Nem lehet elég korán kezdeni…


Kiss Julianna  2007.12.12. 17:12

…az életre való felkészítést – vélhették lányom osztálytársnőjének szülei…

…amikor sok más egyéb mellett mobiltelefont ajándékoztak nyolcadik születésnapjára. Azóta nálunk, meg mint hallom, még más osztálytársak családjában is a mobil sokat emlegetett téma lett. Utódaink válogatottnál válogatottabb ráhatásokkal próbálják elérni céljukat, hogy boldog és elégedett mobiltulajdonossá válhassanak. És nevelési elvek meg következetesség ide vagy oda, nagyon nehéz kivédeni érvelésüket. A „neki miért lehet?” kérdésre nehéz a gyerekek számára elfogadható és érthető választ adni. Hogyan magyarázzam meg, hogy teljesen felesleges a mobil, hiszen az iskolában úgysem használhatja, a többi idejét pedig velünk tölti (mi visszük és hozzuk iskolába és iskolából, edzésre és edzésről), így egy esetleges hívást a mi telefonunkról is megejthet. Ráadásul nincs is kit felhívnia, hiszen az ő általa elképzelt baráti hívások nem kivitelezhetők, mivel a barátnőinek (az egyetlen, fent említett kislány kivételével) sincs mobiljuk. Azt meg már végképp nem sikerült megértetnem vele, hogy nem elégséges a mobiltelefon birtoklása, a hívásokért fizetni kell. Nem is keveset!

Mire úgy-ahogy sikerült zöldágra vergődnünk a témát illetően, újabb probléma borzolta fel kedélyemet. Az idei iskolaévben ugyanis a fent említett kislány egy bankkártya boldog tulajdonosa lett. (Hát igen, valóban nem lehet elég korán kezdeni!) Szülei minden hónapban erre a kártyára utalják zsebpénzét, amelyet ő legjobb belátása szerint költhet el. Édességre, játékra, vagy amire gondolja. Esetleg bankautomatán keresztül tölti fel mobilját…

Levonva a konzekvenciát ebből az ügyből, rá kellett döbbennem: maradi vagyok. Legyek közmegvetés szenvedő alanya, de akkor is túlzásnak tartom, hogy 8-9 éves gyerekek mobillal meg bankkártyával járjanak iskolába. Az említett tárgyak ellopása esetén pedig teljes vállszélességgel az iskola passzív álláspontját támogatom. Igazuk van, ha széttárt karokkal és fejcsóválással veszik tudomásul a történteket. Éppen elég gondjuk van enélkül is!

Ha a szülő mobilt ad gyermekének, akkor viselje az azzal járó kellemetlenségeket: az esetleges eltulajdonítást vagy a tanórai mobilozásért járó intőt.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Mi legyen a tízórai?

Jády Mónika

A fejlődésben lévő szervezet még nem tud hosszabb ideig energiát tárolni, rendszeres tápanyag-utánpótlásra van szüksége.

2017.9.12.    20


Kezdődik az iskola

Jády Mónika

Csoportba való beilleszkedés, konfliktusok, alkalmazkodás, teljesen új környezet – nem könnyű az iskolakezdőknek.

2017.9.1.    10


Iskolás lettem!

Kovács Márta

Minden gyermek életében elérkezik a nagy pillanat: első osztályos lesz.

2016.9.14.    8


Iskolakezdésre

Jády Mónika

Csoportba való beilleszkedés, konfliktusok, alkalmazkodás, teljesen új környezet, tananyag – nem könnyű az iskolakezdőknek.

2016.9.12.    25


Tanulj, fiam!

Bányai Ilona

Az iskolakezdéssel sok családban felmerül az állandó dilemma: kell-e és ha igen, mennyi segítség kell a gyereknek a tanuláshoz.

2013.9.19.   


Hogyan éljük túl anyagilag az iskolakezdést?

Faar Ida

Tetszik, vagy sem – ennek a nyári szünidőnek is vége lesz lassan, a gyerekek legnagyobb bánatára.

2013.8.27.    10


Hozzáállás kérdése

Huszár Ágnes

Iskolás gyerekekkel készült rádióriportot hallgattam a minap...

2013.6.19.    21


Diák-szóvirágok

Huszár Katalin

Középiskolai tanárként arra törekszem, hogy diákjaim minél több tudás birtokosai legyenek.

2013.6.5.    28


A tanulásról – nemcsak félévkor

Kovács Márta

Amíg kisebb a gyerekünk, kevesebb a követelmény, és játékosabb formában történik a számonkérés is.

2013.1.28.    10


Vajon ki ő és hol van a hazája?

Nagy Erika

Az, hogy egyre kevesebb gyerek vesz kezébe manapság könyvet, talán abból is adódik...

2012.5.9.    4


Mit tehet a szülő?

Kovács Márta

Számomra újdonság, ami a lányommal történik: nem akar iskolába járni!

2011.11.8.   


Vakáció

Nagy Erika

A gyermekek legnagyobb örömére, itt a rég várt nyári vakáció.

2011.6.30.    1