Peking–Xi'an–Shanghai–Hongkong (1)


Jády Mónika  2010.5.17. 5:32

E városokban már régebben jártam, ám akkor elmaradt az élménybeszámoló...

Jutalomképp kaptunk egy négy napra szóló meghívót Pekingbe. Úgy gondoltuk: ha már olyan messzire repülünk, tovább maradunk Ázsiában.

Augusztus végén érkeztünk meg Pekingbe. A helyi időhöz igazodva nem feküdtünk le a szállodába érkezve. Lezuhanyoztunk, kicsit pihentünk, aztán elindultunk felfedezni a szálloda környékét. A márkás üzletekkel teli modern áruházakon, kisebb elektrotechnikai, ruházati és anyagboltokon (hatalmas a választék!) kívül piacot is találtunk, ahol többek között nyársra fűzött skorpiókat, verebeket is lehetett kapni. Felvetettük, hogy vehetnénk egyet – mind a négyünknek jut egy skorpió, akinek pedig ízlik, megeheti az utolsót. Ám egyikünk sem igazán óhajtotta megkóstolni e helyi specialitást.

Arra hamar rájöttünk, hogy az angoltudás nem sokat ér Kínában. Gondoltuk, az lesz a legegyszerűbb, ha első nap a McDonald’s-ban eszünk. A Big Mac itt is Big Mac, gondoltuk. Ám hiába soroltuk fel szépen, mit kérünk, nem értették. Barátom nagy hévvel magyarázott, mutogatott a képekre. Az eladók pedig a kezüket a szájuk elé téve kuncogtak. Végül aztán megkaptunk mindent, amit szerettünk volna – igaz, duplán.

A Tiananmen térre is eljutottunk már az érkezésünk napján (a következő napokban még visszatértünk oda idegenvezetővel). Mao mauzóleumába nem mentünk be, ugyanis hosszú-hosszú sor kígyózott a téren.

Mi volt az első nap után a benyomásom? Peking modern nagyváros, rengeteg felhőkarcolóval, hatalmas forgalommal (pedig akkor már bevezették, hogy bizonyos napokon csak a páratlan rendszámú, más napokon pedig csak a páros rendszámú autók közlekedhetnek). Ugyanakkor látni hagyományos épületeket, és a szocreál stílus is képviselteti magát.

A következő nap a fiúk szemináriumon vettek részt. Mi, lányok pedig a partnerek számára szervezett programra indultunk. Első célunk a Tian Tan, a Mennyei Béke Temploma (Menny Oltára) volt, amely három fő épületcsoportból áll, és hatalmas fák veszik körül. A parkban több – főleg idősebbekből álló – csoport végzett különféle tornagyakorlatokat. Egyesek labdát ütögettek, mások szalaggyakorlatokat végeztek. Mindannyian könnyedén, kecsesen mozogtak. Egy idős férfi kínai írásjeleket vetett a betonra ráérősen, vízzel. Persze, lassanként mind felszáradt, és eltűnt... Egyre melegebb lett. A helyiek szokását követve esernyővel védtük magunkat a nap sugaraitól.

A Menny Oltára tulajdonképpen egy kerek kőterasz, melynek elrendezésében a 3-as yang szám, illetve még inkább a 9-es kapott szerepet: 3 szint, 3x9 lépcső, a felső terasz középpontját 9 koncentrikus gyűrű veszi körül. A legbelső gyűrű 9 kőlapból, a következő 2x9-ből áll össze, és így tovább. A császár egy többórás, zenével kísért rituálé során e nyílt teraszról áldozott az égnek és az égi jelenségeknek az év leghosszabb éjszakáján, tavasszal pedig az északi teremben, a Jó Termésért Szóló Imák Csarnokában – amelyet a klasszikus kínai építészet legtökéletesebb művének tartanak – fohászkodott megfelelő, jó termést biztosító időjárásért.

Riksán ülve bepillanthattunk a város egyik régi negyedébe. (Az óvárosi utcákat hutongnak hívják.) Egykor egyszintes, belső udvarral ellátott házakban éltek Peking lakói. A nyílegyenes főutcákból sok szűk kis utcácska nyílott. Ki sem kellett mozdulni, a vándorkereskedők szinte mindent házhoz vittek. A ’60-as években a helyhiány miatt akár már négy család is lakott egy házban. Az épületeket évtizedekig nem tartották karban, hiányzott a fürdőszoba, a WC – így aztán elavultnak nyilvánították a házakat, a ’80-as években egész negyedeket bontottak le. Egykori lakóikat a város szélén épült toronyházakba költöztették.

