Váratlan vendég
Szenteste hajnalán nagy pelyhekben hullott a hó.
Mari néni a karosszékében olvasgatott, időnként szemeit pihentetve kinézett az ablakon, s gyönyörködött a tájban. Az ablak előtt kecsesen ívelő fenyőfát teljesen belepte a hó. Szép látvány volt. Főleg annak, aki a magányosan töltött évek alatt mindenben a szépet kereste, hogy elviselhetőbb legyen számára az egyedüllét.
Székéből felkelve elindult a kamra irányába, majd megtorpant. Eres, munkában elfáradt kezével a fejbőrét vakargatva magában motyogott. Minden évben megfogadta, többé nem díszít fenyőfát. Az utolsó napon azonban valami csoda folytán, szinte ösztönszerűen mindig előszedte a kellékeket, majd egy óra elteltével teljes díszében pompázott a cserépbe ültetett ezüstfenyő. Így volt ez most is.
A pirosba öltöztetett fa felvidította az idős asszonyt. S mintha a jókedv átragadt volna a macskára is, boldogan ugrándozott egyik székről a másikra, majd odabújt gazdája lábához.
Mari néni előszedte a kamrából a karácsonyi kalács hozzávalóit, és nekilátott a dagasztásnak. Pár óra elteltével fenséges illatok terjengtek a konyhában. Estére halat sütött, annyit, hogy négylábú kedvence is bőségesen lakmározhasson belőle. Besötétedett, így kivilágította a fenyőfát, bekapcsolta a rádiót, leült a karosszékébe és zenét hallgatott.
Kopogtak. Meglepődve indult ajtót nyitni, elképzelni sem tudta, ki lehet a váratlan látogató.
Egy idős, jól öltözött úriember állt az ajtóban. Farkasszemet néztek egymással, mindketten keresték a másikban az ismerős vonásokat.
A kínos csendet felismerés követte, majd egymást szorosan átölelve, meghatódottságtól könnyes szemekkel, boldogan átölelték egymást. Rég nem látták egymást, nagyon régen. A külhonba rekedt férfi az unokatestvére volt, aki most először jött haza szeretteihez, mióta kivándorolt. Sokáig beszélgettek -- volt mit pótolniuk.
Végre igazi szentestét ünnepelhetett Mari néni, olyat, melyben már rég nem volt része. Boldog volt. Ez volt a legszebb karácsonyi ajándék, amit az élettől kaphatott.
Foto: Mihály Krisztián
Hozzászólások
Kapcsolódó cikkek
Karácsonyi anekdota
Ez a nyúlfarknyi történet egy rejtélyes csomagról szól. Elolvasása után érdemes elgondolkodnunk egy picit.
2006.12.10.
Furcsa ajándékok
Vannak abszurd ajándékok, drága ajándékok, megfoghatatlan és élvezhetetlen ajándékok, és olyanok is, amelyek a szívünkből jönnek…
2006.12.10.
Mivel szerezzünk örömöt?
Belgiumi kolléganőnk az ajándékozásról, karácsonyról és ünnepről elmélkedik, miközben egészen újszerű dolgokkal ismertet meg bennünket.
2006.12.10.
„Nemszeretem” karácsony
Munkatársunk ezúttal a szokásostól eltérő szemszögből közelítette meg a témát.
2006.12.7.