egy kísérlet keretében a tudósok egy méter magasról egy súlyt ejtettek a padlóra, melyen újszülöttek feküdtek. A babák úgy reagáltak, hogy hirtelen szétcsapták a kezüket, majd újra összezárták. A kutatók azt figyelték, milyen gyorsan reagálnak a csecsemők a zajra, és mennyi ideig tart, míg újra megnyugszanak. E megfigyelések alapján az újszülötteket négy csoportra osztották. Nyugtalanokra, akik gyorsan reagálnak, és lassan nyugszanak meg, nyugodtakra, akik reakciója lassú, és gyorsan megnyugszanak, lassúakra, akik lassan reagálnak, és lassan nyugszanak meg, és lobbanékonyakra (impulzívakra), akik gyorsan reagálnak, és gyorsan megnyugszanak.

A vérmérsékleti tulajdonságok azonban a gyermek további fejlődésével egyetemben természetesen tovább változnak. Az első életév után azonban már megfigyelhetők a személyiségjegyek kezdeti jelei. Lassanként aztán a temperamentum további sajátosságai is megjelennek, mint amilyen például a félénkség, dacosság, hiperaktivitás.

A személyiség meghatározására még manapság is a hippokratészi felosztást használjuk. Vagyis az embereket négy nagy csoportra osztjuk: szangvinikusra, kolerikusra, flegmatikusra és melankolikusra. Csakhogy gyermekkorban hajlamosak vagyunk ezeket a tulajdonságokat elferdíteni. A kolerikus gyereket gyakran kezelhetetlennek és erőszakosnak tartjuk, a melankolikust pedig gyáva bőgőmasinának. Holott az ember (gyermek) vérmérséklete nem határozza meg az emberi tulajdonságok minőségét, csupán a veleszületett temperamentumot mutatja.

Ráadásul a gyerekek nem oszthatók csoportokra, miszerint ezt és ezt a típus így és így kell kezelni. A gyereknevelésre nem létezik egységes recept, sem egységes használati utasítás. A gyerekek többsége ugyanis a számukra ismert környezetben és az átlagos szituációkban teljesen „normálisan” viselkedik. Az alaptermészet általában akkor kerül a felszínre, amikor stresszhelyzetbe kerül: megijed, meglepődik, váratlan esemény következik be.

Vannak azonban gyerekek, akiknél mindig, átlagos helyzetekben is megfigyelhetők a személyiségjegyek. Róluk első látásra megállapítható, melyik csoportba tartoznak. Másoknál viszont valamennyi temperamentum jegyei jelentkeznek. Éppen ezért nem helyes a gyerekeket a vérmérsékletük szerint azonnal beskatulyázni. Jó viszont tudni, a mi gyerekünk milyen temperamentumú, így legalább alibit találunk arra, miért nem tudunk zöld ágra vergődni vele…

A szakértők szerint a legjobb gyereknevelési módszer, ha a gyerek számára olyan (aktív) tevékenységet találunk, ami lefoglalja, érdekli őt, és amivel szívesen foglalkozik. (Semmiképp se legyen ez a tévénézés és a kényszerítés saját álmaink beteljesítésére!)

Hozzászólások

@

Küldés