Az álmok nem várhatnak
Beszélgetés a lakszakállasi Fekete Szilviával, aki a sport területéről váltott az éneklésre.
Szilvivel egy osztályba jártunk az általános iskolába, Lakszakállason. Együtt szenvedtük az éveket, fejben más-más tervekkel koptattuk a padokat. Szerintem mindketten örültünk, amikor ezen az időszakon továbbléphettünk, a nagybetűs élet ugyanis sokkal menőbb. Úgy érzem, mindenki megtalálja helyét a nagyvilágban, ki így, ki úgy, és ahogy idősödünk egyre tudatosabban éljük mindennapjainkat. Az álmok sem várhatnak örökké, Fekete Szilvia, művésznevén Szisza, már majdnem a harmincat súrolta, amikor énekelni kezdett. A zuhanyrózsát leváltotta a digitális mikrofon, és milyen jól is tette, hogy belevágott az éneklésbe!
Mindenkit megleptél amikor énekelni kezdtél. Mikor döntötted el, hogy megpróbálod? Mi miatt hoztad meg a döntést?
Az éneklés előtt a sportról szólt az életem, kézilabdáztam és fociztam, aztán egy komoly sérülés miatt sajnos abba kellett hagynom mindkettőt. Valami új hobbit szerettem volna találni, és rájöttem nem is kell keresni, mert otthon mindig énekelni szoktam, és ez idővel a szenvedélyemmé vált.
Gondolom nem lehetett egyszerű kiállni a nagyközönség elé. Még emlékszel az elsőre?
Magam is meglepődtem, hogy ki mertem állni a színpadra az emberek elé. Az első éneklésemet soha nem fogom elfelejteni. Falunk községe benevezett a TAT (Tehetség A Tét) tehetségkutatóra, ahol én is felléphettem, képviselhettem kis falunkat. Többször gyakoroltam a VaLAKik (helyi színjátszócsoport, a szerk.) táncpróbája közben, de mindig hátat fordítottam mindenkinek, annyira zavarban voltam. Nagyon izgultam, amikor énekelni kezdtem előttük.
Mivel töltöd mindennapjaidat? Munka, barátok, szerelem...
A napjaim nagy részét a családommal való időtöltés teszi ki, és sokat járok futni, tornázni.
Szüleid, testvéred miként fogadták, hogy a zene a mindened, és ennek nyomát is szeretnéd hagyni? Biztos nagyon büszkék rád.
Nagyon boldogok és büszkék rám, mindig elkísérnek a fellépéseimre.
Hol szoktál fellépni? Milyen műfajban?
Sajnos a járvány megnehezítette a fellépések megvalósítását, de szerencsére a televíziós felvételek nem maradtak el. Mindemellett több rendezvényre, falunapokra is kapok felkéréseket. Többnyire popdalokat énekelek, de saját dalokat és régi, ismert dalokat is.
Pár héttel ezelőtt az egyik platformon lettem figyelmes egy tévés díjazásra. A te neved is feltűnt.
Az egyik tévéműsor (Szatmári Vigadó), aminek már a rendszeres fellépője vagyok, aranylemezt kapott a válogatott dalokból. Az a megtiszteltetés ért, hogy én is felkerültem erre az aranylemezre.
Mi volt a legnagyobb célod ebben a műfajban?
Szerettem volna bekerülni egy tévéműsorba.
Mi volt a legemlékezetesebb sikered, élményed mindezidáig?
Az aranylemez és most már két tévéműsorban is szerepelek.
Közeli tervekről tudnál mesélni? Esetleg a távolabbiakról?
A közeli tervem egy újabb lemez kiadása. Már teljes gőzerővel készülnek az új dalok, videoklippek.
Fotó: atempo.sk
Hozzászólások
A rovat további cikkei
Soha nem szabad feladni!
Villáminterjú a világhírű magyar vadásszal, vadászíróval, természetvédővel, Hídvégi Bélával, aki több rangos díjat elnyert már tevékenysége elismeréseként.
2023.9.28.
Katona vagyok!
Beszélgetés a francia idegenlégióban szolgált Maquet Ludovic-kal, akinek nemsokára megjelenik a légiós éveiről szóló könyve.
2023.7.27. 9
Sosem unatkozom
Beszélgetés Vígh Erikával, Vígh Éva lányával, aki a Vakok és Gyengénlátók Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesületének egyik meghatározó alakja volt.
2023.3.5.
Krónikus bőrbetegség és a stressz
Beszélgetés dr. Szalai Zsuzsanna gyermekbőrgyógyásszal a különböző bőrbetegségek gyógyításáról.
2023.2.21.
Az önkéntességtől az elnöki székig
Villáminterjú a Pro Caritate díjas Pestiné Pető Máriával.
2023.1.31.
Kapcsolatok hálójában
Beszélgetés a Szolnokon élő Baranyi Miks Máriával, aki látássérültként dolgozik a könyvtáros szakmában.
2022.10.2.
Kezemben az ecset
Beszélgetés a lakszakállasi Benyó Orsolyával, aki egy nap gondolt egy merészet, és ecsetet vett a kezébe.
2022.9.5.
„Mi történt a lányommal?”
Nehéz elképzelni annál borzalmasabb helyzetet, mint amikor egy anya – bármely okból – elveszíti a gyermekét. Beszélgetés az ekecsi Fél Dórával.
2022.8.29.
Kotta nélkül
Interjú a szolnoki Erős Laurával, aki látáskárosultsága ellenére csodaszépen zenél, és sok minden mással is foglalkozik.
2022.7.25.
Élni kell!
Beszélgetés a budapesti Brjeska Dórával, aki megküzdött és küzd a rákkal, közben egy pillanatra sem veszítette el az életkedvét.
2022.7.10.