Tudnivalók a napozásról

Csivre Kata  2005.5.25. 13:46

Sokan szeretnek napfürdőzni, sütkérezni a strandokon, tengerparton, és szépen egyenletesen lebarnulni.

A napfény gyógyító hatását az emberiség már évezredek óta ismeri és használja. Az utóbbi évtizedekben pedig kifejlesztették a mesterséges sugárforrást is, így már télen is elérhető a divatos barnaság. A bőrben elnyelődött sugárenergia számos kedvező élettani hatással rendelkezik: elősegíti a D-vitamin-képződést, fokozza a vérképző szervek működését és a szervezet védekezőképességét, javítja az általános kedélyállapotot, segít a szervezet „áthangolásában”. De csak akkor, ha igazán odafigyelünk arra, hogy a káros sugárzás ne károsítsa bőrünket.

A 19. század végére tehető az az időpont, amikor megváltozott a tejfehér bőr divatja. Akkoriban csak a gazdagok kiváltsága volt a nyaralás. A szép egyenletesen lesült csokibarna bőr vált divatossá annak ellenére, hogy egyre meggyőzőbb tények igazolják a nap bőrkárosító hatását. Ma már világszerte elfogadott tény, hogy főként a napozás okozza a bőr öregedését, a ráncosodást, valamint jelentős szerepe van a bőrdaganatok kialakulásában. Így bár szeretjük a nap fényét és melegét bőrünkön érezni, felismerve a napfény káros hatásait, egyre nagyobb mértékben vagyunk kénytelenek e szeretetnek határt szabni.

A károsodásért a napfény láthatatlan, úgynevezett ultraibolya (UV) sugarai felelősek. Az UV-sugarakat hullámhosszuk alapján három csoportba oszthatjuk.
Az UV-C sugarak hatásával számolni nem kell, az ózonréteg teljes egészében elnyeli azokat.
Az UV-A sugarak a bőr mélyebb rétegeibe képesek behatolni, károsítják a kollagén- és elasztikus rostokat, a bőr felszíni vérereit, valamint gátolják a bőrben a védelmet biztosító ellenanyagokat is. Öreggé, ráncossá teszik a bőrt.
Az UV-B sugarak a bőr felső részét károsítják, leégést és bőrrákot keltő hatással bírnak. A leégés tulajdonképpen egy fájdalmas bőrgyulladás, amely hosszas vagy túl erős napozás hatására alakul ki. Enyhébb esetben a bőr néhány napon belül hámlás kíséretében gyógyul, súlyosabb esetben azonban másodfokú égésre emlékeztető, hólyagos bőrgyulladás alakul ki, amely rendszerint télen sem halványodó, szeplőszerű maradványfoltokkal gyógyul.

A bőrrák kialakulásában nagy szerepe van az UV-sugárzásnak. A Földünket védő ózonréteg elvékonyodásával bőrünket nagyobb mennyiségű UV-sugárzás éri, s a bőrdaganatok gyakoriságának riasztó emelkedése is arra figyelmeztet bennünket, hogy a bőrt védeni kell a napfénytől. Különösen a gyermekkorban bekövetkezett napégések számának van jelentősége a bőrrák kialakulásával kapcsolatban, gyakorlatilag három, gyermek- vagy serdülőkorban bekövetkezett, hólyagos napégés akár 5–20 évvel a leégést követően is kifejezetten növelheti a bőrdaganatok (különösen a melanoma) kialakulásának kockázatát.

Az UV-sugárzás kétségtelenül a nyári hónapok legmelegebb óráiban a legerősebb, de tudnunk kell, hogy sem a köd, sem a felhők, sem a víz vagy az üveg nem nyújt megfelelő védelmet a nap káros sugaraival szemben. (Az UV-sugárzás 80 százaléka még a felhős napokon is lejut a Földre!)

A napfény elleni védelemben legfontosabbak az UV-sugárzás útjába fizikai vagy kémiai akadályt állító szerek. A védekezést már gyermekkorban meg kell kezdeni! Használjunk jó minőségű fényvédő krémet (naptejet) napozáshoz. Lényeges, hogy olyan készítményt vásároljunk, amely széles spektrumú, tehát nemcsak az UV-B, hanem az UV-A sugaraktól is véd! Ellenkező esetben ugyan nem égünk le a napon, de a ráncosító UV-A sugarak károsító hatását elszenvedjük.

Hozzászólások

@

Küldés