Még el nem követett gyilkosság
Beszélgetés Bíró Szabolccsal terveiről és Francis W. Scott-tal való „szakításáról”
Bíró Szabolcs neve ismerősen csenghet jó néhány olvasó számára. A fiatalember a szlovákiai magyar székirodalom megteremtője, néhány könyvet maga mögött tudhat már. Francis W. Scott álnéven publikált művei nem hagynak maradandó nyomot maguk után, ezért komoly elhatározásra szánta el magát. Vajon mi lehet az?
– Úgy tudom, hogy ezentúl a saját neveden szeretnél könyveket kiadni. Miért döntöttél a profilváltás mellett?
– Akármennyire is a szívemhez nőtt a Francis W. Scott név, akármennyire is szeretek A-ból B pontba eljutó krimiket írni – amelyben az elején megtörténik a gyilkosság, a végén pedig megtudjuk, hogy ki a gyilkos és kész –, ha objektíven állunk hozzá a dolgokhoz, akkor rájövünk arra, hogy igazából nincs szükség még egy ilyen íróra. Már túl sokan írnak ilyen típusú, témájú könyveket a kortársak közül, tizenkettő egy tucat ezekből a kiadványokból. Ez hobbinak jó, megírhatjuk magunknak, vagy megmutathatjuk néhány embernek, de maradandót nem alkotunk vele semmiképpen. Én pedig szeretnék maradandót alkotni, bármennyire is nagyképűségnek hangzik. Az ember valahol azért is lesz író, hogy szórakoztasson. A szórakoztató irodalomról tehát nem mondok le, csak egy teljesen más ösvényét próbálom kitaposni, és megpróbálom megtalálni a határt a szórakoztató- és a szépirodalom között. A Bíró Szabolcs regényekben a Francis W. Scott könyvekkel ellentétben már nem az lesz a végén a lényeg, hogy ki a gyilkos, mert közben egy utat járt be, tanult valamit, és új dolgokat ismert meg.
– Milyen regényeket akarsz írni?
– Bíró Szabolcs mindenekelőtt európaibb lesz Francis W. Scottnál. Európa kultúrája, művészete gyakran megjelenik majd a lapokon. Most egy olyan könyvön dolgozom, amely színtiszta történelmi regény, a címe Non nobis, Domine, és a magyar templomos lovagokról szól majd. Semmi hókuszpókusz, semmi varázslat, semmi krimi, tisztán és egyszerűen egy tragikus sorsú rend magyar ágának a története. Lesznek krimik is, mint például a Sub Rosa című regény, ami egy szerkesztőnél van már, és éppen választ várok rá. Ez utóbbi krimi is, meg nem is, művészettörténeti thriller, szerelmes regény, áltörténelmi-paranoiás-összeesküvés-elméletes iromány egyben. Valahol még a paródia címke is ráragasztható. Eléggé összetett írás, az bizonyos.
– Mivel készülsz legközelebb az olvasók számára?
– Az ötödik parancsolat, ami nemsokára megjelenik majd, egy 1334 decemberében játszódó történelmi krimi. Teljes mértékben Umberto Eco A rózsa neve című művére épül. Van is benne utalás a könyvre, például a művemben szereplő apátot Bolognai Umbertónak hívják, Umberto Eco pedig Bolognában tanít és ott is él. Ha valaki olvasta már A rózsa nevét, és elolvassa majd Az ötödik parancsolatot, akkor teljesen nyilvánvalóvá válik számára, hogy ugyanazon a helyszínen is játszódik, mint Umberto Eco műve, csak épp azután, hogy az egész kolostor leégett, és csak őrültek laknak ott, akik már csupán meghalni akarnak. Egy akkori aktuális történelmi problémára szeretné a regény felhívni a figyelmet, a gyilkos motivációra. Ez egyszerűbb, mint a majdani Bíró Szabolcs könyvek, ez csak egy kisregény, afféle kedvcsináló bemutatkozás.
– Ha ez egyszerűbb, akkor milyenek lesznek a további könyveid?
– Ennél sokkal összetettebbeket fogok majd írni. Tele lesznek utalásokkal, rétegesebbek lesznek. Nem az lesz bennük a lényeg, hogy egy nyomozó szívogatja a pipáját, és a végén minden titkot az olvasó elé tár. Nem lesznek a könyveimben Johnok, meg Lucyk, hanem Jiřík, Sándorok szerepelnek majd. Sokkal reálisabb lesz az egész világom. Sokkal szórakoztatóbb olyan szempontból, hogy nem csak maga a cselekmény lesz majd érdekes, hanem az is, ami a sorok közt van. Ha az olvasó ismeri azokat a könyveket, illetve filmeket, amelyekből táplálkozik, vagy amelyekből épp szó szerint idéz, akkor egy másik dimenzión keresztül is szórakoztat majd, és nem csak azon a síkon, hogy „vicceset mondott a főszereplő”.
– Melyik kiadó adja majd ki ezeket a könyveket?
– Az ötödik parancsolat című kisregényem, amit már említettem, teljesen ingyen letölthető lesz az internetről, a www.biroszabolcs.eu honlapról, január elsejétől. Egyetlen kattintással bárki számára elérhető. Ez afféle szülinapi ajándék, mert újraszületik Bíró Szabolcs, és szeretne adni valamit az olvasóinak. Kiadókkal még nem egyeztem meg, de mindenképpen Magyarországon fognak megjelenni ezek a könyvek. Legalábbis a nagy részük biztosan.
– Miért Magyarországon, és miért nem itthon?
