Kis huncutkodás

Póda Erzsébet 2004.7.19. 14:46

Rafinált és vicces kézikönyvszerű útmutatónk nemcsak azoknak szól, akik most tervezik megízlelni ama bizonyos paradicsomi fa gyümölcsének ízét…

Persze ők is meríthetnek ötleteket, kipróbálhatnak fogásokat tanácsainkból, de leginkább azokra gondoltunk, akiknek már több „első éjszakájuk” ment tönkre valamilyen elhibázott lépés, becsúszott baki miatt. Természetesen elsősorban női túlbuzgóságuk volt a kudarc oka. Mert a férfiaknak nem nagyon tetszik, ha rögtön bemelegített kockás férfipapuccsal, külön fogkefével várjuk őket. Vagy ha már az ajtóban lerohanjuk újonnan vásárolt rikítóan piros vagy éppen fülledt-erotikusan fekete csipkealsóneműnkben, s máris suttogjuk szenvedélyesen, mennyire vártunk rá. (Igen, igen, tudjuk, ilyen férfiak is vannak! Ám ne feledjük, ők vannak kevesebben! A többség azt szereti, ha a nő egy darabig, legalábbis pár hosszú percig kéreti magát. Sosem akar ugyanis gyengének tűnni, az erős nőktől pedig egyenesen retteg. Jegyezzük meg: a férfiak félnek azoktól a nőktől, akik kendőzetlenül adják tudtukra szexuális igényüket! Haj, messze még az egyenjogúság…) Tehát a szarvashibákat elkerülendő lássuk csak, mit tegyünk a nagybetűs Első Estén, hogy másnap reggel elégedetten kelhessünk fel a direkt ez alkalomra vásárolt csillogós-szatén ágyneműnkből!

A nagy napon sokkal korábban ébredünk, mint egyébként és reggeli helyett az egész ruhatárunkat felpróbáljuk. Mire elkeseredetten konstatáljuk: nincs egy árva göncünk sem, amit magunkra aggathatnánk, és jól is állna. Tehát azonnal kétségbeesünk. Mivel azonban üzletbe menni sem időnk, sem megfelelő anyagi hátterünk nincs, mindent feladva tehetetlenül rogyunk le a szőnyegre a ruhakupac mellé. Pedig pánikra semmi ok! Rakjuk vissza ruhatárunkat a szekrénybe, gyújtsunk meg egy szál illatos füstölőt vagy gyertyát, helyezzük magunkat kényelembe egy öblös fotelban – ha nincs, a heverő is megteszi – és hagyjuk, hogy az adrenalin dolgozzon helyettünk. Tudvalévő ugyanis, hogy ezekben a percekben agyunk sokkal több adrenalint termel, éppen a sikeres este és éjszaka érdekében. Bízzunk önmagunkban, testünkben és lelkünkben! Amikor tehát megnyugodtunk, reggelizzünk meg szépen komótosan, igyunk meg egy csésze kávét, vagy teát – amire éppen gusztusunk van, és kezdjük el a készülődést. Az öltözködést hagyjuk későbbre.

Reggeli után rakjunk rendet lakásunkban, vagy ha nem élünk egyedül, akkor a lakosztályunkban. Semmi esetre se gondoljunk nagytakarításra! A port természetesen töröljük le és egy kis porszívózás sem árt, de nem kell ablakot mosni, sem matracokat prakkerolni! A szanaszét hagyott alsóneműinket gondosan rakjuk a szennyesládába – erotikus irodalmunk is odakerülhet. A férfiszínészek, énekesek portréit és régi szerelmeink fényképeit, melyekhez esténként szemrehányó monológokat intézünk, szintén tüntessük el az ágyunk melletti falról meg az éjjeliszekrényről. Esti látogatónk tudatalatt riválisokat láthatna bennük és más sem hiányzik nekünk, mint hogy elvonja valami rólunk a figyelmét! Plüssmackóinkat és a minden alapot nélkülöző romantikus szerelmes lányregényeket, valamint a Hogyan hódítsuk meg a férfiakat? című kézikönyvet is tegyük láthatatlanná ez időre! A férfiak nem szeretik az ilyesmiket. Kivéve, ha lovagunk pont olyannak szeret bennünket amilyenek igazából vagyunk -- erre viszont sosem lehet mérget venni, maradjunk hát egyelőre a különböző fifikák bevetésénél.

