Iskolai zaklatás


Jády Mónika  2006.1.16. 16:13

Egy tavalyi, Magyarországon készített felmérés szerint minden második (!) általános iskolai tanulót érintheti az iskolai közösségen belüli erőszak.

Norvégiában már a 80-as években készültek az iskolai zaklatás gyakoriságát felmérő országos vizsgálatok. Ezek szerint -- áldozatként vagy elkövetőként -- minden ötödik gyerek részese kipécézésnek. A zaklatás megnyilvánulhat közvetlen vagy közvetett módon; az előbbi példája lehet a gúnyolódás-csúfolódás, piszkálódás, lökdösés; az utóbbié pedig az, amikor egy gyermek kénytelen a szünetet társaitól izoláltan eltölteni, amikor a többiek szándékosan nem vesznek tudomást a jelenlétéről, nem választják be a csoportos játékokba, megrongálják a tárgyait és az öltözékét.

Lányoknál gyakoribb forma a kiközösítés és a verbális agresszió (gúnyolódás, sértő megjegyzések), valamint gesztusok alkalmazása (szamárfül, grimaszolás, hirtelen elhallgatás stb.). Ezek ugyanolyan kegyetlenek lehetnek, mint a nyílt agresszió.

Az áldozat gyerekek között három típus fordul elő a leggyakrabban (de ha feszült a csoport, szinte bárkiből válhat célpont, aki elüt a többiektől).
Az első típusba tartoznak a visszahúzódó, érzékeny gyerekek -- az agresszióra sírással, dührohammal reagálnak, ami vonzza a piszkálódásra hajlamosakat.
A második típusba tartoznak az „idegesítőek“. Jellemző rájuk a dicsekvés, a stréberség, vagy a bohóc szerep.
Külön csoportba tartoznak azok, akik kiprovokálják az üldöző magatartást. Lökdösődnek, verekedést kezdenek. Sok hiperaktív gyerek kerül ebbe a helyzetbe, de pszichésen sérültek is, akiknél a kialakult „én nem vagyok szerethető“ belső ítélet ahhoz vezet, hogy a figyelmet csak negatív módon képesek felhívni magukra.

A szülők számára fontos jelzés lehet a tanulmányi romlás, az iskolával szembeni hirtelen rossz viszony és a gyakori hangulatváltozások. Továbbá: a gyerek gyanúsan sokszor veszíti el a dolgait, éhesen érkezik haza (az agresszorok elveszik a tízóraiját), nem akar beszélni róla, mi bántja. Ha beigazolódik a gyanú, éreztetni kell a gyerekkel, hogy ránk mindig számíthat. Fel kell keresnünk a gyerek osztályfőnökét és az iskola igazgatóját. Ha elutasítják a probléma megoldását, vigyük át a gyereket egy másik iskolába.

A legtöbb erőszakoskodó otthonról negatív feszültségeket hoz magával, és azt másokon vezeti le. Nincs jó empátiás készsége, így rendszerint nem méri fel, mit okoz másoknak. Vannak olyanok is, akik élvezik, hogy másnak fájdalmat okoztak. Náluk a kegyetlenkedés csak az érzelmi problémák oldásával, és az agresszió büntetésével állítható meg. Mások az erejüket fitogtatják. A sportolás általában segít levezetni a feszültséget, és lehetőséget ad a versengése.

Beszélgetésekre is szükség van, hogy megértsék, ez a magatartás nem „győztes“, hanem épp ellenkezőleg, megnehezíti az érvényesülést. Az erőszakoskodók között találunk olyanokat is, akiket elkényeztettek, ezért egyáltalán nincsenek tekintettel másokra, ingerlékenyek, rosszul bírják a késleltetést. Mint a többieknél, a mások tiszteletét, és a hirtelen düh kezelését kell megtanulniuk.

Tanácsok gyerekeknek:
Maradj a tömegben -- az erőszakoskodók általában a magányosan lévőket szúrják ki.
Ne állj meg, ha eléd kerülnek!
Ha megjegyzéseket tesznek, engedd el ezeket a füled mellett!
Próbálj nem sírni, vagy dühösen csapkodni!Az erőszakoskodók a hatásra utaznak Ha nem sikerül nálad kellő hatást elérniük, más célpont után néznek.
Mondd el a szüleidnek, mi történik!
Szükséged van a segítségükre!



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Mi legyen a tízórai?

Jády Mónika

A fejlődésben lévő szervezet még nem tud hosszabb ideig energiát tárolni, rendszeres tápanyag-utánpótlásra van szüksége.

2017.9.12.    20


Kezdődik az iskola

Jády Mónika

Csoportba való beilleszkedés, konfliktusok, alkalmazkodás, teljesen új környezet – nem könnyű az iskolakezdőknek.

2017.9.1.    10


Iskolás lettem!

Kovács Márta

Minden gyermek életében elérkezik a nagy pillanat: első osztályos lesz.

2016.9.14.    8


Iskolakezdésre

Jády Mónika

Csoportba való beilleszkedés, konfliktusok, alkalmazkodás, teljesen új környezet, tananyag – nem könnyű az iskolakezdőknek.

2016.9.12.    25


Tanulj, fiam!

Bányai Ilona

Az iskolakezdéssel sok családban felmerül az állandó dilemma: kell-e és ha igen, mennyi segítség kell a gyereknek a tanuláshoz.

2013.9.19.   


Hogyan éljük túl anyagilag az iskolakezdést?

Faar Ida

Tetszik, vagy sem – ennek a nyári szünidőnek is vége lesz lassan, a gyerekek legnagyobb bánatára.

2013.8.27.    10


Hozzáállás kérdése

Huszár Ágnes

Iskolás gyerekekkel készült rádióriportot hallgattam a minap...

2013.6.19.    21


Diák-szóvirágok

Huszár Katalin

Középiskolai tanárként arra törekszem, hogy diákjaim minél több tudás birtokosai legyenek.

2013.6.5.    28


A tanulásról – nemcsak félévkor

Kovács Márta

Amíg kisebb a gyerekünk, kevesebb a követelmény, és játékosabb formában történik a számonkérés is.

2013.1.28.    10


Vajon ki ő és hol van a hazája?

Nagy Erika

Az, hogy egyre kevesebb gyerek vesz kezébe manapság könyvet, talán abból is adódik...

2012.5.9.    4


Mit tehet a szülő?

Kovács Márta

Számomra újdonság, ami a lányommal történik: nem akar iskolába járni!

2011.11.8.   


Vakáció

Nagy Erika

A gyermekek legnagyobb örömére, itt a rég várt nyári vakáció.

2011.6.30.    1