– Mert az itteni kultúrában én vagyok a közellenség, és az itthoni kultúra nem akarja megérteni, amit és amiért írok. Kirekesztenek. Itthon nem veszik észre a létezésemet, egyszerűen nem foglalkoznak velem. Az sem lehet véletlen, hogy az olvasóim túlnyomó része magyarországi. Legalább háromszor akkora az olvasótáborom, mint a saját hazámban. Nem vesznek tudomásul. A magyar média ír a könyveimről, az itthoni nem. A másik dolog pedig az, hogy szerintem a magyarországi kultúra sokkal nyitottabb, sokkal nagyobbak a lehetőségek.
– Ezidáig vannak visszajelzések kiadók részéről?
– Magyarországon már van egy kiadó, aki a következő könyvem iránt érdeklődött, viszont a nevét még nem árulhatom el. Azt elmondhatom, hogy pozitív visszajelzéseket kaptam. Valószínűleg még 2010 folyamán publikálják is a művet. Nagyon sok munka lesz még vele, viszont egy olyan kiadóról van szó, akinek a könyveit a tévében, a rádióban és még nagyon sok helyen hirdetik. A kiadványaikról nívós irodalmi magazinok értekeznek, és több nyelvre lefordítják. Ha minden jól megy, akkor a Sub Rosa című könyvemet ők jelentetik majd meg. Ha pedig összejön az együttműködés, akkor a Non nobis, Domine is az ő gondozásukban lát napvilágot. A többit pedig majd a világ dönti el. Mindent a világ dönt el.
– Mik a további terveid?
– Az ötödik parancsolat, Sub Rosa, Non nobis, Domine, Vitriol, Deus le volt, Billog… Nagyon sok latin cím lesz. A Vitriol például egy szabadkőműves betűszó (Visita interiora terrae, rectificando invenies occultum lapidem), azt jelenti, hogy vizsgáld meg a Föld mélyét, és az alkímia „rectificando” művelete által megtisztulva megtalálod a rejtett követ, ami ugye a Bölcsek köve. Ez szintén Prágában fog játszódni. Minimum egy ötrészes sorozatot tervezek a városban, az lesz a címe, hogy Praga Caput Regni (Prága a királyság feje). Amikor először utaztam a városba, akkor láttam ezt a kiírást a régi városháza oldalán, és nagyon megfogott. Átfedések lesznek a művek között, mert például aki a Sub Rosában főszereplő, az a Vitriolban lehet, hogy elsétál a Károly-hídon és odamosolyog. A Vitriol megint egy fokkal bonyolultabb lesz, mint a Sub Rosa. Öt alakot akarok „főszerepeltetni” benne, akik egymástól teljesen különálló utakon járnak, és csak a végén találkoznak. Az egyik egy hoteligazgató, a másik egy könyvtáros… Teljesen hétköznapi figurák. Némelyik kicsit zakkant, és szeret latin idézetekben beszélni, a másik régi könyveket gyűjt, amelyeket el sem tud olvasni. Mindegyiknek lesz egy kis „defektje“. Tehát ezek azok a dolgok, amelyeket szeretnék kicsit továbbfejleszteni a Bíró Szabolcs profilon belül. Az egyik ez a művészettörténeti, kicsit áltörténelmi, de azért valahol mégis történelmi thriller, mint a Sub Rosa vagy a Vitriol. A másik vonal pedig a történelmi regény. Ebben a kategóriában lesz majd a Non nobis, Domine, amely a magyar templomos lovagokról szól, ezután következik a Deus le volt, ami az utolsó keresztes hadjárat idején játszódik, és félig krimi. Mindezek után a terveim közt szerepel egy könyv, ami a Billog címet viseli majd, és a középkor nyugati és keleti társadalmi érintkezéseit mutatja be.
– Valójában mi történik majd Francis W. Scott-tal, ha megjelenik Bíró Szabolcs?
– Meghal.
Hozzászólások
A rovat további cikkei
Fiatalos lendülettel
Villáminterjú Sápszki Attilával, a Kolimusical Színpad társulatvezetőjével.
2024.9.18.
Hallhatóvá a nem láthatót
Élmények az audionarráció segítségével – villáminterjú Őszi Anna Máriával.
2024.9.17.
Segíteni másoknak
Villáminterjú Erdős Viktor Imrével, szeptemberi szolnoki fellépése kapcsán.
2024.9.1.
Közösségért közösen
Interjú Molnár Lajos Milánnal, az Aba-Novák Kulturális Központ igazgatójával.
2024.8.22.
Középpontban a közösség
Beszélgetés Musitzné Pál Renátával, aki korábban látássérülten is önkéntes munkát végzett.
2024.3.4.
„A világ változik, a vers örök”
Riportalanyunk, Zajcsek Norbert, a látássérültekből álló amatőr színtársulat, a Varázsszínpad, tagja volt hét éven át. Az Egyesület rendezvényein általában szavalni szokott.
2024.2.8.
„A helyemen vagyok”
Interjú Kovácsné Mendler Annamáriával, aki klienskoordinátorként dolgozik, s mindezt fehérbottal teszi.
2024.2.2.
Én ilyen vagyok
Az tegnap.ma irodalmi díj egyikét az idén Nagy Erika, a Szlovákiai Magyar Írók Társaság titkára kapta. Ez alkalommal készítettünk vele egy villáminterjút.
2023.12.6.
Soha nem szabad feladni!
Villáminterjú a világhírű magyar vadásszal, vadászíróval, természetvédővel, Hídvégi Bélával, aki több rangos díjat elnyert már tevékenysége elismeréseként.
2023.9.28.
Katona vagyok!
Beszélgetés a francia idegenlégióban szolgált Maquet Ludovic-kal, akinek nemsokára megjelenik a légiós éveiről szóló könyve.
2023.7.27. 9