Mindannyian nagyon jól tudjuk, hogy a férfi szívéhez a gyomrán át vezet az út. És ott is ér véget – mondják a tapasztaltabb „elsőéjszakások” némi iróniával a hangjukban. Ők már azt is tudják, hogy a túlbuzgóság gyakran vezet teljes leégéshez. Legalábbis a konyhában. Mert a lámpalázas nő ugyan minden igyekezetével és tudásával azon fáradozik, hogy valami egyszeri és megismételhetetlent alkosson a tűzhely mellett, az eredmény azonban gyakran katasztrofális. Vagy ehetetlent alkot, az időveszteség miatt pedig nem marad más, mint zsíros kenyérrel kínálni a lovagot. (Ez pedig nem ajánlatos, hacsak nem éljük éppen egyetemi életünket.) Vagy olyan jól sikerül a főztje, hogy a vendég fel sem bír állni a gyertyás asztal mellől és másra sem vágyik jobban, mint egy kiadós alvásra. Tehát egyértelműen: nem főzni! A férfinak, aki másra sem vágyik jobban, mint meghódítani álmai asszonyát – ezúttal éppen bennünket –, elegendő egy ízlésesen díszített étvágygerjesztő hidegtál. Azért ne feledkezzünk meg a behűtött pezsgőről, vagy a márkásabb vörösborról sem!

Közeledik a várva várt időpont – emelkedik az adrenalinszint. Egy-két órával a csengő megszólalása előtt merüljünk el egy kád meleg vízben. Nem árt fürdővizünket pár csepp illatos olajjal dúsítani, de vigyázat! Bánjunk óvatosan a fürdőolajjal! Nehogy úgy járjunk, mint a barátnőm barátnője, aki a sikeres vacsora után ágyba bújás előtt, partnerével, annak kifejezett kívánságára, közös fürdőzésbe kezdett. A kádban előzőleg az illető hölgy bársonyosította bőrét az olajos vízben. A közös fürdőzés közben hátszappanozáson kívül más ötlet is eszükbe jutott, s már ágyba bújás előtt sor került arra a bizonyos dologra. Nos a lovag lába alól egy ellenőrizetlen pillanatban kicsúszott a talaj – és olyan szerencsétlenül esett, hogy végül mindketten a kórház éjszakai ügyeletének sebészeti osztályán kötöttek ki.

A parfümmel is bánjunk óvatosan. Elég, ha diszkréten illatozunk, nem kell literszámra magunkra locsolni a drága parfümöt. Egyrészt kár érte, másrészt tartsuk szem előtt, hogy jóból is megárt a sok. A fürdőszobában véletlenszerűen hagyjunk egy tiszta törülközőt. A tükör mögötti szekrénybe pedig készítsünk egy új fogkefét – mintha éppen ki akartuk volna már cserélni a sajátunkat, csak éppen megfeledkeztünk róla. Férfiköntöst, borotvahabot és borotválkozás utáni arcszeszt azonban semmiképpen ne vásároljunk előre! Ezek jelenléte a fürdőszobánkban azt a látszatot keltené, mintha egy másik férfiúnak szántuk volna.

Mit vegyünk fel? Egy belevaló férfiismerősöm szerint semmit. Ez azonban nem tűnik valami jó ötletnek, mert mi van akkor, ha a várt időpontban nem a kedvesünk, hanem a szomszéd kisfiú, a lakóbizalmi vagy csupán egy véletlenül bekopogó idegen vetődik ajtónk elé? És mi van akkor, ha lovagunk szégyenlős…? A szerelmi légyott ideális öltözéke valami olyan rafinált ruhadarab, ami takar is, mutat is, könnyen levehető és szexi. Nem ajánlatos olyan ruhát felvenni, amelyen kétszáznegyvenhárom gombocska van, mert mire kedvesünk a végére ér, úgy elfárad, hogy elmegy a kedve mindenfajta produkciótól.

A könnyű vacsora, a pezsgő elfogyasztása, a hangulatvilágítás melletti kellemes csevegés után pedig nem marad más hátra, mint felszabadultan élvezni a várva várt éjszaka minden másodpercét. És ne feledjük: csak semmi pánik – hadd szárnyaljunk a szenvedély szárnyán egészen kivilágos-kivirradtig! Vagy éppen ameddig jólesik.