Egy klasszikus étteremben ebédeltünk, hagyományos módon. A kerek asztal közepére, amelyet forgatni lehetett, szinte egyszerre hozták ki az összes tálat. Mintha egy büfé lett volna: mindenki vett a neki tetsző ételekből vagy akár mindegyikből a saját tányérjára. Csupán a rizs érkezett személyre szólóan, kis tálkákban, az étkezés vége felé, valamint a mogyorókrémleves. Hogy miért később kaptuk a rizst? A vendéglátó ezzel megtiszteli a vendéget: nem rizzsel akarja őt jóllakatni.

Kínában naponta háromszor esznek meleg ételt. A szállodában is mindig volt meleg étel reggelire: zöldséges tészta vagy zöldséges-tojásos rizs (ezeket szívesen ettem), és a kínai specialitásnak számító „százéves” tojás (pidan) sem hiányzott. (A kacsa- vagy tyúktojást három hétig érlelik egy speciális agyagbevonatban. Vékony szeletekre vágva fogyasztják, friss gyömbér dukál hozzá. Állítólag intenzív tojásíze van, de én nem kóstoltam.) A kínaiak valamivel korábban étkeznek, mint nálunk szokás, tehát déli tizenkettő és este hat előtt már ebédeznek, illetve vacsoráznak.

Érdemes tudni, hogy Kínának nagyon sokszínű a konyhája, területenként változik. (Az csupán a kínai konyha töredéke, amit Európában kínálnak a kínai éttermek. Ráadásul, azok az ételek általában többé-kevésbé már az európaiak ízléséhez vannak igazítva.) Peking és Észak-Kína konyháját például erős mongol befolyás érte. Főleg télen kedvelt a bárányhús, a rizsnél nagyobb szerepet kapnak a búzalisztből készült gyúrt, töltött tészták, és kelesztett, knédlihez hasonlítható tésztát is készítenek.

(Folytatjuk)



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Peking- Xi'an-Shanghai-Hongkong (5)

Jády Mónika

Hongkong (magyarul: „illatos kikötő”) napjainkig különleges státusszal rendelkezik.

2011.2.10.   


Peking-Xi’an-Shanghai-Hongkong (4)

Jády Mónika

Shanghai Kína pénzügyi központja és legnépesebb városa.

2010.12.17.    4


Peking- Xi'an-Shanghai-Hongkong (3)

Jády Mónika

Xi’an és környéke kisebb-nagyobb megszakításokkal az időszámításunk előtti XI. századtól egészen az i. u. IX. századig a kíniai világ központja volt.

2010.7.14.    3


Peking- Xi'an-Shanghai-Hongkong (2)

Jády Mónika

A következő reggel a Nyári Palota felé vettük az irányt.

2010.6.7.    2

A rovat további cikkei

Takarítani tudni kell! (3)

Póda Erzsébet

Az alagsori konyhában vidám társaság gyűlt össze, már reggel fél hétkor jókedvű nevetéstől volt hangos.

2024.9.20.   


Astorga (2)

Póda Erzsébet

Az egyik legérdekesebb buszos út vezetett Madridból északra, úticélunk, a Kasztília és León tartománybéli Astorga felé.

2024.9.3.   


Menjünk önkénteskedni! (1)

Póda Erzsébet

Közhelyes megállapítás, de sokszor tapasztalom, hogy a kívánságaink általában valami egészen más módon teljesülnek, mint ahogy azt eredetileg elképzeljük.

2024.8.23.   


Készülhetünk a nyárra

Trópusi úti célok a tökéletes nyárhoz 2024-ben!

2024.3.11.   


Milyen nyaraló-típus vagy?

Ez az egyszerű teszt segít megtudni, milyen nyaraló-típus vagy...

2023.7.13.   


Az utazás pozitív hatásai: az agyra

Előfordult már, hogy egy külföldi utazásról hazatérve úgy érezted, mintha újjászülettél volna? Ez az agyad növekedésének köszönhető!

2023.7.6.   


Las Vegas látnivalói

PR-cikk

Van más a kaszinókon kívül? Las Vegas világszerte közismert fényűző kaszinóiról, klubjairól és vad bulijairól...

2023.4.19.   


Téli autózás – tippek hölgyeknek

A téli autózás, autóvezetés nagy odafigyelést igényel. Másként viselkedik gépkocsink...

2023.2.22.